A koronavírus durván átrendezte a legendás magyar borvidék pincészeteinek helyzetét

Jónak értékelik a tavalyi évet a Villányi Borvidéken, hiszen megfelelő mértékben tudtak beérni a szőlőszemek. Ennek megfelelően abszolút átlagos mennyiséget, 58-65 mázsa körüli mennyiséget tudtak szüretelni a szakemberek. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy borvidéki szinten általában 56–70 hektár között szokott alakulni az éves mennyiség. A Villányi Borvidék teljes területnagysága 2500 hektár, amely Hegyszentmártontól Palkonyáig terjed és jelenleg mintegy 2300 hektáron tudnak szőlőt termelni. Évente körülbelül 130-150 ezer mázsa termésről beszélhetünk és a regisztrált gazdák száma jelenleg 1000 és 1200 között mozog.

A kategóriákat tekintve néhány fajtánál prémium és szuperprémium borokról beszélhetünk. Ez nem meglepő, hiszen a 2006-os év óta szigorú terméskorlátozás van a borvidéken, hiszen tudjuk, hogy csak szép és egészséges szőlőből lehet jó bort készíteni. Növényvédelmi szempontból viszont nehéz dolga volt a termelőknek, komoly odafigyelést igényelt, hogy mikor és miként avatkoznak be az érési folyamat során egy növénykondicionálóval vagy növényvédővel. Ráadásul sok volt a csapadékos időszak. A merlot megsínylette a peronoszpórát, de ez a fajta amúgy is nagyon érzékenyen reagál

– mondta el a HelloVidék kérdésére Nagy Gergely, a Villányi Borvidék hegybírója.

A gazdák most leginkább a lisztharmattal küzdenek, de a szakemberek szerint ez az egész bortársadalom problémája az országban. Az éves növényvédelmi szezon milyenségét és a fertőzésveszély nagyságát, több tényező határozza meg, ebből az egyik az időjárás. Ahogy azt Nagy Gergely elárulta, a mínusz 5-10 fok még nem árt egy jó kondícióban lévő szőlőültetvénynek. Ám ha a kedvezőtlen az időjárás, az kedvez a gombabetegségeknek, ami miatt nehezebb lehet az adott esztendő. Mélynyugalmi állapotban a tőkék jól bírták a „márciusi telet” is.

Jellemzően sikerült megvédeni az ültetvényeket. És bár a tél nem volt túl hideg, mégis akadt néhány olyan hét, amikor tartósan megmaradtak a mínuszok a borvidéken, ez pedig megtette a hatását és elpusztította a kórokozókat. Az elkövetkező hetek időjárása azonban sok mindent befolyásolhat még. Fontos, hogy ne legyen túl nagy hőingadozás, mondjuk reggel -5, délután 20 fok, mert ahogy az embereket, úgy a szőlőt is megviseli ez az anomália

– mutatott rá a szakember.

A borvidéken a tavaszi munkálatok után elvégzik az első úgymond vakpermetezést egy kénes-rezes oldattal, még mielőtt a rügyek kirobbannának. Ez azért is fontos, hogy amennyiben atka vagy hasonló kártevő áttelelt, ezt ezzel gyérítik és elpusztítják.

A villányi az ország legdélebbi és legmelegebb borvidéke, ami megmutatkozik a cukorfokon is. A termelőknek inkább arra kell odafigyelnie, hogy az ne szökjön túl magasra. Az elmúlt években előre tolódott a szüret időszaka is: az újabb technológiák, a piaci elvárások és a változó időjárás miatt, de más borokra van igénye a vásárlóknak is. Október második felében már az ültetvények túlnyomó részét leszüretelték a borvidéken.

Az új koronavírus-járvány az elmúlt egy hónapban elég jól átrendezte a borvidék pincészeteinek a helyzetét. Mivel a gasztronómia országos szinten szinte megállt, csak bizonyos szegmensei működnek, az elsők között zártak be a borvidéki szállodák és éttermek is. Ma már üres a pincesor. Ez viszont magával hozta azt a nem túl kedvező állapotot, hogy a gasztronómiával foglalkozó kollégáknak nincs új feladata. A borászatok azonban már a járványügyi helyzet kezdetén kijelentették, hogy nem terveznek elküldeni egyetlen munkavállalót sem. Ezért inkább átszervezték a munkaköröket: a rendkívüli krízishelyzet idejére felajánlották a dolgozóknak, hogy egy más területen végezzenek munkát. A metszést és a kötözéseket is be kell még fejezni, a tavaszi melegben pillanatok alatt megindulhat a hajtás. Így tudnak a borászatok segíteni a munkavállalóknak abban, hogy ne maradjanak munka nélkül. Lehet, hogy ez a feladat nem vág szakmába, de bele lehet tanulni

– magyarázta Nagy Gergely a bevezetett megoldási alternatívákat a globális pandémia idejére.

Akad olyan nagyobb vállalkozás is a borvidéken, amely 50-100 hektáron gazdálkodik és a cég tulajdonosa is kint dolgozik a munkásokkal együtt az ültetvényeken. Néhányan próbálják csapatépítő programként kezelni, ami közelebb hozza egymáshoz a munkáltatókat és a munkavállalókat. Jelenleg úgy tűnik, hogy azok a borászatok tudnak a legjobban kitartani, akik aktívan építgették az elmúlt időszakban az online jelenlétüket. A már működő webshopok a tapasztalatok szerint kettő-két és félszeres forgalmat bonyolítanak, mint a korábbi időszakokban. Minden borászat látja, hogy aki szeretne egyfajta megoldást találni a kialakult, kritikus helyzetre, annak el kell indulnia a digitalizáció, illetve az online értékesítés és marketing irányába.

A borászatok azonban képtelenek lesznek a végtelenségig talpon maradni ebben a nagyon nehéz gazdasági szituációban, ezért bíznak benne, hogy már nem tart sokáig ez a kényszerállapot. Hosszú távon viszont mindenkinek el kell gondolkodnia a jövőjén.