A jólfizető hiteleseken csattan az ostor

Nem egyeztetettek a törvényhozók a bankokkal, a Bankszövetség ebben a kérdésben nem tárgyalt a kormánnyal - mondta el a Portfolio.hu kérdésére Müller János. Szerinte indokolt lett volna ugyanakkor egy szakmai egyeztetés az ügyben, hiszen a korábbi gyakorlat, mely szerint az ügyfél adatai öt évig a KHR-ben maradtak, sok érintett számára indokolatlanul hosszú időszakot jelentett.

A törvénymódosításnak több, szinte azonnal jelentkező negatív hatása lehet Müller szerint, ezek közül a legfontosabbak:

• a Nemzeti Eszközkezelő lebegtetéséhez és kilakoltatási moratórium meghosszabbításához hasonlóan e hír hatására is érzékelhetően romolhat az ügyfelek fizetési hajlandósága (erkölcsi kockázat),
• nehézkessé, jelentős részben használhatatlanná válik a bankok számára egy fontos kockázatkezelési és kockázat-feltárási segédeszköz, a KHR , így a bankok kockázatkezelési rendszere is csorbát szenved,
• az előbbi ok miatt generálisan, még a jó adósok esetében is nőhet a bankok által alkalmazott kockázati felár, hisz a teljes ügyfélállomány kockázatai nőnek.

Ugyan a BAR-listán letöltött idő tartamáról lehet vitatkozni, maga a rendszer jelentősen hozzájárult a magyar bankszektor kockázatkezelésének hatékonyságához - mutatott rá Müller. Az egyéves időtartam alkalmazásával elveszti a rendszer az igazi jelentőségét, ráadásul mindezidáig kötelező pozitív adóslista sem jött létre, melyet már több éve sürgetnek a bankok.

Nem tekinthető a változtatás pozitív hozadékának az sem, hogy így esetleg majd többen juthatnak hitelhez, hisz amíg a bankok kockázatkezelési gyakorlata engedte, passzív (vagyis lezárt tartozású) BAR-listások korábban is szép számban kaptak hitelt.