Megütötték a Molt, szakadnak a tech-óriások: mi történik a tőzsdéken?

A kedd délelőtti kereskedésben az európai STOXX 600 index 0,4 százalékkal, a londoni FTSE 100 közel 1 százalékkal emelkedett. A vegyipari részvények 2 százalékos erősödéssel vezették a szektorok rangsorát, a technológiai papírok viszont 1,5 százalékot estek. A magyar piacon a Mol árfolyama a nyitás utáni 0,4 százalékos mínuszból 1,8 százalékos veszteségig süllyedt, átlag feletti, több mint 500 millió forintos forgalom mellett.

Az egyedi európai részvények közül a Nokia 4,4 százalékot esett, miután bejelentette Enterprise Campus Edge üzletágának eladását. Az LVMH árfolyama ezzel szemben enyhén emelkedett, annak ellenére, hogy harmadik negyedéves bevétele elmaradt a várakozásoktól.

Ázsiában a chipgyártók vezették az esést

A dél-koreai Kospi index a reggeli kereskedésben több mint 7 százalékot zuhant. A Samsung Electronics részvényei 7,6 százalékot, az SK Hynix papírjai 10 százalékot veszítettek értékükből. Japánban a SoftBank korábban 8, a Tokyo Electron 6,6 százalékos mínuszban járt.

Az eladási hullámot a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások finanszírozásával és a szektor túlfűtöttségével kapcsolatos aggodalmak, valamint a kínai versenytársak erősödése táplálta. A kínai ChangXin Memory Technologies (CXMT) új memóriachip-architektúrájának fejlesztésében elért előrelépése a piacvezető gyártók jövőbeli piaci pozícióival kapcsolatban keltett bizonytalanságot.

Elemzői értékelések szerint a heves piaci reakció inkább a befektetői hangulat sérülékenységét mutatja, semmint a versenyviszonyok azonnali átrendeződését. A kínai gyártók ugyanis továbbra is jelentős lemaradásban vannak a mesterségesintelligencia-rendszereknél alkalmazott, nagy sávszélességű HBM-memóriák piacán.

A korrekció már hétfőn megjelent a Wall Streeten: a Nasdaq 0,7 százalékot, az S&P 500 0,1 százalékot esett, miközben a Dow Jones 0,4 százalékos pluszban zárt. A keddi kora reggeli határidős jegyzések még vegyes amerikai nyitást vetítettek előre, a technológiai részvények további gyengülésével.

Az orosz kínálat visszatérését árazza az olajpiac

Kedden kora reggel a Brent jegyzése 1,5 százalékkal, hordónként 105,05 dollárra, a WTI ára 1,6 százalékkal, 92,27 dollárra csökkent.

A befektetők az orosz energiahordozók világpiaci visszatérésének lehetőségét mérlegelték. Donald Trump hétfőn megvédte az orosz dízelszállításokra vonatkozó korlátozások ideiglenes feloldását, amely hat hónapon át tenné lehetővé a szállításokat az amerikai és a nemzetközi piacokra.

A Goldman Sachs szerint a többletkínálat csak korlátozottan enyhítheti az üzemanyagpiaci feszültségeket, mert az orosz finomítói kapacitásokban jelentős kiesések vannak, a globális dízelkészletek pedig eleve alacsonyak. Az olajárak esését a közel-keleti geopolitikai feszültségek is fékezték, miután a jemeni húszik szombaton halálos áldozatokat követelő támadást hajtottak végre Rijád nemzetközi repülőtere ellen.

Újabb bizonytalanság a Mol szerbiai felvásárlása körül

A Mol gyengülésének hátterében a szerb NIS olajvállalat tervezett felvásárlásával kapcsolatos hírek álltak. Aleksandar Vučić szerb elnök szerint nem zárható ki, hogy az orosz tulajdonosok végül amerikai befektetőknek adják el részesedésüket.

Vučić úgy látja, hogy az orosz fél a Mollal már több lényeges kérdésben megállapodott, az amerikai–orosz energetikai egyeztetések azonban más lehetőségeket is megnyithatnak. Egy amerikai vevő megjelenése ugyanakkor egyelőre csak lehetőség, nem hivatalos megállapodás.

