Szakértők figyelmeztetnek: olyan krízis közeleg a magyar erdőkben, amire nem volt még példa

Miközben az őszi erdők színes lombja sokak számára a kirándulószezon egyik legszebb látványát jelenti, a Börzsönyben idén egészen más folyamatokra figyeltek fel. A fák egy részénél már a nyár közepén megindult a levelek száradása és idő előtti elvesztése. A jelenséget Dr. Jakab Gusztáv, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének egyetemi adjunktusa mutatta be természetfotóin.

A Facebook-bejegyzés szerint a korai lombvesztés hátterében a 2026-os rendkívüli aszály és a tartós hőség állhat. Az idei nyár Magyarországon a mérések 1901-es kezdete óta a legszárazabb és a második legmelegebb volt a HungaroMet adatai alapján.

Nem a naptár szerint kezdődött az ősz

A fák lombjának korai száradása nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ősz érkezett meg hamarabb. Súlyos vízhiány esetén a növények olyan állapotba kerülhetnek, amelyben már nem képesek megfelelően pótolni az elveszített nedvességet. A tartós hőség fokozza a párologtatást, miközben a kiszáradó talajból egyre nehezebb elegendő vizet felvenni. A fák ilyenkor részben a lombfelület csökkentésével mérsékelhetik a vízveszteséget. Ez azonban nem veszélytelen alkalmazkodási reakció: a korai lombvesztés azt is jelezheti, hogy az állomány komoly stressznek van kitéve.

A HungaroMet elemzése szerint 2026 nyarán országos átlagban 23,4 Celsius-fok volt a középhőmérséklet, ami 2,6 fokkal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati átlagot. A csapadék mennyisége jelentősen elmaradt a megszokottól, augusztus pedig a legszárazabb augusztus lett a mérések kezdete óta. A tartós vízhiány és a hőhullámok együttesen különösen nagy terhet róttak a növényzetre. A Börzsönyben tapasztalt lombszáradás így egy szélesebb körű, az egész országot érintő aszályos időszakba illeszkedik.

A következő évek dönthetik el, mi lesz a meggyengült fákkal

A korai lombvesztés után egyelőre nem lehet biztosan megmondani, hogy az érintett fák milyen arányban tudnak regenerálódni. Ebben az elkövetkező egy-két év időjárásának is fontos szerepe lehet.

Ha a fák számára kedvezőbb, csapadékosabb időszak következik, egy részüknek lehet esélye a felépülésre. Egy újabb száraz tavasz és forró nyár azonban tovább gyengítheti a már eleve megviselt állományokat.

A Börzsöny erdeinek állapotáról korábban Molnár Ábel Péter ökológus is aggasztó megfigyeléseket osztott meg. A Sokszínű Vidék szeptember 26-i cikke szerint Kóspallag közelében olyan erdőrészeket dokumentált, ahol a kocsánytalan tölgyek és a cseresek lombja nagy foltokban száradt el. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenség nem pusztán az őszi lombszíneződés előrehozódása volt: a levelek már augusztus végén is feltűnően rossz állapotban voltak.

Az erdők tényleges károsodásának mértékét azonban hosszabb távon lehet majd pontosabban felmérni. A látványos lombszáradás önmagában még nem jelenti azt, hogy minden érintett fa elpusztul, de komoly figyelmeztető jel.

A zárt erdők helyén idővel más növénytársulások jelenhetnek meg

A változások hosszabb távon a Börzsöny déli, szárazabb lejtőinek növényzetét is átalakíthatják. Ha a meleg és a csapadékhiány tartósan megnehezíti a jelenlegi erdőtípusok fennmaradását, egyes területeken a zárt erdők helyét szárazságtűrőbb növénytársulások vehetik át.

A lehetséges változások között a bokorerdők, a sziklagyepek és a sztyepprétek térnyerése is felmerül. Ez azonban nem egyik évről a másikra bekövetkező, biztos folyamat: a jövőbeni erdőszerkezetet az időjárás mellett a talaj adottságai, a fafajok alkalmazkodóképessége és az erdők megújulásának lehetőségei is befolyásolják. A jelenség ráadásul nem kizárólag Magyarországot érinti. Jakab Gusztáv a horvátországi Plitvicei Nemzeti Parkban is hasonló, idő előtti lombvesztésről számolt be.