Betett a sertéspestis és az üzemanyag-drágulás: jól megugrott az infláció

A várakozásoknak megfelelően decemberben 4%-ra gyorsult az infláció, míg 3,9%-kal csökkent a maginfláció. Az infláció megugrását döntően az üzemanyagárak egy évvel korábbi összeomlása, ezzel szemben tavaly év végi drágulása, valamint a feldolgozott élelmiszerek, azon belül is a Kínában kitört afrikai sertéspestis miatt emelkedő sertéshús és húskészítmény árak okozták. Az eredményeket a KSH tette közzé kedden.

Az inflációban továbbra is kettősség figyelhető meg, míg

egyes piaci szolgáltatások (takarítás, lakásjavítás, lakbér) árai meredeken emelkedtek részben a bérnyomás miatt is,

az importált infláció negatív, ugyanis a legnagyobb mértékben a tartós cikkek árai estek, ami igazolja az MNB várakozásait, hogy az importált infláció mérsékelni fogja a hazai inflációt is. Ennek inflációt mérséklő hatása ugyanakkor csökkent a forint gyengülése miatt. Az MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció 3,5%-ra csökkent az előző havi 3,6%-ról. Amennyiben az adószűrt maginfláció az MNB várakozásainak megfelelően alakul, a Monetáris Tanács kivárhat a monetáris kondíciók normalizálásával, amit a külső környezet, a nagy jegybankok, valamint a globálissá váló monetáris enyhítés és kamatcsökkentések is támogatnak, kommentálta az adatokat Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

A szakértő szerint ugyanakkor további lazításra nincs mozgástér a toleranciasáv felső széle közelében tartózkodó maginfláció és adószűrt maginfláció miatt. A monetáris kondíciók várható tartása, majd hosszabb távon igen lassú szigorítása azonban elég lehet a forint erősödéséhez, mivel a nemzetközi kondíciók közben enyhülnek, amit erőteljesen fokoztak az EKB legutóbbi bejelentései is. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az idei év második felében.

A korábbi hónapokhoz képest újra gyorsult, így

8,3%-kal nőttek az idényáras élelmiszerek árai (ezen belül a burgonya ára 5%-kal nőttek, a friss zöldségek árai 1,7%-kal csökkentek, a gyümölcsöké 17,7%-kal nőttek). A liszt 8,7%-kal, a péksütemények 6,6%-kal, a sertéshús 23,7%-kal, a szalámi, sonka és kolbászárak 10,3%-kal, a felvágottak 13,2%-kal, a kenyér 6,9%-kal drágult,

ezzel szemben az egyes feldolgozott tejekre vonatkozó áfacsökkentés miatt a tejek ára 0,4%-kal esett vissza. Így az élelmiszerárak összesen 5,9%-kal emelkedtek.

8,4%-kal nőtt a szeszes italok, dohányáruk ára, ezen belül a dohányáruk ára 12,3%-kal emelkedett.

A neta mértékének emelése és kiterjesztése miatt az égetett szeszes italok egy év alatt 8,1%-kal drágultak, ennek hatása azonban az idei év elején kikerül a bázisból. A háztartási energia 0,6%-kal, ezen belül a tűzifa 5,9%-kal, a palackos gáz 2,3%-kal drágult, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások árainak növekedése 3,2%-ra lassult, ezen belül

a lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokért 9,9, a lakbérért 10,5%-kal, ruhajavításért 8,8%-kal, háztartási szolgáltatásokért (háztartási berendezés javítása, takarítás) 8,8%-kal, az üdülési szolgáltatásokért 6,1%-kal kellett többet fizetni.

Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 4,2%-kal, ezen belül a járműüzemanyagokért 7,7%-kal kellett többet fizetni, míg a tartós fogyasztási cikkek árai a forint gyengülése miatt az előző hónapokhoz képest kisebb mértékben, 0,9%-kal csökkentek (10%-kal csökkent a televízió készülékek, 6,5%-kal csökkent a használt személygépkocsik ára), a ruházati termékek árai pedig 0,4%-kal emelkedtek.

Tavaly decemberben az üzemanyagárak egy évvel korábbi beszakadása miatt ismét 4%-ra ugrott az infláció, így az éves átlagos infláció 3,4%-ra emelkedett a tavalyelőtti 2,8%-ról. A maginfláció pedig tartósan 4% közelébe került. Idén bázishatások ellentétesen alakíthatják az inflációt (egyes élelmiszerár sokkok, a neta égetett szeszesitalokra való kiterjesztésének hatása kikerül a bázisból, ezzel szemben a tavaly év eleji alacsony üzemanyagárak miatt jelentősen felfelé húzzák az inflációt az üzemanyagárak),

a sertéshús és készítmények árai azonban a korábbi várakozásoknál nagyobb mértékben emelik az élelmiszerárakat, míg az európai kilátások némi javulása miatt az importált infláció kevésbé ellensúlyozza az előbbi tényezőket,

így 3,6%-os átlagos inflációra lehet számítani a szakértő szerint.

Míg az első hónapokban átmenetileg meghaladhatja a 4%-ot, az év közepétől ismét megközelítheti a 3%-os célt az infláció, így idén nem lesz szükség a monetáris kondíciók szigorítására, ugyanakkor további lazításra sem lát mozgásteret az elemző. Az infláció magasabb lehet, amennyiben a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése erőteljesebben fokozza az infláció gyorsulását. Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését Suppan Gergely véleménye szerint.