Nem elég a koronavírus, még ezzel a betegséggel is meg kell küzdenünk: hogyan védjük ki?

Ha a nyár elmúltával fásultnak, kedvetlennek, energiátlannak érezzük magunkat és azt vesszük észre, hogy egyre inkább kerüljük a társaságot, legszívesebben bezárkóznánk, az bizony nem véletlen. A szezonális affektív zavar (angol mozaikszóval SAD) egy olyan fajta visszatérő depresszió, ami jellemzően az őszi, téli hónapokhoz köthető, a tavasz és a nyár időszakában elmúlik, vagy legalábbis csökken a mértéke. Az amerikai felnőttek nagyjából 5 százaléka tapasztalta már meg ezt a mentális betegséget az Amerikai Pszichiátriai Társaság szerint, de nyilvánvaló, hogy a világ más országaiban is probléma. A koronavírus-járvány pedig a már meglévő gondokat csak tovább mélyíti, áll a Healthline cikkében.

Érdemes leszögezni, hogy a SAD jóval összetetteb annál, mint hogy szomorúnak érezzük magunkat. A tudomány szerint az agy biokémiai egyensúlyhiányával függ össze, amit a kevesebb napfényes órák száma okoz. Ez hatással lehet a biológiai belső óránkra, összezavarodhat a napi rutinunk. Ha csökken a napfényszint, az a szerotoninra is hatással lehet (ez egy neurotranszmitter, ami befolyásolja a hangulatot, és a depresszióval is összefüggésbe hozható). A napfény tehát, úgy tűnik, kulcsszerepet tölt be a SAD rizikófaktorai között. Luis Allen pszichiáter szerint minél távolabb élünk az egyenlítőtől, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy részünk legyen az évszakhoz köthető depresszióban.

Ezek a tényezők növelik a betegség kockázatát:

• a nők körében gyakoribb,
• a fiatal felnőttek körében gyakoribb,
• ha valamelyik családtagunk, felmenőnk depresszióban szenvedett,
• ha mi magunk szenvedünk depresszióban vagy bipoláris rendellenességben.

A mostani időszakban ráadásul a pandémia csak tovább rontja a helyzetet, szakértők szerint ugyanis a koronavírus-járvány okozta stressz még inkább elmélyíti ezt az állapotot. A betegségtől való félelem, szeretteinkért való aggódás, a bezártság, az egyedüllét mindannyiunkat megvisel. Ebben az élethelyzetben

általánosságban nő a bizonytalanságérzés, a szorongás, de a változás nehéz lehet abban az esetben is, ha látszólag nincs más dolgunk, mint otthon maradni és vigyázni magunkra. A korlátozott életvitelünk miatt tovább fokozódhat a szorongás, esetleg dühösek vagyunk, kontrollvesztés élményünk lehet, nehézségeink adódhatnak az egyedüllét miatt vagy éppen a családtagokkal való együttélés miatt. A jelenlegi helyzetben ezek természetes reakciók

- írja oldalán a Magyar Pszichiátriai Társaság.

„A koronavírus rengeteg életmódbeli változást, traumát, stresszt idézett elő emberek tömegeinél, nem is beszélve azokról, akik megfertőződtek, és a fizikai állapotuk is leromlott. Ez komoly aggodalomra adhat okot azok esetében, akik korábban már érintettek voltak szezonális affektív rendellenességben, különösen a járvány által súlyosan sújtott területeken élők esetében” - mondta el Dayry Hulkow terapeuta a Healthline cikkében. Azt is hozzátette, hogy mivel a szociális élettől való elfordulás az egyik leggyakoribb jele a betegségnek, a járvány miatti fizikai távolságtartás fokozott kockázatot jelenthet. Az otthoni munkából fakadó elszigetelődés, a szabadidős tevékenységek bizonyos fokú korlátozása ugyancsak nem kedvez a helyzetnek.

A szociális elszigetelődés mellett a következők lehetnek a SAD tipikus jelei:

• kevés energia,
• alvászavar,
• túlevés,
• súlygyarapodás,
• és hogy a szénhidrátot sokkal jobban kívánjuk.

Nem véletlen, hogy a tünetek hasonlóak a depresszióéhoz, hiszen ez a betegség valójában a depresszió egyik fajtája. Az egyik fő különbség ugyanakkor az, hogy viszonylag kiszámítható, hiszen az év meghatározott időszakaiban fordul elő.

Hogyan előzhető meg?

Aki a múltban valaha tapasztalta magán a SAD jeleit, szenvedett depresszióban vagy jóval stresszesebbé vált az élete, esetleg jelentős változásokon kellett keresztülmennie a pandémiához köthetően, annak különösen fontos, hogy figyelje magát és fordítson időt az öngondoskodásra idén ősszel. Kétesélyes, hogy az érzelmi zavaroknak elébe lehet-e menni vagy nem, viszont van néhány olyan tényező, amivel jobb eséllyel őrizhetjük meg a mentális egészségünket és jóllétünket: ilyen például a rendszeres testmozgás, az egészséges étkezés vagy a kellő mennyiségű alvás – ezek mind fontos részei a napi öngondoskodási rutinunknak. A családunkkal, barátainkkal való minőségi, értékes kapcsolatok fenntartása nagyban segít megelőzni vagy minimalizálni a betegséget (és általánosságban hozzájárul a jó mentális állapot fenntartásához). Jót tesz, ha megpróbálunk minél több fényt beengedni az otthonunkba, több időt tölteni a szabadban.

A prevencióhoz hozzátartozik az is, hogy fejben felkészüljünk az előttünk álló időszakra. Ne csak a fizikai állapotunkat tartsuk szem előtt: természetesen nagyon fontos, hogy feltöltsük a házi patikánkat vitaminokkal, immunerősítőkkel és olyan gyógyszerekkel, amik egy esetleges megfázás, influenza esetén jó szolgálatot tesznek, de a mentális állapotunkra is gondolnunk kell. Ha testre szabott terápiát szeretnénk, bátran vegyük igénybe mentálhigiénés szakember segítségét, tanácsolják a szakértők.