Itt a brüsszeli mesterterv: őrület, így alakítanák át a vidéki Magyarországot

Az idei ütemterv három fő politikai célkitűzést tartalmaz: a többszintű kormányzás megerősítését, a pénzügyi források mozgósítását és a méltányosabb zöld megállapodás felé való elmozdulást.

A helyi és regionális vezetők kulcsszerepet játszanak a Zöld Megállapodás helyi megvalósításában. Határozottan elkötelezettek vagyunk amellett, hogy diverzifikáljuk az orosz energiaimportot, segítsük a polgárokat és a kis- és középvállalkozáskat az energiaszámláikkal kapcsolatban, emellett pedig együttműködjünk a helyi magánbefektetőkkel a fenntartható beruházások ösztönzése érdekében, hogy elérjük az éghajlat-semlegességi célkitűzéseket. Az energetikai átállás azonban csak akkor valósulhat meg, ha megfelelő pénzügyi és technikai forrásokkal rendelkezünk. Sajnos sok tagállamban nem számíthatunk a nemzeti kormányok segítségére. Ezért a városok és régiók ismételten felszólítanak közvetlen uniós finanszírozásra, hogy a középületek energiahatékonyabbá, a tömegközlekedés környezetbarátabbá, a megújuló energiaforrások pedig elérhetőbbé váljanak polgáraink számára

– mondta az ülésen Rafał Trzaskowski, Varsó polgármestere, az ENVE-bizottság és a Green Deal Going Local munkacsoport elnöke.

Ahogy arra a tanácskozáson a szakemberek rámutattak, néhány önkormányzat rugalmassága „igencsak korlátozott”, mert a visszatérítendő pénzügyi lehetőség jelenleg nem állnak rendelkezésünkre. Ezért kérnek vissza nem térítendő forrásokat a kitűzött klímacélok megvalósításához. Hangsúlyozták, hogy a zöld átalakulás nagyszerű lehetőség a közinfrastruktúra korszerűsítésére és a helyi gazdaságok megerősítésére, ám a beruházásokhoz megfelelő pénzügyi forrásokra van szükségük. Ahogy azt az ülésen kijelentették, több önkormányzat sajnos nem képes egyedül elegendő forrást előteremteni az ökológiai törekvései megvalósításához. A döntéshozók ezért szorgalmazták a zöld és a digitális átállás méltányosságának garantálását. Szeretnék, ha a hamarosan felülvizsgálásra bocsátott, az energiaunió irányításáról és az éghajlati fellépésekről szóló rendelet megközelítése ambiciózus legyen, és a jövőbeli európai zöld megállapodás irányításának gerincévé váljon.

Több egyértelműségre van szükség a Green Deal célkitűzéseinek gyakorlati megvalósítását illetően. Ha az unió el akarja érni a céljait, akkor el kell kerülnie, hogy vegyes üzeneteket küldjön olyan aktuális kérdésekben, mint az adózás, ahol csak a valóban zöld beruházásokat kell támogatni. Óva intek mindenkit attól, hogy az unió egyetlen beszállítóra hagyatkozzon például az akkumulátorok gyártása terén, és több támogatásra lenne szükség a Zöld Megállapodás végrehajtásához. Sok támogatást kapunk a tervezéshez, de most kulcsfontosságú, hogy továbblépjünk és forrásokat, befektetőket találjunk a konkrét, kézzelfogható hatású projektek megvalósításához

– hangsúlyozta Kóbor József pécsi önkormányzati képviselő, akivel a HelloVidék korábban riportot készített a Green Deal Going Local” munkacsoport megalakulásáról és működéséről.

Sebastian Łukaszewicz, a podlachiai régió elnökhelyettese szerint a tagállamok és az uniós programok közfinanszírozása nem elegendő a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességhez szükséges források biztosításához. Az átállás ugyanis komoly kihívásokkal jár, emellett aszimmetrikus társadalmi, környezeti és gazdasági hatásokkal jár, amelyek új egyenlőtlenségeket okozhatnak a régiók között. Ezért úgy véli, hogy magánfinanszírozásra lesz szükség ahhoz, hogy az önkormányzatok, a helyi hatóságok és a helyi közintézmények segítséget kapjanak az ambiciózus éghajlati célok elérésében és az energiaügyi cselekvési tervek végrehajtásában. Szerinte segíteni kell őket a finanszírozáshoz való hozzáférés jelentős akadályainak leküzdésében. Kiemelte: „e kötelezettségvállalás nélkül az Európai Unió nehezen tud majd versenyképes maradni”.

A Green Deal jövőjéről szóló vitában az Európai Bizottság részéről Elisa Roller számos javaslatot jelentett be:

• az iparra vonatkozó nettó nullára vonatkozó tervet,
• a kritikus nyersanyagokról szóló jogszabályra vonatkozó javaslatot és
• egy hidrogénbank létrehozásának tervét, valamint
• az uniós adórendszer 2023 júniusára várható frissítését.

A tagok véleményt cseréltek a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról a Zöld Megállapodás szempontjából, valamint további forrásokat kértek az éghajlat-semleges átállás felgyorsítására, illetve a helyi és regionális önkormányzatoknak szánt közvetlen költségvetési tételek növelésére, ami a Horizont Európa uniós program példáját követné. A Green Deal finanszírozási hiányosságainak áthidalásáról folytatott eszmecsere során olyan konkrét programokat is bemutattak a közreműködő EU CINEA ügynöksége révén, amelyek a zöld projektek megvalósításában támogatják a városokat és régiókat. Ilyenek például az Európai Városfejlesztési Eszköz és az InvestEU keretében nemrégiben elindított Green Assist, ami egy új befektetési tanácsadó szolgálat, amelyet a LIFE program finanszíroz és célja, hogy segítsen létrehozni a nagy hatású zöld beruházási projekteket. Az ülésen megismerték az intelligens városok kihívását, amely egy olyan eszköz, amelynek célja a helyi zöld megállapodások kidolgozása, a helyi gazdaságok fellendítése és a kis- és középvállalkozások támogatása a munkaerő át- és továbbképzésében a zöld és digitális átállás megvalósítása érdekében.

A Régiók Európai Bizottságának a területi kohéziós politikáért és az uniós költségvetésért felelős szakbizottsága, a COTER (Commission for Territorial Cohesion Policy and EU Budget) jelenleg „A többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata: a regionális és helyi szempontok” című véleményen dolgozik, amit 2023 májusában szeretnének elfogadtatni.