Ezek a kölcsönök tarolnak: duplázódott a hitelfelvétel

Csütörtökön tette közzé az MNB a februári hitelezési statisztikákat, ezek közül most a legfontosabb lakossági fejleményeket mutatjuk be. A szabályozási változások hatása a februári adatokon még nem látszódik. Bár egy év alatt több mint duplájára nőtt a kihelyezés, ez a változásadat torzít, a bázis ugyanis épp tavaly februárban volt nagyon alacsony az akkori jogszabályváltozások (nagyobb részben fair a banki törvény, kisebb részben az adósságfék-szabályok) miatt.

Borítékolható viszont, hogy a szabályváltozások változásokat hoznak a lakáshitelezésben:

• a január 1-jén bevezetett, majd február 11-én módosított CSOK - különösen az év második felétől - jelentős lendületet ad neki,

• a hitelközvetítői jutalékok március 21-én bekövetkezett, 2%-ban történő korlátozása (az eddigi akár 4% feletti szinttel szemben) számos bank hitelezési volumenét visszaveti,

• az előtörlesztési díjak szabályozásának szintén március 21-ei változása és az ügyféltájékoztatás újabb szigorítása önmagában nem hagy jelentős nyomot a lakáshitelezés volumenén,

az adósságfék-szabályok május 1-jén várható némi lazítása viszont mérsékelt, de kedvező hatással lehet a lakossági hitelkihelyezésre.

Bár valószínűleg még korai lenne az MNB ezirányú tevékenységének betudni (a jelzáloglevél-finanszírozásra vonatkozó 15 százalékos előírás ráadásul végül csak jövő áprilisban lép életbe), szép lassan a hosszú kamatperiódusú hitelek felé mozdul el a lakosság, védekezve az esetleges kamatemelésekkel szemben (minél alacsonyabb az alapkamat, annál valószínűbb, hogy erre majd sor kerül). Az 5 év feletti kamatperiódusú új lakáshitelek viszonylag magas (közel 30 százalékos) aránya minden bizonnyal elsősorban a lakás-takarékpénztári lakáshiteleknek köszönhető.

A lakáshitelezés mellett a fogyasztási hitelezés is közel duplázott februárban az alacsony bázisnak köszönhetően, egyébként itt kisebb (de jellemzően kétszámjegyű) növekedés látható az utóbbi időben, mint a lakáshiteleknél.

Az alábbi ábra tanúsága szerint a lakosság még mindig inkább hiteltörlesztő, mint hitelfelvevő. Az elszámolások végeztével elmondható, hogy havi 20-30 milliárd forinttal törlesztünk többet, mint amennyit új hitelként felveszünk.

A lakosság teljes banki hiteltartozása a devizahitelek elszámolása előtti helyzethez képest 16 százalékkal alacsonyabb, az elszámolás utánihoz (tavaly március végihez) képest pedig 6 százalékos visszaesés következett be. Ami a kamatszintek alakulását illeti, az áruhitelek (valószínűleg akcióknak is köszönhető) beesését leszámítva februárban ebben nem következett be számottevő változás.