Egyre népszerűbb a "lakásért életjáradék" - nehéz évek várnak az ingatlanpiacra?

A probléma gyökere, Kispál Sándor, a Magyar Ingatlanszövetség főtitkára szerint a 90-es évek elején lezajlott lakásprivatizációban keresendő, amikor is a korábbi bérlők jutányos áron juthattak hozzá az általuk addig bérelt ingatlanokhoz.

A kisebb nyugdíjjal rendelkezők számára ugyanis megoldhatatlanná vált saját tulajdonú lakásuk, illetve a társasház felújítása, sőt karbantartása is. Ez a jelenség az egyre növekvő megélhetési költségekkel együtt egyre inkább arra sarkallja a nyugdíjasokat, hogy kisebb rezsijű lakásba költözzenek vagy igénybe vegyék az ingatlannyugdíjat.

A különböző életjáradék konstrukciók népszerűségének fejlődését jól mutatja, hogy míg a korábbi évtizedekben főként a magánszemélyek alkalmazták ezt a megoldást, addig a kilencvenes években már önkormányzatok is próbálkoztak hasonló konstrukcióval, 2005-től pedig már több vállalkozás és pénzintézet is kínál lakásért életjáradékot.

Az önkormányzatok közül elsőként a XIII. kerületi önkormányzat indított be lakásért életjáradék - lakás előtakarékosságért programot 1998-ban. A program egyik oldalán a 62 évnél idősebb nyugdíjasok értékesíthették 30 négyzetméternél nagyobb tehermentes ingatlanjukat, amelyért cserébe egy 10 százalékos egyszeri kifizetést, és személyre szabott havi járadékot kaptak. Az önkormányzat ezzel szemben átvállalta a közös költség és a lakásbiztosítás összegét, miközben a használati jog élete végéig az eredeti tulajdonost illeti meg.

A másik oldalon azok a fiatal családok álltak, akik egy előtakarékossági konstrukció igénybevételével egy meghatározott idő után az önkormányzat által nyújtott kedvezményes hitelkonstrukcióval saját lakáshoz juthattak. A konstrukció ezen oldala azonban ma már nem létezik, mert a kedvezményes kamatozású államilag támogatott hitelek sokkal kedvezőbb feltételek mellett teszik lehetővé a lakáshitel felvételét.

Az életjáradék konstrukció sikeressége ezzel szemben olyannyira átütő, hogy a Pénzügyminisztérium már dolgozik az életjáradék konstrukciót ajánló szervezetek tevékenységét szabályozó törvényjavaslaton, akik várhatóan a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ellenőrzése alá kerülnek majd.