Óvatosan a favágással: már ezért is bírságot kaphatnak a kertes ház tulajdonosok

Előfordulhat, hogy kertünkben növő fáink veszélyessé válnak ránk, vagy ingatlanunkra nézve, ez főképp akkor szokott bekövetkezni, ha a fa túl közel nő házunkhoz, vagy ágai ránőnek a tetőre, vihar esetén pedig a növény rádőlhet házunkra. Ilyen esetekben jobb megelőzni a balesetet, és kivágni a veszélyessé vált fát.

Sokan azt gondolják, hogy ami az ő kertjükben nő, azzal teljes mértékben ők rendelkeznek, valójában azonban az adott önkormányzat rendelkezésétől függ, hogy a tulajdonos kivághatja-e a fát. Vannak önkormányzatok, melyek közigazgatási területükön belül engedélykérésre kötelezik a lakosokat, ennek értelmében pedig csak az engedélykérés elbírálása után szabad kivágni a kertben álló fát. Az engedélykérés elmulasztása bírságot von maga után, így könnyen megüthetjük a bokánkat, ha erről nem tudtunk. Az engedélykérés nem ingyenes: 3000 forintba kerül. A rendelkezés minden önkormányzatnál más és más, ezért fakivágás előtt mindenkinek ajánlott felkeresnie az adott önkormányzatot, hogy tájékozódjon a lakóhelyén hatályos rendeletről.

A fákat védő rendeletek felvetnek jogi kérdéseket, hiszen ami a kertben nő, az a tulajdonosé, eszerint pedig egyedül ő rendelkezhet a tulajdonát képező növényekkel. Erre a kérdésre a környezetvédelmi törvény adja meg a választ, ugyanis ez a törvényrendelet felhatalmazza a helyi önkormányzatokat arra, hogy a fás szárú növények védelme érdekében tulajdonjogot korlátozó előírásokat határozhatnak meg.

Az önkormányzatoknak tehát a környezetvédelmi törvény miatt jogukban áll, hogy rendeletben korlátozzák, a fák, vagy cserjék kivágását, illetve engedélyeztetéshez kössék azt. Az illegálisan kivágott fák után büntetést is kiszabhatnak, illetve az önkormányzatok, jogkörük szerint arra is kötelezhetik a lakost, hogy engedélyezett kivágás esetén is fizessen, és / vagy pótolja a kivágott növényt. Olyan rendeletre is van példa, miszerint, ha a tulajdonos engedély nélkül vágja ki a növényt, akkor kötelezhető a kivágott famennyiség háromszorosának visszaültetésére. Néhány önkormányzatnál van lehetőség arra, hogy a kivágott fa helyett ültetendő növényt ne kelljen elültetni, ezt a tulajdonos pénzbeli kompenzálással teheti meg, ami azonban meghaladhatja akár a százezres összeget is.

Míg a legtöbb helyen még szabadon kivághatóak a fák, néhány vidéki településen, városközpontban, turisztikailag kiemelt vidéki városrészben, és budapesti kerületben is engedélyköteles a fakivágás. Minden önkormányzatnak különbözhet a kerti fákra vonatkozó rendelete, ezáltal pedig az ügyintézés mikéntje is, az alábbi egy példa a sok közül:

Az engedélyeztetés menete:

• kérelem benyújtása,
• kérelem előzetes vizsgálata, értesítés eljárás megindításáról, szükség esetén hiánypótlási felhívás
• a kérelemben foglalt adatok (darabszám, törzsátmérő stb.) helyszíni ellenőrzése
• döntés (határozat meghozatala),
• döntés kézbesítése,
• döntés jogerőre emelkedése,
• a fapótlás megtörténtének ellenőrzése.

A fakivágási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

• kérelmező nevét és lakcímét (székhelyét);
• a kivágás indokát;
• a kivágandó fával rendelkezni jogosult(ak)nak a kivágáshoz való hozzájáruló nyilatkozatát;
• az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát;
• a kivágással érintett ingatlanról készült helyszínrajzot, melyen be kell jelölni a kivágandó és a kivágás után megmaradó fa (fák) helyét;
• a kivágandó fa darabszámát, faját annak 1 m magasságban mért törzsátmérőjét;
• kérelmező nyilatkozatát a pótlás módjáról.
• eljárás bélyeg formátumú illetékét

Az önkormányzatok továbbá előírhatják azt is, hogy csak meghatározott fajtájú fáknál engedélyezik, vagy tiltják meg a kivágást, ezen kívül pedig szabályozhatják azt is, hogy milyen fajta fát ültethet a lakos a kertjébe. Erre általában akkor van példa, ha környezetvédelmi szempontból indokolt az adott fafajták kitiltása a területről.

Speciális eset, ha fajtájából, korából kifolyólag védettséget élvez a magánterületen álló fa. Ez igen ritka, de előfordulhat, az ilyen fákat különleges védelem illeti meg, ami felülírhatja az ingatlantulajdonos tulajdonjogát.