Durván elszálltak a lakásárak: mutatjuk a legdrágább és a legolcsóbb városokat

A megyei jogú városok árazásának általános szabálya, hogy a vidéki városok olcsóbbak a fővárosi kerületeknél, ám a legdrágább városok a külső pesti kerületek árszintjével versenyeznek

- foglalta össze a megyei jogú városok ingatlanpiaci változásait összegző statisztikákat Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, a 23 megyei jogú városban 504 ezer forint egy téglalakás négyzetméterének átlagértéke, ami a tavalyi átlaghoz képest 28 százalékkal magasabb árat jelent. De a panellakások 438 ezer forintos fajlagos ára is 22 százalékkal nőtt egy év alatt, míg a használt házak átlagosan 370 ezer forintos négyzetméterára 15 százalékos emelkedést jelent a 2021. évihez képest.

A használt téglalakások esetében az idei statisztikák szerint a legdrágább város Debrecen 703 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, amelyet Győr kissé lemaradva követ 645 ezer forinttal. A dobogó harmadik fokára Székesfehérvár ért oda 626 ezer forinttal.

A legtöbb városban a fajlagos ár 400-500 ezer forint között alakult az év első hat hónapjában. A sor végét záró Nagykanizsa tér el ettől számottevően, a maga 330 ezer forintos átlagos négyzetméterárával.

A megyei jogú városokban a tavalyi árszinthez képest átlagosan 28 százalékkal kerülnek többe a téglalakások. A legtöbb városban az árak emelkedése kétszámjegyű – a kivételt Érd és Sopron jelenti. Az átlagárakat a nagyobb városok húzzák fel: Debrecen és Győr nem csak magas négyzetméterárakban, hanem a növekedés mértékében is az élen végzett 30 százalék feletti áremelkedéssel. Ehhez csatlakozott még Miskolc is, ahol szintén 32 százalékkal emelkedtek az árak idén. A többi városban 15-25 százalék közötti árváltozás a mértékadó.

A panellakások esetében szintén Debrecen végzett az élen a megyei jogú városok között. Az idei fajlagos árak alapján a városban 577 ezer forint az átlagos négyzetméterár, amelyet kevéssel lemaradva Székesfehérvár 554 ezer és Sopron 551 ezer forinttal követ.

Győr a negyedik 517 ezer forintos számtani középértékkel. A többi városban a négyzetméterárak 300-440 ezer forint között alakultak. A sort ezúttal is Nagykanizsa zárta 297 ezer forintos átlaggal, amelyet Szolnok 323 és Dunaújváros 336 ezer forintos átlagos négyzetméterárral előzött meg.

Ezek az árak nagyjából 22 százalékkal magasabbak a tavalyi éves átlagnál. Kivétel nélkül minden városban kétszámjegyű emelkedést mért az Otthon Centrum. A debreceni 30 százalékos áremelkedés a második helyre volt elég, mivel az alacsonyabb bázisú Miskolcon 35 százalékkal drágultak a panelek, míg az olcsóbb Dunaújvárosban és Nagykanizsán is 25 százalék feletti drágulás történt.

A családi házak négyzetméterenként átlagosan 370 ezer forintba kerültek idén. Ebben a szegmensben Győr az első, átlagosan 495 ezer forinttal, melyet Sopron 488 ezer és Debrecen 473 ezer forinttal követ. A főváros közeli Érd és Székesfehérvár szintén a top ötben végzett 450 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. A szegmensben azonban nagyobb különbségek alakultak ki a városok között: a kisebb és a fővárostól távolabbi településeken ugyanis csak kicsivel több mint 200 ezer forintot kértek négyzetméterenként, például Hódmezővásárhelyen, Nagykanizsán és Szekszárdon is. A többi városban pedig 250-350 ezer forintos négyzetméterárak fordultak elő.

A 15 százalékos árnövekedés a legkisebb a három használt típus közül. Az összetételhatás okán a növekedés ütemében is nagyobb különbségek alakultak ki, de a városok többségében 1-32 százalék között alakult ez az érték.

A nagyobb városokban, például Győrben és Debrecenben 15-20 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak a tavalyi átlaghoz képest.