Itt az új szezon, mégis szenved a hazai fakitermelés: nem lesz tűzifánk?

A tavalyi extrém szárazság után idén eddig kedvezően alakultak a csapadékviszonyok, ami pozitív hatással van a faállományok egészségi állapotára is. Az egyes régiókban, illetve az egyes faállomány-típusok (pl. bükkösök, tölgyesek) esetében az utóbbi években tapasztalt állapotromlás ugyanakkor nem állt meg, azt az időjárás kedvező alakulása csupán lassította. A tölgyesekben a tölgy csipkés poloska okozta károsítása továbbra is meghatározó és számottevő. A fenyvesek (erdei fenyő, lucfenyő) esetében az elmúlt néhány évtized tendenciája folytatódik, az állapotromlásuk nem állt meg. A károsító hatásoknak egyelőre – többé-kevésbé – csak a feketefenyő áll ellent. Habár az erdőfelújítások, erdőtelepítések fiatal faállományai jó fejlettségi állapotban vannak, a nyár végére a kiegyensúlyozottabb csapadékviszonyok ellenére is néhány helyen aszálykár volt tapasztalható.

Az erdei termékek év eleji erős keresleti piaca átmenetileg megtorpant, az európai gazdaság stagnálása keresletcsökkenést eredményezett. Előfordul, hogy egyes partnerek a szerződések szerinti mennyiségeket sem veszik át az erdőgazdálkodóktól, vagy átütemeznek. A gyengébb minőségű fatermékek piacát pedig tovább rontják a délszláv és osztrák viharkárok.

A tűzifaárak ez év tavaszához képest nem emelkedtek, várhatóan ősszel sem változnak, az egyéb fatermékek esetében pedig a csökkenő kereslet mozgatja az árakat. Nehezíti a helyzetet, hogy a fatermékek iránti kereslet csökkenésével párhuzamosan a faipari feldolgozási költségek – az alapanyag-, de különösen az energiaárak miatt – meredeken emelkednek, ami a romló piaci viszonyok ellenére is áremelkedést indokolna. Mindezen folyamatok, valamint az új Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv keretében várhatóan induló támogatásokkal összefüggő várakozás miatt a gazdálkodók kivárnak, a fakitermelések visszaestek.

Habár a normál üzletmenet mellett nincsenek fennakadások, az erdősítési, fakitermelési és szállítási kapacitások folyamatosan szűkülnek, és ezzel párhuzamosan drasztikusan drágulnak. Az erdőgazdálkodók rendelkezésére álló vállalkozói kör folyamatosan változik. Különösen a fakitermelésekben a fizikai munkaerő egyre növekvő hiánya a gépesítés irányába kényszeríti az erdőgazdálkodást. Nagy szükség van korszerű erdészeti gépekre, harveszterekre/forwarderekre, amik beszerzését remélhetőleg fellendíthetik a közeljövőbeni pályázati lehetőségek.

A KAP hazai stratégiai terve alapján az erdőgazdálkodási ágazatra fordítható forrás összege mintegy 310 milliárd forint. Ez öt év alatt közel háromszorosa az előző hétéves ciklusban eredetileg rendelkezésre álló összegnek. A többletforrások jelentős része egyrészt zöld megoldások alkalmazására, másrészt gazdaságfejlesztésre fordítható. Az ágazat nagy várakozással tekint az egyes támogatási jogcímek megjelenésére. A lehetőségek észszerű kiaknázása tudatos felkészülést igényel az oktatástól a kutatáson át a gyakorlati megvalósításig, mindebben a NAK is segíti az érintetteket.