Lehűtik a kedélyeket - nem példátlan az élelmiszerárak emelkedése

Az emelkedés okait a jelentés három fő komponensre bontja, a magasabb energia- és műtrágyaárakra, az alacsony szintű készletekre (bizonyos növények esetében a gyengébb termésre), illetve a gabonák iránti keresletnövekedésre.

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása szerint az élelmiszerárak az utóbbi időszak emelkedései ellenére még mindig a történelmi rekordok alatt maradnak. A korlátozott mértékű áremelkedés irányába hat, hogy a mezőgazdasági kínálat általában jóval gyorsabban képes reagálni a megnövekedett keresletre, valamint árakra, mint más nyersanyagpiacok.

A világpiaci nyersanyagárak inflációra gyakorolt hatásai lehetnek közvetlenek az élelmiszerek importjával kapcsolatosan, illetve közvetettek azok felhasználásból eredően. A jelentés csupán a közvetett hatásokkal foglalkozik.

Első látásra úgy tűnhet, hogy az élelmiszerárak jelentős mértékben befolyásolják az euroövezeti inflációt, a tényleges hozzájárulást korlátozza a harmonizált fogyasztói árindexben szereplő súlyuk, ez körülbelül 11,9 százalék a feldolgozott és 7,6 százalék a feldolgozatlan élelmiszerek tekintetében.

Az idei év hetedik hónapjáig nem volt tartós gyorsulás megfigyelhető ezen termékek árainak éves változási ütemében. Eddig tehát a nemzetközi nyersanyagár-emelkedést nem kísérte erőteljes emelkedés az euroövezet élelmiszeráraiban. Ugyanakkor nem lehet eltekinteni az augusztusi emelkedés lehetőségétől sem, amely főleg a tej- és gabonatermékeket érintheti.