Élményt szerezhetnek, miközben tanulnak: így növelnék az oktatás színvonalát

A projekt megvalósítói, a velük szoros együttműködésben álló 20 közoktatási intézmény a jelenlegi projektfélévben, 10 vidéki és 10 pécsi általános iskola bevonásával tapasztalatokat gyűjtöttek az élményalapú tanulás, valamint a programra adott pedagógusi és tanulói visszacsatolásokra vonatkozóan.

A korábban említett célkitűzések megvalósításának legfőbb eszközét a pedagógusok módszertani fejlesztése, valamint a tanulók élményalapú taníttatása jelentette. Mindezek révén a programba bevont diákok látásmódjának és tudásának szélesítése, az általános tanulási motiváció javítása, valamint a természettudományok iránti mélyebb érdeklődés felébresztése valósulhatott meg.

A projekt 2021. decemberében zárul, így sok tapasztalati eredmény, adat áll rendelkezésre. A jelenlegi szakaszban, a korábbi online egyeztetés helyett személyes mélyinterjúkra került sor a 20 intézmény 20 pedagógusával. Az általános iskolák közül 10 pécsi és 10 vidéki település került megkeresésre, ezáltal egy komplexebb képet lehetett kapni a tapasztalatokról, hisz a tanintézmények más-más földrajzi távolságra helyezkednek el az Élményközponttól, valamint más-más társadalmi-gazdasági helyzetben lévő járásban találhatók. Ezen tényezők pedig jelentős befolyással bírtak a kapott eredményekre.

A pedagógusok között 90%-os arányban történt tapasztalatátadás a programmal kapcsolatban, tehát a programsorozatnak igen fontos szerepe van/volt a hagyományos oktatásban is. A programsorozat diákokra gyakorolt pozitív, kedvező hatásait az eddigi három visszamérés mellett a negyedik etap pedagógusi visszajelzései is megerősítik.

A tanárok egybehangzó véleménye az, hogy bizonyos területeken érezhető változások mennek végbe a diákok körében és lelkesen vesznek részt a foglalkozásokon, örömmel és gyakran mesélnek társaiknak az élményeikről.

A pedagógusok az Élményközpont oktatói által tartott előadásokat rendkívül újszerűnek, szemléletesnek és érdekesnek tartották. Az interjúk során megosztották, hogy véleményük szerint az élményalapú tanulás motiválóan hat a diákok ismeretszerzéshez való viszonyulására, ilyen jellegű közegben és környezetben felszabadultabban és lelkesebben fogadják be a tananyagot, tapasztalati úton könnyebben és jobban megy a tanulás. A hátrányos helyzetű gyerekek pedig szinte csak így juthatnak el az állatkertbe, ahol a Mecseki Természettudományos Élményközpont került kialakításra, ez sokuknak nyújtott segítséget a kibontakozásban és emellett életközelibbé váltak a tanórák is.

A projekt során nemcsak a diákok új típusú tanuláshoz való hozzáállását mérték, hanem a kompetenciák, készségek fejlődését is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az önképzés, önfejlesztés, a természettudományos és technológiai, valamint a szociális kompetencia területén volt a legnagyobb arányú előrelépés. A digitális kompetencia és a nyelvi készségek fejlesztésében már változatosabbak voltak a visszajelzések, de még itt is mérhető volt a javulás.

A projekt egyik elvárt hatása a természettudományi oktatás színvonalának, minőségének, eredményességének és hatékonyságának növelése a pedagógusok módszertani fejlesztése által.

Ennek érdekében a programsorozat okán a projekt megvalósítói új élménypedagógiai módszertanokat és feladattípusokat igyekeztek megismertetni a programban résztvevő tanárokkal, amelyeket a későbbiekben jó gyakorlatok formájában beépíthetnek a hagyományos tantermi oktatásba is, jelen időszakban a megkérdezett tanárok 65%-a ismert meg valamilyen új feladattípust, vagy pedagógiai módszert. A válaszadók 62%-a pedig integrálta is a megszerzett új ismereteket a tanrendjébe. A pedagógusok többsége (60%) szerint a programnak van közvetlen hatása az iskolai oktatásra is, bár a még fennálló vírushelyzet ellenére az iskolák többsége tervez új természettudományokkal kapcsolatos projektet, szakkört, versenyt, vagy egyéb foglalkozást is indítani.

A program ugyan nem járul hozzá teljes körűen a hátrányok leküzdéséhez, ugyanakkor a szemléletváltásban és a beszűkült élettér tágításában meghatározó szereppel bírt. A vidéki iskolák esetében a pedagógusok több esetben is kiemelték, hogy sok gyerek a települést sem hagyta még el, így a program mindenképpen hasznos volt a diákok szempontjából. Emellett a pedagógusok visszajelzése alapján a diákok az élményalapú tanulást inkább kirándulásként fogták fel, a sok érdekesség miatt fegyelmezettebben is viselkedtek, javultak a magatartásbeli problémák és sok esetben az alapismeretek hiányát is sikerült pótolni.