Az ünnep egyik fő eseménye, a karácsonyi vacsora idén sem kíméli a pénztárcánkat: még egy egyszerű menü elkészítése is több ezer forinttal drágább, mint egy...
A KSH által közölt hivatalos adatok sem adnak teljes képet a keresetekről, mivel a fekete és szürke foglalkoztatás még mindig jellemző egyes szakmákban, egy friss kutatás szerint pedig a keresetek tényleges növekedése jóval kisebb, mint a havi adatok szerint
A KSH a bruttó bérekről több statisztikával is rendelkezik. Egyfelől a foglalkoztatottak egy szűkebb köréről havi kereseti, illetve bruttó munkajövedelemi adatokat szolgáltat, másfelől a nemzeti számlák keretében évente becsli a bruttó kereseti adatokat a teljes foglalkoztatotti körre. Az adatszolgáltatás korábban saját felméréseken alapult, de 2019-tól a NAV adatokat használják elsősorban (ebben az értelemben minden hivatalos adatot felhasznál a KSH). Ugyanakkor a hivatalos adatok sem adnak teljes képet a keresetekről, mivel a fekete és szürke foglalkoztatás még mindig jellemző egyes szakmákban. Ezeket a hiányzó adatokat a KSH felmérésekkel és szakmai becslésekkel pótolja, amik a nemzeti számlák adataiban jelennek meg leginkább.
Értelemszerűen az egyes KSH adatközlések információi eltérnek egymástól, miközben önmagukban az egyes idősorok jól értelmezhetők a megadott korlátok között. A havi adatközlések jellemzően közel állnak egymáshoz, 2010-2022 között pl. a havi bruttó kereseti és bruttó munkajövedelmi adatok növekedése között összesen 6 százalékpontos eltérés volt.
Ugyanakkor a nemzeti számlák (teljeskörű) adatai már más képest rajzolnak ki. Miközben 2010-2021 között a bruttó keresetek közel 2,17-szeresükre emelkedtek, addig a nemzeti számlák szerinti bruttó keresetek esetében a növekedés csak 1,65-szeres volt. Így a havi közlésekben szereplő évi
7,3%-os nominális növekedés mindössze 4,7%-ra csökken. A fogyasztói árindex a vizsgált időszakban 32,1%-kal emelkedett, így a nemzeti számlák szerinti keresetek reálértékben 25%-kal (évi 2%-kal) bővültek (a kereseti statisztika 64%-ával - évi 4,6%-kal - szemben). A teljes foglalkoztatotti körre becsült 2022-es adatok alapján a keresetek reálértéke csökkent.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az eltérő módszertanok a bruttó keresetekre is kihatással vannak. A kereseti statisztika alapján a bruttó kereset 2022-ben 516 ezer Ft-ra emelkedett (a bruttó munkajövedelem pedig 537 ezer Ft-ra). Ugyanakkor a nemzeti számlák adatai alapján a keresetek átlaga 404 ezer Ft lehetett. (2021-ben a bruttó kereset 439, a bruttó munkajövedelem 458, a nemzeti számlák szerinti kereset pedig 351 ezer Ft volt.) A különbség 2016 után erősödött fel, aminek egyik oka, hogy a Kormány gazdaságfehérítő lépései miatt a kimutatott és a valós keresetek közötti különbség erőteljesen csökkent.
A teljes foglalkoztatotti körre vonatkozó, a nemzeti számlarendszerben megjelenő adatok összhangban vannak a gyakorlati tapasztalatokkal, illetve az életszínvonal mutatók alakulásával. Eszerint bár kétségtelenül volt javulás 2010-2021 között, azonban ennek mértéke jóval kisebb, mint amit a havi kereseti adatok sugallanak.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








