Fajsúlyos átalkulás kezdődött meg a Balatonnál: pár év, és rá sem ismerünk a magyar tengerre

Aktív szerepet vállal a Balaton térsége a klímaváltozás csökkentése, illetve az ahhoz való alkalmazkodás területén. Ebben az úgynevezett Balaton Kiemelt Térségi Klímastratégia iránymutatásai lesznek mérvadók a 2030-ig terjedő időszakban. Ahogy arra a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) szakemberei emlékeztettek, maga a Balaton – mint ökológiai rendszer és mint gazdasági potenciál – a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás kulcsa. Ezt a tézist alkalmazva szeretnék óvni a tó ökoszisztémáját. Ahogy a klímastratégia is fogalmaz, „a társadalom, az infrastruktúra és a gazdaság is a Balaton élő rendszerére támaszkodik”.

A kapcsolódó, a 2018–2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia bemutatja:

• az éghajlatváltozás országos szintre megállapított és összefoglalt hatásainak és a hazai sérülékenységnek az értékelését,
• a kibocsátás-csökkentési célokat és prioritásokat,
• az alkalmazkodási irányokat és
• az ezek sikeres megvalósításához elengedhetetlen szemléletformálás szükségességét.

Nem újdonság, hogy az éghajlatváltozás fokozódó hatásai eltérő mértékben ugyan, de az ország egész területét, a társadalom szinte valamennyi rétegét és minden vállalkozását érintik.

A hazai klímapolitikai tervezés az országos jellemzők figyelembevételével készült el, azonban a hatások földrajzi térségenként mások és mások, az országon belül is eltérő kitettségű és érintettségű területek vannak. A természetföldrajzi alapú felosztás helyett megyei szintű klímastratégiák kidolgozására került sor, ami nem veszi figyelembe a Balaton és vízgyűjtője mint ökológiai rendszer egységét, valamit azt, hogy a tó a környező területek éghajlatára, meteorológiai eseményeire erős hatással van. A tó és környezete, ezáltal kialakít egy a klímaváltozás szempontjából csakis egyben és önállóan vizsgálható térséget, mely a megyéktől eltérő klímaspecifikus adaptációs megközelítést igényel

– mutattak rá a szakemberek az ülésen.

Abban is egyetértettek, hogy a régió szempontjából a klímastratégia megvalósításának kiemelt prioritásnak kell lennie az elkövetkezendő években. Ezért dolgozták ki az ebben megfogalmazott elvek és klímaspecifikus adaptációs megközelítés alapján a Balaton Területfejlesztési Koncepciót és Balaton Területfejlesztési Stratégiai Programot.

Az általunk kiírt pályázatok támogatási céljai között szerepelt a közterület karbantartását szolgáló környezettudatos, elektromos eszközök, járművek beszerzése, valamint az elektromos eszközök kiszolgálására használható, nem nyilvános töltőpontok kiépítése. Az elektromos közterület karbantartó eszközök használata a robbanómotoros eszközökhöz képest előnyösebb, mert ezáltal csökkenthető a károsanyag- és a zajkibocsátás a településeken. További mitigációs intézkedés az a tavaly bevezetett, kötelezően megvalósítandó projektelem, amely szerint a pályázati projektekben a támogatás minden megkezdett millió forintja után kötelező legalább 1 darab lombos fát ültetni, a fajtát pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága által telepítésre javasolt fák jegyzékéből kell kiválasztani. A kötelező faültetéssel csökkenthető a települések levegőjében a széndioxid-és a porszennyezés, amellett, hogy a lombos fák további számos előnyös ökológiai szolgáltatást nyújtanak

– magyarázták a Balaton Fejlesztési Tanács munkatársai.

A klímabarát települési fejlesztéseket is támogatják. Vallják ugyanis, hogy a klímaváltozáshoz köthető globális folyamatok helyben – így a Balatonnál is – lokális sajátosságokkal jelennek meg, ami villámárvizekben, hőhullámokban, elmaradó jégborítottságban, a biodiverzitás csökkenésben, az invazív fajok térnyerésében, az emberi egészség sérülékenységében, a vízbiztonság értelmezésének átalakulásában, és sok egyéb hatásban nyilvánul meg. A szakemberek szerint a hirtelen kialakuló káresemények elleni védekezésnek, az állapotváltozásokhoz való alkalmazkodás kialakításának a helyben megvalósított, de térségi szinten koordinált intézkedések jelentik a leghatékonyabb módját. A pályázati felhívás céljaként ezért azt fogalmazták meg, hogy történjék meg a klímaváltozás mérséklését és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítő beruházási elemek, zöldfelületi fejlesztések megvalósítása. Olyan fejlesztésekre írtak ki pályázatot, ahol a terület használati funkciójától függetlenül lehetett a fő szempont a klímaadaptáció, így például a vízmegtartás vagy épp a szén-dioxid elnyelő képesség növelése.

Már a korábbi években elkészült és rendszeres frissítjük a Fenntarthatósági útmutatónkat, amely ötletekkel és javaslatokkal segíti a települések és a térség jövőjét is befolyásoló, alakító fejlesztések kidolgozását. A dokumentum a települési zöldinfrastruktúra elemei (a növényzettel és vízzel borított felületek), mint fásított közterek, közkertek, közparkok, játszóterek, fasorok és zöldsávok, vízparti zöldsávok, intézménykertek, zöldtetők, zöldfalak kialakításához nyújt segítséget

– emelték ki az ülésen.

A szemléletformáló rendezvények között megemlítették a Balaton Klíma Akadémia létrehozását, amely egyfajta „oktató és tudásközpont” funkciót tölt be; a „Balatonról, jövőről” klíma- és környezetvédelmi versenyt középiskolásoknak; valamint egy online programsorozatot a Balaton Partnerségi Program keretében, ami felhívja a figyelmet mindannyiunk személyes érintettségére, a klímaváltozásra, a természeti erőforrások csökkenésére és az ökoszisztémák sérülékenységére vonatkozóan. És ahogy a Balaton Kiemelt Térségi Klímastratégia is fogalmaz:

A Balaton Régió egy olyan erős és szolidáris térség, amely képes együttműködő közösséggé válni, vállalja a felelősségét a klímaváltozásban betöltött szerepéért, hatékonyan képes a természeti környezetét és társadalmát óvni, magabiztosan áll ki a fenntartható fejlődés értékei mellett és mond nemet a túlfogyasztás környezetet romboló útjára.