Nem is tudják, mekkora veszélyben vannak ezek a magyarok: még tehetnek ellene

Az elhízottaknak különös oda kell figyelniük arra, hogy elkerüljék a koronavírust, ők ugyanis nagyobb eséllyel szorulnak kórházi ellátásra és kerülnek lélegeztetőgépre - mondta el Bedros J. Róbert professzor, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgató főorvosa, az Országos Obezitológiai Centrum vezetője. A nemzetközi betegadatok alapján a 60 év alatti elhízottak kétszeres eséllyel kerülnek intenzív osztályra, a gépi lélegeztetésnél pedig még rosszabb a túlsúlyosak helyzete. Míg korábban a lélegeztetőgépre kapcsolt tüdőbetegek közül csak minden negyedik volt túlsúlyos, a koronavírusos eseteknél ez az arány csaknem 50 százalékos.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezért vezeti Magyarország az EU halállistáját

Ami a megelőzhető haláleseteket illeti.

Dr. Bedros J. Róbert úgy fogalmazott: az elhízott betegek esetében minden egységnyi testtömegindex-növekedés fokozza az intenzív ellátásban részesülők szövődményeit, azaz romlanak az életkilátásaik. Az elhízás számos megbetegedést idéz elő: gyakoribb a magas vérnyomás, magas koleszterin- és vérzsírszint, cukorbetegség, különböző szívbetegségek, agyvérzés, epekő, vesekő, izületi megbetegedések, egyes rosszindulatú daganatok, de még a depresszió is. A krónikus betegséggel élőknél pedig a vírusfertőzések - akárcsak a COVID-19 - sokkal nagyobb eséllyel súlyos lefolyásúak, vagy halálos kimenetelűek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tisztifőorvos: a cukorbetegekre különösen veszélyes a koronavírus

A cukorbetegek mindenképp konzultáljanak az orvosukkal, ha elkapják a koronavírust - mondta Müller Cecília az operatív törzs napi tájékoztatóján. A tiszaújvárosi vírusgócban eddig egy fő szorul kórházi kezelésre.

Magyarországon az elhízottak aránya rendkívül magas világviszonylatban is: saját bevallása szerint a lakosság 20 százaléka túlsúlyos, valós mérések alapján 30 százalék körüli az arányuk. Nemcsak Európában, hanem a világ országai között is dobogós helyen állunk túlsúlyt tekintve. Ezzel összefüggésben nem csoda, hogy ebből következően Magyarország a szív- és érrendszeri megbetegedésekben is élen jár az unióban. Arról nem is beszélve, mennyi problémát idézhet elő önmagában a magas vérnyomás is, amely kéz a kézben jár az elhízással. A Magyar Hypertonia Társaság által végzett felmérések alapján hazánkban a felnőtt lakosság kb. 35 százaléka, vagyis 3-3,5 millió ember lehet hipertóniás. Közülük akár 1 milliót is elérheti azok száma, akik nem részesülnek kezelésben - főként azért, mert nem tudnak a betegségükről.

Egyre több a túlsúlyos, elhízott magyar

A 2009, 2014 és 2019-es év folyamán készült egészségügyi felmérések azt mutatják, hogy egyre kevesebb a sovány és normál kategóriába eső magyar lakos, és egyre többen vannak a túlsúlyos vagy elhízott kategóriákban. A túlsúlyosak aránya 2009-ben még 34,2 százalék volt, majd 2014-re javult ez a mutató: 33,3 százalékra lement. 2019-re viszont ismét visszakúszott 34,3 százalékra. Az elhízottak aránya viszont folyamatosan nőtt: 2009-ben még 19,5 százalékot tett ki, 2014-ben arányuk felment 20,6 százalékra, és 2019-ben már 23,9 százalék küzdött kóros mértékű súlyfelesleggel.

Mindeközben a sovány és normál súlyú kategóriákba esők aránya csökkent. A nemek közti különbségeket vizsgálva pedig azt láthatjuk, hogy a nők között több a normál súlyú, vagy sovány. A férfiaknak 65,2 százaléka elhízott vagy túlsúlyos, míg a nőknek 51,9 százaléka. Ebből is kitűnik viszont, hogy a lakosságnak több mint a fele kívül esik a normál súlyú kategórián.

Az elhízás és túlsúlyosság főként az életmóddal, táplálkozással áll összefüggésben, viszont lehetnek hátterében rejtett betegségek is a pajzsmirigy problémáktól kezdve a depresszióig. A magyar társadalom túlsúlyának leküzdésében fontos szerepe lenne a megelőzésnek, és annak is, hogy a lakosság felismerje: az elhízás kóros állapot, amit kezelni kell. Nemcsak a betegségek kialakulását megelőzendő, hanem a már kialakult betegségek súlyosságát is csökkentendő javallott az életmódváltás, és a szűrővizsgálatok elvégzése.

Testtömeg-index

Elhízás alatt azt értjük orvosi értelemben, ha a szervezet zsírtartalma kórosan megnövekedett. Annak, ki tartozik a sovány, normáls úlyú, túlsúlyos vagy elhízott kategóriákba, számos számítási módja ismert. Ezek közül a leggyakrabban alkalmazott az úgynevezett testtömegindex (BMI), amelyet úgy lehet kiszámítani, hogy elosztjuk a kilogramban mért testsúlyunkat a méterben - tehát nem centiméterben! - mért testmagasságunk négyzetével. Az így kapott hányados (kg/m*m) adja a testtömeg-indexet: 20 és 25 között számít valaki normál súlyúnak, 20 alatt soványnak, 25 és 30 között túlsúlyosnak. Kóros elhízásról 30 felett beszélhetünk.