Ezek az ingatlanok fittyet hánytak a válságra: durván berobbant az áruk

Az Otthon Centrum arra volt kíváncsi az ingatlanpiac legutóbbi 15 évének elemzése során, hogy melyek voltak azok a fővárosi kerületek és megyei jogú városok, amelyeket a legkevésbé érintette a válság, illetve hol alakult ki a legnagyobb áremelkedés. Referenciának a téglaépítésű használt társasházi lakások fajlagos átlagárát (a négyzetméterenkénti ár átlagát) vették alapul az OC szakértői.

- mutatta be a jelenlegi állapotot Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető. Elmondta, a négyzetméterenkénti átlagár a belvárosban a legmagasabb (1.036.000 Ft/m²), ettől csak kicsivel olcsóbb Angyalföld (940.000 Ft/m2). Budán az I. kerület a legdrágább (903.000 Ft/m²), ezt követi a II. és a XII. kerület (884.000 Ft/m², illetve 857.000 Ft/m²). Vidéken Debrecen és Sopron az éllovas, de az átlagár itt a listavezetőkhöz képest jóval szerényebb (500.000 Ft/m²).

Finanaszírozást keresel? Böngéssz a lakáshitelek között a Pénzcentrum kalkulátorában!

A 2008-as pénzügyi világválság által megtépázott hazai lakáspiac mélypontja 2012-ben volt. A vihart legjobban az V. kerület vészelte át, ahol ugyan az adás-vételek száma visszaesett, de az átlagár 2007 és 2012 között nemhogy csökkent, még néhány százalékkal nőtt is.

- folytatta az elemzési vezető. Soóki-Tóth Gábor a budai oldal árrekordereiről szólva kijelentette, hogy ebben a városrészben meglepően nagy az eltérés: míg az I. kerület a válságot nagyjából 30 százalékos átlagár csökkenéssel vészelte át, és 2014 óta is átlagosnak mondható az értéknövekedés, addig a XII. és a II. kerület jóval ellenállóbbnak mutatkozott, mindössze 6 százalékos, illetve 8 százalékos volt az árcsökkenés. A 2007-es adatokhoz képest jelenleg két és félszeres szinten van az átlagos négyzetméterár ezekben a kerületekben. A valamivel megfizethetőbb, de szintén népszerű városrészek közül a XI. és a XIV. kerületet lehet kiemelni, ahol az átlagos négyzetméterár nem, vagy alig csökkent a válság hatására, és a mai árszint a 2007-es év 255, illetve 230 százaléka.

Ezzel szemben a belső kerületek legtöbbje és a peremkerületek társasházi lakásárai egyaránt erős hullámzást mutattak. Például a IX. kerületben 2014 óta megháromszorozódott az átlagár, de a 2008-as válság első évei nagyon megrázták a piacot, ötödével csökkent a lakások átlagára. Hasonló ármozgások alakultak ki a szomszédos belső pesti kerületekben is.

A külső kerületek közül a XX. kerületi lakások átlagára 2007-2012 között szintén 20 százalékkal csökkent, de ebben az időszakban 15 százalék feletti volt az átlagár csökkenés a külső pesti kerületekben is.

- összegezte a legutóbbi másfél évtized adatait Soóki-Tóth Gábor.

Vidéken nagyon hasonló, de a fővárosihoz képest kevésbé dinamikus árváltozást állapított meg az Otthon Centrum tanulmánya. Sopronban a válság időszakában is nőtt az átlagár, és ha nem is ilyen mértékben, de kis növekedés, illetve stabilitás jellemezte a többi régióközpontot is. Szegeden a válság 10 százalékot meghaladó csökkenést eredményezett, és több megyei jogú városban is 20-30 százalékos visszaesést tapasztalt az Otthon Centrum 2007 és 2012 között.

Ez érvényes Zalaegerszegre, Nagykanizsára vagy Tatabányára is. Kecskeméten azonban folyamatos volt a drágulás 2008-tól. Azóta visszabillent az inga az ingatlanpiacon, a 2007-es, vagyis a válság előtti átlagos árszinthez képest mindenhol kétszeresre, vagy ennél is magasabbra nőttek az árak a vidéki megyei jogú városokban. A válságállóság leginkább a városok méretével és a helyi gazdaság jellemzőivel magyarázható.