Buborék vagy szárnyalás? - Meddig robog még a devizahitelek piaca ?

Általános kép

A háztartási hitel szegmensben összesen 12 bankkal készítettek interjút (lakáshitel esetében 8 bank, fogyasztási hitelezés esetében 11 bank és 6 banki tulajdonban lévő pénzügyi vállalkozás adott választ).

A jelentés szerint a háztartási szegmensben a bankok aktivitása a kedvezőtlenebbé vált gazdasági környezet és növekvő bizonytalanság ellenére továbbra is magas. A verseny ereje a hitelezési feltételek enyhítése felé hajtja a szereplőket, azonban a romló kilátások miatt kissé óvatosabban, mint a korábbi időszakokban. A kereslet az előzetesen negatívnak bizonyuló várakozások ellenére összességében újra növekedett, s a deviza alapú konstrukciók továbbra is népszerűek. A következő félévre vonatkozó várakozások megítélésénél a megszorító intézkedések bizonytalan hatásait hangsúlyozták ki újra a szereplők.

Lakáshitel-piac

2006. második féléve során a lakáshitel piacon mérséklődött a banki aktivitás. Ez két tényezőre vezethető vissza: egyrészt a hitelezési hajlandóság már szinte minden bank esetében elérte a maximumát, másrészt érzékelhető egyfajta kivárás is. 2006 során a hitelképességi standardokban összességében minimális szigorításra került sor, azonban a hitelezési feltételekben tovább enyhítettek a szereplők.

A bankok a 2007 első félévére vonatkozó hitelezési politikájuk kialakításánál jellemzően két tényezőt mérlegeltek. Egyrészt a kormányzati intézkedések hatásai miatt szerintük várhatóan csökkenni fog az ügyfelek törlesztésre fordítható jövedelme (ez a standardok és feltételek szigorítását indokolja), másrészt a piaci verseny, valamint a tulajdonosok növekedési elvárásai továbbra is erősek (ez pedig lazítást indokolna). A két tényező eltérő súlyozása 2 banknál a szigorítás, 3 szereplőnél pedig a lazítás irányába mutat. A bankok a fiókok számának emelése mellett nagy hangsúlyt helyeznek az ügynöki értékesítésre is.

2006. második féléve során a hitelkérelmek számának növekedését továbbra is a devizahiteleknél tapasztalták, emelett népszerűnek bizonyultak a biztosítással kombinált hitelek. A bankok véleménye a jövővel kapcsolatosan azonban rendkívül eltérő (3 szereplő növekvő, 4 csökkenő igényeket jelzett előre), amelynek oka, hogy különbözően ítélik meg az egyes szereplők a megszorító csomag hatásait. Várakozásaik szerint növekedést a devizahitelek terén lesz majd tapasztalható, illetve a bizonytalanabbá vált élethelyzet miatt a biztosítással kombinált termékek várhatóan még inkább előretörnek.

Fogyasztási és egyéb hitelek piaca

Ebben a szegmensben is jellemző az erős verseny és a továbbra is magas hitelezési hajlandóság. A 2007-re vonatkozó előrejelzésekben a bankok válasza összesített szinten a standardok és feltételek változatlanul tartása volt, ugyanakkor az egyes bankok válaszainak eltérése ebben az esetben is a fentebb már említett két okra vezethető vissza.

A fogyasztási és egyéb hitelek iránt jelentkező kereslet változatlanul maradását várják 2007. első félévében, ugyanakkor ebben az esetben is tapasztalható volt a várakozások erős szóródása. Az egyes termékcsoportokra lebontva továbbra is kereslet-csökkenést várnak a gépjárműhitelek és áruhitelek esetében. A bankok többsége a hitelkártyák népszerűségének folytatódását jelzi előre, főleg az ahhoz való könnyű hozzájutás miatt. A személyi hitelek és a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében is bizonytalanak a szereplők, szinte ugyanolyan arányban jelezték a megkérdezettek a kereslet várható növekedését és csökkenését.

Mit várnak a szereplők a megszorító intézkedésektől?

A megkérdezett bankok egyértelműen az ügyfelek hitelképességének romlását várják. A negatív hatások a bankok szerint már 2007 elején érezhetővé válnak, mivel a törvénymódosítások többségének bevezetése január 1-jétől történt meg, és az energiaárak emelkedése is csak ettől az időszaktól érezhető. Az enyhe tél azonban ellenkező irányban, kedvezően hathat a költségek és a háztartások terheinek alakulására.

A háztartások hitelkereslete a legbizonytalanabb tényező a bankok várakozásaiban, amely egyébként elsősorban a háztartások rövid, illetve hosszú távú várakozásainak a függvénye. Mivel a háztartások jelenleg jobban átgondolják a lakásvásárlást, ezért a szereplők további lakáshitel-kereslet csökkenést vetítenek előre. Ezt megerősítheti az ingatlanadó bevezetése, amely szintén a keresletcsökkenés irányába mutat.

A fogyasztási hitelek kapcsán a kép összetettebb: néhány szereplő fogyasztás-simítással számol, néhányan pedig inkább a kereslet visszaesését várják. Néhány bank a fedezetlen hiteleknél jelzett leginkább visszaesést, de vannak olyan szereplők is, akik a lakásfelújítások elhalasztásával indokolva a szabad-felhasználású jelzáloghitelek iránti kereslet csökkenését várják nagyobb arányban, és párhuzamosan a hitelkártyákon keresztüli hitelezés további növekedését prognosztizálják.

A nem teljesítő hitelek arányának növekedése várható, mivel emelkedett a munkanélküliség, illetve jövedelemromlás volt tapasztalható. Vannak olyan bankok, amelyeknél a romló gazdasági környezet hatására a jelzálog-fedezetes termékek kerülnek jobban előtérbe, mivel ezeknél egyrészt nagyobb a visszafizetési hajlandóság, másrészt probléma esetén az ingatlan értékesítésével biztosítható a megtérülés.