Kapóra jöhet ez a 4 filléres zöldség: mutatjuk, mit készítenek belőle a leleményes magyarok

Rég nem látott sebességgel vágtatnak az élelmiszerárak, és egyelőre nem is látszik, hogy mikor érhet véget a drágulás, így minden korábbinál fontosabbá vált, hogy okos tervezéssel és megfelelő tárolással a lehető legkisebbre szorítsuk vissza a hulladékká váló ételek mennyiségét.

Globálisan az emberi fogyasztásra megtermelt élelmiszer egyharmada, évente mintegy 1,3 milliárd tonna végzi hulladékként vagy megy kárba. Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO adatai szerint a világ tehetős országaiban évente keletkező élelmiszerhulladék mennyisége (222 millió tonna) nem sokkal marad el Afrika szubszaharai térségének teljes éves élelmiszertermelésétől (230 millió tonna), Európában pedig annyi élelmiszer vész kárba, amennyi elegendő lenne 200 millió ember számára1. Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, amelynek jelentős hányada – körülbelül harmada – a háztartásokban termelődik.

Csökkent a pazarlás, de nem eléggé

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) kutatása szerint 2019-ben a magyar háztartásokban évi 65 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezett fejenként2, vagyis a megvásárolt élelmiszerek 10-11%-a végezte a szemetesben. Ez egyrészt kedvező változást jelez a 2016-os felméréshez képest, hiszen az akkori kutatás 68 kg-os értéket mutatott ki, illetve jócskán elmarad a 92 kg/fős EU-átlagtól, másrészt továbbra is az a helyzet, hogy e mennyiség mintegy fele, évi 32-33 kg – tudatosabb vásárlással, tervezéssel, tárolással – elkerülhető lenne. (Elkerülhető hulladéknak azok az élelmiszerek számítanak, amelyeket csak azért dobunk ki, mert a nem megfelelő tárolás miatt megromlottak, vagy egyszerűen csak feleslegesen vásároltuk meg. Ezzel szemben például a tojáshéj, a csontok, az almacsutka, a banánhéj, stb. a nem elkerülhető hulladékok körébe tartozik.)

Az LG Magyarország megrendelésére tavaly elvégzett országos, reprezentatív kutatás alapján a mindennapokban a válaszadók csupán kevesebb mint harmada gazdálkodik úgy a készleteivel, hogy szinte soha nem kell kidobnia romlott ételt. Ennél is rosszabb a helyzet a 18-29 éves korosztályban: közel felük havonta egy-két alkalommal szembesül azzal, hogy ki kell dobnia a megromlott ételeket.

Az elkerülhető élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentése a környezet mellett a pénztárcánknak is jót tenne, főleg most, a vágtató élelmiszerárak idején. Főleg azért, mert a néhány évvel ezelőtti becslések az akkori fogyasztási adatok alapján azt mutatták, hogy az elkerülhető élelmiszerhulladékok értéke egy négytagú családban évente mintegy 50.000 forintot is kitehet.

Mivel a háztartások fogyasztása az elmúlt években folyamatosan nőtt, az idén pedig főként a meglóduló árak hatása lesz jelentős, 2022-ben ez az érték megközelítheti a 90.000 forintot.

Tudatosságra kell törekednünk!

A modern életmód sok vásárlást és nagy költségvetést igényel. Rengeteg dolgot veszünk, amiről azt gondoljuk, hogy szükségünk van rá, de ha jobban belegondolunk, nem kellene ennyi élelmiszert, ruházatot, kiegészítőt, háztartási cikket és szépségápolási terméket vásárolnunk. Mindez nem csak a pénztárcánkat, de a bolygót is igencsak megterheli, hiszen a rengeteg fogyasztói termékkel rengeteg szemét is jár. Éppen ezért, sokkal tudatosabban kell terveznünk a hétköznapokat, minde a bevásárlás, mind a főzés terén. Persze vannak trükkök, amiket érdemes megfogadni, hiszen nem csak rengeteget spórolhatunk velük, de kevesebb étel kerül általuk a kukába is.

Tervezzük meg az étkezéseket! Ha összeírjuk a menüt előre, ahhoz vásárolunk be és rendszeresen főzünk, sokat spórolhatunk és ráadásul kevesebb hulladékot termelünk. Ha a boltban mindent megveszünk, ami megtetszik, könnyen lehet, hogy túlköltekezünk, nem tudjuk idejében elfogyasztani az ételeinket, azok pedig a kukában landolnak. Az élelmiszerpazarlás elképesztő méreteket ölt manapság, de egy kis tudatossággal könnyíteni tudunk a szemetesládánk tartalmán – nem utolsó sorban pedig sokat spórolhatunk.

Alapanyagok terén legyünk résen és készítsünk gyakrabban leveseket! Egy egyszerű leves igazán nem tartozik a költséges ételek közé, könnyű elkészíteni, laktató, az egyre hidegebb őszi időben pedig különösen jól esik. Ráadásul jól fagyasztható, így ha marad is belőle, gond nélkül eltehetjük ínségesebb időkre.

Ha például megtanuljuk az ételek tartósításának különböző módjait, akárcsak a nagyszüleink, azzal hatékonyan fel tudjuk venni a harcot az élelmiszerpazarlás ellen. A zöldségek, gyümölcsök ízeit nem csak tavasszal és nyáron élvezhetjük (bár kétségkívül frissen a legfinomabbak és legegészségesebbek), hiszen több módszer is létezik arra, hogy eltegyük őket a szezonon kívüli időszakra.

