Életveszélyes munkahelyek Magyarországon: itt történik a legtöbb baleset, minden egy irányba mutat!

Alaposan felkavarta nemrég az állóvizet a gödi akkugyár Magyarországon. Az üzem az elmúlt hetekben több nagy sajtó visszhangot kiváltó eset miatt került a híradások középpontjában. 2024. februárjában még az Átlátszó.hu számolt be arról, hogy a Samsung SDI gödi gyára 2019 és 2022 között rendkívül nagy mennyiségű, 88 tonna mérgező hatású oldószert bocsátott ki a levegőbe.

De nemcsak ez az egyetlen aggasztó adat, ami a gyár egészség- és környezetkárosító hatására utal. Ugyanis – a SungEel Kft. akku-feldolgozó üzemeihez hasonlóan – a gödi gyárban is a rákkeltő nehézfémek megengedett mennyiségének sokszorosa volt kimutatható, ráadásul a dolgozók mérgező anyagoknak való kitettsége az évek során folyamatosan nőtt.

Nem sokra rá márciusban különös jelenetek zajlottak ismét az üzemnél, ahol tűzoltók és mentők sürgölődtek a Samsung gödi gyárának egy épületénél. Hogy mi történt pontosan, azt egyelőre nem lehet tudni. Az embereket kiterelték a gyár egyik épületéből, illetve akkumulátor-hulladékos dobozok környékén figyeltek meg poroltókat letéve.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a HelloVidék megkeresésére elmondta, hogy sok esetben az alvállalkozók hanyag munkavédelmi szabálykövetése miatt történnek súlyos, egyes esetekben halálos munkabalesetek is. Kovács László szerint ágazati bontásban az építőipar, a szállítás vezeti a listát. A legtöbb munkabaleset tavaly a gépiparban történt (3948), míg a második legveszélyesebb terület a feldolgozóipar volt (3483), a dobogó harmadik fokán pedig a kereskedelem áll (2355) esettel.

A halálozások tekintetében már más a helyzet, a legtöbben az építőiparban vesztették életüket, mintegy 20-an. A második legtöbb halálos áldozatot követelő ágazatok, a szállítás, raktározás,posta, távközlés volt.

Kovács László lapunk kérdésére elmondta, hogy még a nyilvánosságra hozott számokat se lehet sokszor készpénznek venni, mivel a munkavédelmi hatóság magyarázata szerint a „munkabalesetek nagy részében még folyamatban van közigazgatási eljárás, sok esetben még nem készült el a munkabaleseti jegyzőkönyv, így a bejelentett és a később feldolgozott munkabaleseti adatok a vizsgálatok eredményétől függően eltérhetnek.

A 3 munkanapot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről készült munkabaleseti jegyzőkönyvet a tárgyhót követő hónap 8. napjáig a munkáltatónak meg kell küldeni e a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóság részére. A munkabaleseti adatokat a munkavédelmi hatóságoknál tárgyhót követő hónap végéig dolgozzák fel, egyes egyedi ügyeket leszámítva (pl. munkáltatói kivizsgálás elhúzódása, jogkövetés hiánya, jogvita esetén). Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a munkabalesetek bekövetkezését követő hónap végéig a feldolgozottsági arány hozzávetőleg a 95%-ot éri el.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatójában ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy halálos munkabalesetek esetén akár 30% különbség is lehet a munkabaleseti jegyzőkönyvek feldolgozása szerint és a munkabaleset bekövetkezésének ideje szerint kimutatott munkabaleseti adatok között. A munkabaleseti jegyzőkönyvek munkavédelmi hatóság részére történő megküldési idejének eltolódása a jogvitákból eredő döntések meghozatala miatt történik.

A minimális változás akár megnyugtató is lehetne, hiszen míg 2021-ben 100 ezer foglalkoztatottra 2,45 halálos munkabaleset jutott, addig ez 2023-ban 1,31-ra csökkent, úgy, hogy 2010 óta a kormányzati kommunikáció szerint állítólag egymillióval dolgoznak többen, ám a munkabalesetek áldozatainak hozzátartozóit nem nyugtatják meg ezek a fajlagos mutatók.