EZ IS ÉRDEKELHET

Összeomlott a nagy üzlet? Megtorpant a Mol és a Gazprom tárgyalása

A Forbes szerbiai forrása szerint a Gazprom nem akarja eladni a NIS-ben lévő részesedését, a Mol pedig nem cáfolta az értesülést.

A Mol januárban kötelező érvényű szándéknyilatkozatot írt alá a NIS 56,15 százalékos, orosz tulajdonban lévő részesedésének megvásárlásáról. Júniusban a szerb kormánnyal is megállapodott a társaság jövőbeli irányításáról, az adásvétel azonban még nem zárult le. Ehhez a végleges szerződés mellett az amerikai szankciók végrehajtásáért felelős OFAC jóváhagyása is szükséges.

A magyar vállalat jelenlegi engedélye október 30-ig teszi lehetővé a tárgyalások folytatását. A Mol legutóbbi tájékoztatása szerint a folyamat továbbra is zajlik, a tranzakció zárásához azonban további hatósági jóváhagyások kellenek.

Nagy céltartalékképzés csökkentette a Gránit Bank profitját

A Gránit Bank hétfő este közölte, hogy a harmadik negyedévben 9,4 milliárd forint további hitelkockázati céltartalékot számolt el. Ebből 9 milliárd forint egyetlen ügyfélcsoporthoz kapcsolódik, amelynek megnövekedett kockázatáról már a féléves gyorsjelentésben tájékoztatást adott.

A lehetséges hitelezési veszteségek fedezetére elszámolt összeg az első kilenc hónap előzetes, nem auditált egyedi adózás előtti eredményét 16,6 milliárd forintról 7,2 milliárd forintra csökkentette. A bank egyedi saját tőkéje 167 milliárd forint volt.

Az érintett ügyfélcsoportot a bank nem nevezte meg. A céltartalék nagyságát konzervatív megtérülési feltételezések alapján határozta meg, így az elszámolás nem jelenti azt, hogy az érintett követelések végleg elvesztek volna. A hitelintézet jelenlegi információi alapján az év hátralévő részében nem vár további, jelentős egyedi többlet-céltartalékolást. Részletes gyorsjelentése november 26-án érkezik.

Közeleg a szegedi BYD-gyár sorozatgyártása

A BYD a negyedik negyedévben tervezi elindítani a sorozatgyártást szegedi személyautó-gyárában – közölte Stella Li ügyvezető alelnök egy hétfőn sugárzott interjúban.

A kínai autógyártó európai dolgozói létszáma a közeljövőben meghaladhatja a 10 ezer főt, 2030-ra pedig több mint 40 ezerre emelkedhet. A vállalat további európai üzemek létesítését is mérlegeli, Franciaország és Spanyolország is a lehetséges helyszínek között szerepel, döntés azonban még nem született.

Javított a magyar GDP-kilátásokon az IMF

A Nemzetközi Valutaalap az áprilisi 1,7 százalékról 1,9 százalékra emelte a magyar gazdaság idei GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzését, a 2027-es várakozását pedig 2,0 százalékról 2,1 százalékra javította.

Az idei átlagos inflációt a korábbi 3,8 százalék helyett 1,9 százalékra, a jövő évit 3,5 százalék helyett 2,8 százalékra várja a washingtoni szervezet. A munkaerőpiaci kilátások viszont romlottak, az idei munkanélküliségi ráta 4,5 százalék, a jövő évi 4,2 százalék lehet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiadta friss jelentését az IMF: a korábban vártnál jobban teljesíthet a magyar gazdaság, erre számíthatunk

A Nemzetközi Valutaalap áprilisi 1,7 százalékos előrejelzéséhez képest 1,9 százalékra emelte a magyar gazdaság idei növekedésére vonatkozó várakozását.

Globálisan az IMF idén 3,1, jövőre 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A szervezet egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvények korrekciója a reálgazdaságra is átterjedhet. A befektetői vagyon csökkenése ugyanis visszafoghatja a fogyasztást, még akkor is, ha az árfolyamesés kezdetben a technológiai szektorra korlátozódik.

A keddi nap további fontos eseménye a Citigroup negyedéves gyorsjelentése, valamint az OPEC havi olajpiaci jelentése. Az amerikai nagybank közben a 2020-ban előírt felügyeleti hiányosságok rendezésének lezárására készül, de a korlátozások feloldásáról továbbra is a hatóságok döntenek.