A konyha mindennapos használata közben rengeteg hasznos hulladék keletkezik, amit ahelyett, hogy kidobunk, érdemes újrahasznosítani. Az értékes konyhai hulladékokat érdemes egy külön szemetesvödörben tárolni, lehetőleg lefedve, hogy a muslicák ne tudjanak a közelébe férkőzni. Ebben a cikkünkben összeszedtük, mik azok a tipikus konyhai hulladékok, amiket kidobunk, pedig csodákat művelnek a kertben, hozzádolgozhatjuk az elültetett növényeink földjéhez is.

Ha már konyhai hulladék, akkor gondoljunk a takarításra is. Rengetegféle tisztítószert árulnak manapság a boltok polcain, sokat közülük meglehetősen borsos áron. Vásároljunk ésszel, hiszen annak semmi értelme, ha e termékek tucatjaival zsúfolásig töltjük a takarítószeres szekrényt! Néhányat mi magunk is elő tudunk állítani házilag, így nem csak pénzt spóroljunk, de a környezetet is kíméljük. Legyen a háztartásban citromlé, szódabikarbóna, teafaolaj, ecet, ezeket kiválóan tudjuk használni takarításhoz is.

Sokat lehet spórolni az ebéddel, vacsorával

A legtöbb családban hó végén, mikor kiürül a kassza, előkerülnek az olcsó receptek, amiket nem túl költséges összedobni. Ilyenkor jöhet a jól bevált paprikás krumpli, krumplistészta, tökfőzelék, borsófőzelék és társai. Most viszont néhány gyorsan és fillérekből összedobható levest mutatunk, melyeket hó végén is elkészíthetünk, hogy feldobjuk velük a heti menüt.

Karfiol leves

Hozzávalók:

• 500 g karfiol
• 1500 ml csontlé (vagy víz)
• 15 g só
• fekete bors ízlés szerint
• 40 g sertészsír
• 50 g finomliszt
• 1 csokor petrezselyem
• 125 ml tej

Elkészítés:

A karfiolt rózsáira szedjük, megtisztítjuk, és forró csontlében vagy vízben főzni kezdjük. Sóval, borssal ízesítjük, majd lassan készre főzzük a karfiolt. A zsírt felforrósítjuk, hozzáadjuk a lisztet, és a finomra vágott petrezselyemzöldet. Pár percig kevergetjük, ami alatt a petrezselyem színanyagai kioldódnak a rántásban. A rántást kevés hideg vízzel öntjük fel, elkeverjük, majd folyamatos keverés mellett a leveshez adjuk. A tejet is a levesbe öntjük, majd a levest újraforraljuk.

Csicseriborsó-krémleves

Hozzávalók:

• 0,5 kg csicseriborsó (1 üveg)
• 2 ek olívaolaj
• 1 kis db vöröshagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 l alaplé
• 2 dl főzőtejszín
• só ízlés szerint
• bors ízlés szerint

Elkészítés:

Pici olajon pár perc alatt pirítsuk meg a felkockázott hagymát, dobjuk rá a fokhagymát, és további kb. fél percig pirítsuk. Adjuk hozzá a csicseriborsót, alaplevet, sózzuk, borsozzuk, és kb. 15 perc alatt főzzük teljesen puhára. Turmixoljuk le az egészet. Adjuk hozzá a tejszínt, és forraljuk össze.

Zellerkrémleves

Hozzávalók:

• 1 közepes db zeller
• 1 közepes db burgonya
• 1 közepes db vöröshagyma
• 1 ek napraforgó olaj
• 1 gerezd fokhagyma (nagy)
• 1 kávéskanál só
• 1 késhegynyi bors
• 0,5 db leveskocka
• 1 dl főzőtejszín (20%-os)

Elkészítés:

A zöldségeket alaposan megtisztítjuk, a zellert, krumplit, vöröshagymát meghámozzuk, és apróra vágjuk.
A vöröshagymát az olajon üvegesre pároljuk, majd rádobjuk a zellert és a krumplit, átforgatjuk.Felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje. Beledobjuk a megtisztított fokhagymát, a leveskockát, beleszórjuk a sót, borsot.
Addig főzzük, míg a zöldségek meg nem puhulnak.Merülő mixerrel pépesítjük.A tejszínt beleöntjük, és újra felforraljuk. Melegen, levesgyönggyel vagy pirított kenyérkockával kínáljuk.

Karalábé-krémleves

Hozzávalók:

• 2 db nagyobb karalábé
• 3 db kisebb burgonya
• só
• bors
• 1 db leveskocka
• 2 dl főzőtejszín

Elkészítés:

A zöldségeket alaposan megtisztítjuk, a zellert, krumplit, vöröshagymát meghámozzuk, és apróra vágjuk. A vöröshagymát az olajon üvegesre pároljuk, majd rádobjuk a zellert és a krumplit, átforgatjuk.Felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje. Beledobjuk a megtisztított fokhagymát, a leveskockát, beleszórjuk a sót, borsot. Addig főzzük, míg a zöldségek meg nem puhulnak.Merülő mixerrel pépesítjük.A tejszínt beleöntjük, és újra felforraljuk. Melegen, levesgyönggyel vagy pirított kenyérkockával kínáljuk.