A MASZSZ szakértői rámutatnak, hogy a munkahelyi balesetek zöme még mindig a KKV szektorban következik be.

Ami a területi lebontást illeti Pest megye után a legtöbb munkahelyi baleset Borsod-Abaúj-Zemplénben, Győr-Moson-Sopron és fejér vármegyében volt tavaly. A legkevesebb baleset Tolnában, és Zalában történt.

Forrás: NGM

Ahhoz, hogy végre valós elmozdulás történjen a munkavédelem területén elsősorban szemléletváltásra lenne szükség. A munkavédelmi normák követése ugyanis még mindig hagy maga után kívánnivalót. 2023-ban csak az ellenőrzött munkáltatók 72,5 százalékánál állapítottak meg munkavédelmi szabálytalanságot, ez 2,6 százalékkal több mint 2022-ben. Az ellenőrzött munkavállalók 52,8 százalékánál találtak szabálytalanságot az ellenőrök.

Bár a bírságok szintje többszörösére emelkedett idén márciustól, kevés embere van a hatóságnak az ellenőrzésekre, így kevés a visszatartó erő, főként a KKV szektor cégeit tekintve. Nagyobb cégeknél jellemzően jobban odafigyelnek a munkavédelemre, de itt is vannak kihívások

- mondta Kovács László.

A szakember hozzátette: több helyen kellene munkavédelmi képviselőket választani, akik a Munkavédelmi Törvény alapján védettség mellett tehetik szóvá a munkahelyi munkavédelmi problémákat. További aggodalomra ad okot, hogy ha ősztől nem lesz univerzálisan kötelező a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, az további veszélyeket tartogathat. Egy jogszabály módosítás után, a tervek szerint ősztől megváltoznak a szabályok, csak bizonyos munkakörökben lesz szükség évenkénti foglalkozás egészségügyi vizsgálatokra.

A munkavédelem úgynevezett társadalmaisítása jelenleg nagyon elhanyagolt, nincs rá elegendő fókusz irányítva. A munkavédelem közös ügy, így az államnak, a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is van ezzel teendő

- magyarázta.

A szakember úgy véli, hogy az ipar és a szolgáltatások területén fontos lenne, hogy rendszeresen ellenőrizzék mind az ott dolgozók (munkavédelmi képviselők, munkavédelmi megbízottak) és a hatóságok is a munkavédelmi szabályokat. Mind a vegyipar, gyógyszeripar, gázipar, de a közlekedés és a szolgáltatási szektorok is kiemelten veszélyes területek.

Természetesen felmerül a kérdés, hogy régiós összehasonlítás, hogy áll Magyarország a munkahelyi baleseteket illetően. Ezzel kapcsolatban fontos leszögezni, hogy a nemzetközi adatok összehasonlításával óvatosan kell bánni, hiszen az egyes országokban eltérő a munkabalesetek jelentési aránya, látenciája is.

Kovács László szerint alapvetően az északi és nyugati államok sokkal magasabb szintet képviselnek munkavédelemben, míg a volt keleti blokkban jelentős az elmaradás.

Ugyanakkor csalóka pusztán olykor a „jobb munkabaleseti számokra" hagyatkozni, mert egyszerűen kevésbé jelentik azokat. Így nem valós az a kép, hogy esetenként a számok alapján egy-egy északi ország mutatói rosszabbak lehetnek akár, mint például Romániáé, vagy Bulgáriáé.

Egyszerűen más a jelentettség szintje, a munkavédelmi morál, norma. Magyarországon, mint az NGM statisztikái is mutatják, sokkal döntőbb hatású maga a cégméret (kisebb cégeknél általában több a komoly munkabaleset) és a cég vezetésének hozzáállása a munkavédelemhez

- zárta.