Súlyos fertőzés pusztít a hazai erdőkben: riadót fújtak a vetélések és a torz agancsok miatt

Bács-Kiskun vármegyében a vadásztársaságok évről évre komolyabb kihívásokkal néznek szembe – a legújabb veszélyt most nem a ragadozók, hanem egy mikroszkopikus ellenség, az aflatoxin jelenti. A penészgombák által termelt méreganyag a hosszan tartó aszályos időszakokban könnyen elszaporodik a takarmánynövényekben, különösen a kukoricában – és súlyos következményekkel járhat a vadállományra nézve - írta a Baon.hu.

Miklós Károly, az Országos Magyar Vadászkamara Bács-Kiskun megyei titkára a lapnak elmondta, a nőstény egyedeknél a toxin meddőséget és vetélést, a hímeknél pedig spermakárosodást és hormonleállást okozhat. „A dám szarvasoknál már végeztek vizsgálatokat, őzeknél pedig folyamatos a mintavétel” – tette hozzá. Mindez a vadgazdálkodás jövőjét is fenyegeti, hiszen a szaporulat jelentős csökkenése hosszú távon visszavetheti az állományt.

Az agancsképződés sem mentes a következményektől: a toxinnak és az alultápláltságnak köszönhetően egyre gyakoribbak a torz, kifordult agancsok. Ez nemcsak esztétikai vagy trófeaminőségi kérdés – ezek az állatok gyakran betegesek és rövidebb életűek is.

A vadászok szerint az aszály hatásai sokkal összetettebbek, mint korábban gondolták: a vízhiány, a gyengébb minőségű takarmány, a növényvédő szerek és a toxinok együttese súlyosan gyengíti az állatok immunrendszerét. Különösen az őzállomány veszélyeztetett, hiszen ez az egyetlen kérődző, amely már a bendőben képes a fehérjék felszívására – így az étrend minősége közvetlen hatással van a túlélésére.

Az ivóvíz kulcsfontosságú – hangsúlyozza Miklós Károly. A vadászatra jogosultak minden lehetséges módon – mesterséges itatók kialakításával és rendszeres vízhordással – igyekeznek enyhíteni a helyzeten, de a nyári zöldtakarmány biztosítása szinte lehetetlen. A kukorica etetését egyre inkább árpára vagy rozsra váltják, mivel ezek kevésbé hajlamosak a toxin szennyezésre.

A helyzet a mezei nyúlállományt is érinti, bár ők könnyebben emésztenek rostot. Ugyanakkor nekik is elengedhetetlen az állandó vízforrás – figyelmeztetett a titkár. A ragadozók – róka és aranysakál – eközben tovább nehezítik a helyzetet, főként az apróvad és az őzgidák pusztításával.

A Bács-Kiskun vármegyei vadállomány 2023-as becsült számai alapján: 6622 gímszarvas, 3437 dámszarvas, 32 974 őz és 2849 vaddisznó él a térségben. Apróvadból 43 803 mezei nyúl, 54 027 fácán és 901 szürke fogoly szerepelt a statisztikákban. Az idei számok még feldolgozás alatt állnak, de a szakemberek már most látják: 2025 vadászati évében fokozott figyelemre és felelősségre lesz szükség – különösen a természet egyensúlyának megőrzése érdekében.