Nagyot kaszálhat, aki ilyen állatot tart? Most kiderül, miért érdemes foglalkozni vele

Ahogy az Agrárszektor írja, mondhatni, hogy csirkés és sertéses nemzet vagyunk, az említett húsfajtákon kívül marhát, libát, pulykát és olykor-olykor nyulat, halat fogyasztunk, de aligha hallottuk valakitől azt, hogy kecskehúst evett ebédre/vacsorára. Ha húsról nem is beszélhetünk, tejről és tejtermékekről annál inkább. Amennyire nem „divat” a kecskehús, annál inkább trendibb a kecsketej, kecskesajt és a kozmetikumok is.

Továbbra sem örvend nagy népszerűségnek a kecskehús

Általánosságban elmondható, hogy az unió juh- és kecskehús termelése és fogyasztása az előrejelzések szerint várhatóan kismértékben növekedni fog a következő időszakban. Az élő állatok exportja, elsősorban az állatjóléttel ─ és ezen belül is kiemelten a nagy távolságra történő, nyolc órát meghaladó szállításokkal ─ kapcsolatos aggályok és egyes kereskedelmi célpontokat érintő pénzügyi kockázatok miatt viszont szinte biztosan csökkenni fog.

Zsebbenyúlós „mulatság”

Ugyan nem minden nap találkozik az ember a boltokban kecskehússal, ha valaki ezt szeretné enni, megteheti, de jobban a pénztárcájába kell nyúlnia: a csont nélküli hús kilója 4200 forint között mozog, ha viszont valaki gida húst enne, akkor annak kilójáért nagyjából 4600 forintot kell fizetnie. Mint említettük, nem a hús a fő vonzereje az ágazatnak, hiszen jóval többen ismerik és fogyasztják a kecsketejet és a belőle készült tejtermékeket. Az árát azonban ennek is megkérik: a tej litere például 1500 forint körül mozog, a joghurt 1000 grammja mintegy 2300 forintba kerül, míg a sajtok 890 forinttól egészen 2300 forintig is elérhetnek, a kiszereléstől és márkától függően.

Az EU-s juh- és kecskehús export alakulása 2017-2021 között

2021-ben az alacsonyabb Új-zélandi és ausztráliai exportkapacitás, a csökkent termelési szint, valamint termékeik egy részének átirányítása következtében az európai kulcsfontosságú exportpiacoknak kevesebb óceániai bárány állt rendelkezésére. Ausztrália exportja 37,9%-kal, Új-Zélandé pedig 17,5%-kal csökkent a vizsgált időszakban. Ezzel ellentétben az Észak-macedóniai szállítások 33,1%-kal nőttek.

Alig esznek kecskét az EU-ban

Az AKI adataiból kiderült, hogy az éves EU-s fogyasztás igen gyér a kecske esetében, sőt, minimális ugyan, de további csökkenés tapasztalható: 2017-ó és 2019 között évi 1,4 kilogramm volt az éves EU-s átlag, 2020 és (várhatóan) 2022 között ez viszont visszaesett 1,3 kilogrammra. Azt is fontos megjegyezni, hogy nem a nagyobb üzletek a főbb célállomásai ezeknek a termékeknek, hiszen piacokon, vásárokon sokkal több termékkel találkozhatunk, sőt, akár kifejezetten olyan standokba is bele lehet botlani, melyek kifejezetten kecsketejjel vagy belőle készült élelmiszerekkel, kozmetikumokkal foglalkozik. Plusz érdekesség, hogy már igen régóta az életünk, és azon belül a táplákozás részét képezik ezek az élelmiszerek, hiszen évezredek óta isznak kecsketejet Kelet-Afrikában.

Megéri velük foglalkozni?

Ha a fenti kérdésre keressük a választ, akkor igen, hiszen komoly támogatás érhető el azok számára, akik úgy döntenek, hogy kecskékkel szeretnének foglalkozni. Kiskérődző állatjóléti támogatás címen új pályázati felhívást hirdetett meg az Agrárminisztérium, 5 milliárd forint keretösszeggel. A felhívás alapján a támogatott tevékenységi körbe a körömápolás, a belső élősködő fertőzöttség ellenőrzése, a külső élősködők, valamint a legyek, szúnyogok, nyüvek elleni védekezés, és az ásványi anyag kiegészítése tartozik. A pályázatnak köszönhetően az ágazat szereplői évente 208 eurónak megfelelő forintösszegű vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek állategységenkéntA kérelmek benyújtására 2022. május 16. és június 16. között lesz lehetőség. A pénzügyi segítségben minden olyan mezőgazdasági termelő részesülhet, aki a nyilvántartási rendszerekben bejegyzett állattartóként szerepel, és hatósági állatorvos által ellenjegyzett nyilatkozattal rendelkezik arról, hogy tenyészetei maradéktalanul megfelelnek a hatályban lévő állatjóléti előírásoknak.