Komoly átalakulás jön a Balatonnál: mutatjuk, kiket érint a rendhagyó fejlesztési terv

A Balaton Kiemelt Térség gazdaságfejlesztése tekintetében a szakemberek tartós strukturális kihívást jelent a turizmusorientált gazdasági szerkezet, amely gazdasági szerkezet a térség munkaerőpiaci viszonyait is meghatározza. A magyar tenger térségének adottságaiból következő, számos előnnyel járó idegenforgalmi gazdasági fókusz a régió gazdaságát fokozottan érzékennyé teszi a globális vagy regionális-lokális válsághelyzetekre.

De nézzük elsőként, hogy milyen tendenciák tapasztalhatók ma a Balaton térségére! Mindmáig jelentős a turisztikai főszezonban tapasztalható foglalkoztatási csúcs és a téli hónapokban rögzíthető mélypont közötti különbség. Hasonlóan Magyarország más vidéki területeihez, a magyar tengernél mindmáig jellemző a fiatalok és különösen a felsőfokú végzettségűek elvándorlása. Ezen negatív folyamat a fiatal generáció számára nyújtott, Nyugat-európai mércével mérve is versenyképes életminőség kínálatával állítható meg. A fiatalok akkor maradnak egy térségben, településen, ha igényeikhez illeszkedik a meglévő szolgáltatás-struktúra és települési-társadalmi környezet, valamint a megfelelő lehetőségek biztosítottak a számukra a foglalkoztatás, a kultúra, és a mindennapi élet egyéb területein. Ezekre adhatnak választ a 2021-2027 közötti programozási időszak tervezett beavatkozásai.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben az utóbbi időszakokban nagy számban kaptak támogatást az induló és működő vállalkozások. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2020-as első félévének releváns adatai szerint a Balaton három megyéjében a regisztrált vállalkozások száma 167 379 (a teljes megyére levetítve), amiből Somogy 57 693, Zala 53 335, Veszprém 56 351. Jól látszik, hogy tavaly szeptemberben alapították a legtöbb vállalkozást, amelyek száma az előző év azonos időszakához képest közel 5 százalékkal nőtt.

A Balatonnál tehát ez a jelenség különösen tetten érhető. Magyarázható ez a térségi vállalkozássűrűséggel, a fejlesztéspolitika vállalkozás- és gazdaságfejlesztési fókuszával egyaránt. Ugyanakkor a 2020-ban bekövetkezett pandémia, valamint a kiemelt térség egyes gazdasági teljesítménymutatói is rámutatnak, hogy a vállalkozások működési környezetének fejlesztésén túl a vállalkozói versenyképesség és rugalmasság fejlesztése is szükséges a következő időszakban.

A nagy vállalkozássűrűségű és jelentősebb termelési kapacitásokkal rendelkező területek a térségben jellemzően a kis- és középvárosok elővárosi zónái, az M7 autópálya és vonzáskörzete, Veszprém vonzáskörzete. Ugyanakkor a szakemberek fontosnak tartják, hogy a térség periférikusabb elhelyezkedésű mikrotérségeiben versenyképesség-javító vállalkozásfejlesztési támogatásokat is kihelyezzenek, a térség mélyülő területi egyenlőtlenségeinek enyhítése, és a harmonikus fejlődés elősegítése érdekében. A Balaton térségében a következő vállalkozásfejlesztési program kialakítása a cél, amely hozzájárul, hogy:

• a térség vállalkozásai sikeresen tudjanak önálló termékekkel megjelenni a piacokon;
• segítse a vállalkozások körforgásos gazdaságra való áttérését;
• segítse, hogy a vállalkozások nagyobb volumenben legyenek képesek egy adott termelési láncban szereplővé válni;
• segítse, támogassa az új vállalkozások megkapaszkodását.

Ahogy az világosan látszik a HelloVidék birtokába került stratégiából, bár nem lehetséges a Balaton térségébe környezetkárosító ipari bázisokat, tömegtermelést jelentő ipari, feldolgozó üzemeket telepíteni, azonban megteremthető az ipar és a környezet között az az egyensúly, ami elősegítheti a gazdasági fejlődést előmozdító termelő vállalatok térségbe települését. Ezt a szempontot is figyelembe fogják venni, amikor a vállalkozás-fejlesztési program céljait meghatározott területekre koncentrálva szeretnék hatékonyan megvalósítani.

A vállalkozói innováció fejlesztése kiemelt terület, ahol a fő irányt a vállalkozások humán erőforrás képzettségének és menedzsment tevékenységének az erősítése jelenti majd a jövőben. Ahogy a vállalkozásfejlesztés egy speciális területe, a vállalkozói tevékenység diverzifikációjának segítése is, ami különösen igaz az üdülőkörzetben nagy számban és arányban jelen lévő turisztikai vállalkozások tekintetében. A tervek szerint visszaszorítanák a szezonalitást, aminek érdekében bővítenék a turisztikai területen működő vállalkozások által végzett szolgáltatásokat és tevékenységeket. Ezzel úgy növelnék a bevételeket és alakítanák át a szolgáltatás-kínálatot, hogy az aktív munkavégzés az év minél nagyobb részében folytatható legyen.

Nem véletlenül. Hiszen a térség turisztikai vállalkozásainak jelentős része vendéglátás és szálláshely szolgáltatást nyújt a régióba érkező látogatók és turisták számára. Ezt a szűknek mondható szolgáltatási termékskálát szeretnék most újabb kínálati elemekkel bővíteni, például új szolgáltatásokkal, a turisztikához kapcsolódó termékek és kiegészítő eszközök gyártásával, valamint a turisztikai szolgáltatásokhoz csak áttételesen, vagy egyáltalán nem kapcsolódó tevékenységekkel. Ez utóbbiak olyan valós térségi keresletre, szükségletre adhatnak megoldást, ami biztosítja a vállalkozások bevételeit.

Ám a térségi gazdaság fejlesztésénél a térség gazdasági hagyományaira, természeti-földrajzi-kulturális adottságaira érdemes építeni. Hogy mire gondolunk? A hagyományosan balatoni adottságokból kiindulva jelen vannak az egyedi értéket, tájegységre jellemző specialitást jelentő termékek előállítására alkalmas mesterségek, a kézműves tevékenységek, ám a táji adottságok lehetőséget kínálnak új, kreatív iparágak megtelepedésére is. Ráadásul ez nem csak egy kitűnő alternatíva a vállalkozásoknak, hanem az itt termékek jól kapcsolhatók a térség turizmusgazdaságához, valamint a táji-környezeti értékeket, ökológiai egyensúlyt sem veszélyeztetik.

A következő években épp ezért érdemes kézműipari vállalkozás alapításán vagy fejlesztésén gondolkodni a Balatonnál, ahol nem csak a mesterségek folyamatos utánpótlására, a szakmák elsajátítására, hanem a kapcsolódó akkreditált képzésekre is lehetőség nyílik. Ehhez dolgozzák ki a közeljövőben a termékek régió szintű minőségbiztosítási rendszerét, aminek mind a bevezetése, mind a működtetése indokolt annak érdekében, hogy a termékek esetében az egységesen magas színvonal biztosítható legyen, illetve egyedi, balatoni értékké emelje azokat. Ám van még egy jó hírünk: ez esetben a termékek virtuálisak is lehetnek, nem csupán kézzelfogható tárgyak.

A következő években a döntéshozók növelnék a helyi profilú vállalkozások arányát, megteremtik a helyben történő letelepedésük minél jobb esélyeit. Itt olyan vállalkozásokra gondolnak, amelyek tevékenysége valamely speciális térségi adottsághoz, szaktudáshoz kötődik. A Balaton térségében jó esélyei vannak az olyan vállalkozások fejlődésének, amelyek a térségbeli tudásbázisokon túl a helyi keresletre építenek. Hogy mire gondolunk?

• ajándék és dísztárgyak gyártása;
• szabadidős kellékek gyártása;
• halászati és horgászati eszközök gyártása;
• illatszerek és gyógyhatású termékek gyártása;
• fa- és erdei termék feldolgozás;
• nádfeldolgozás;
• ingatlankezeléssel kapcsolatos építőipari és szolgáltató tevékenységek.

A kézműves termékek előállításához előnyben részesítik majd a helyben termelt, előállított, illetve rendelkezésre álló alapanyagokat, amelyek a helyi gazdasági tevékenységet fokozzák, valamint a gazdaságossági és környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve is előnyösek, tekintettel arra, hogy így az ár-érték arány szempontjából kedvezőbben állíthatóak elő termékek, és a szállításhoz kapcsolódó költségek csökkenthetőek, az ebből származó környezeti terhelés minimalizálható, a káros anyag kibocsátás is jóval kisebb.

Végül, de nem utolsó sorban elősegítenék a Balatonnál kiemelt fontosságú kreatív ipar speciális részét képező képzőművészek, népművészek és iparművészek tevékenységét, általuk készített termékek piacra lépését, illetve terjesztését. Mindezek mellett tehát fontos a helyi, balatoni termékek árusítását megszervezni és fejleszteni, ahol a vásárlók könnyen hozzájuthatnak az árucikkekhez, virtuális termékekhez, illetve alkotásokhoz.