Ki nem találod, hol születik a legtöbb gyerek Magyarországon

A vidék legnagyobb fejlesztési programjára készül a kormány azzal, hogy a Modern Városok Program mellett nekilát a Modern Falvak Programnak. Azt akarják elérni, hogy nőjön a falvak népességmegtartó képessége, emelkedjen a falvakban a foglalkoztatás, javuljon a közlekedés, színvonalasabbá váljon az oktatás és az egészségügy, a kulturális és sportélet. A kormány a hosszú ideje tartó népességcsökkenést szeretné mindezzel megakadályozni, mérsékelni, ami a falvakat és kisebb településeket sújtja. Az aprófalvak népessége ugyanis például 10 év alatt 12%-kal csökkent.

Arról, hogy az elmúlt 30 évben mely települések népességszáma növekedett és csökkent a leginkább, részletesen már korábban írtunk ebben a cikkünkben, most megyei adatokat hasonlítunk össze.

A népességszám alakulását egyszerre több tényező határozza meg: az élveszületések, a halálozások, a belföldi és a nemzetközi vándorlás egyenlege. Mi most megyei bontásban vizsgáltuk meg az élveszületések számát, amivel kapcsolatban ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy nemcsak a gyermekvállalási hajlandóság, hanem az adott megye népességszámának általános alakulása is meghatározza. Ha ugyanis van egy térség, ahová megélhetési és egyéb célból vándorol a belföldi lakosság, és ezáltal a szülőképes korúak, akkor ez értelemszerűen az élveszületések számának emelkedését is maga után vonja.

Mindezekkel együtt érdekes folyamatokat lehet kiolvasni az egyes megyékben az élveszületések számáról, a KSH adatait 2001-től kezdődően vizsgáltuk.

Azt látjuk, hogy országos szinten 2001-ben még 96 ezer gyermek született Magyarországon, és ez a szám 16 évvel később 91 ezer alá csökkent. Vagyis évente nagyjából országos szinten 5 ezerrel kevesebb gyermek születik, mint két évtizeddel ezelőtt.

Ha a 2001-es élveszületési éves számokhoz viszonyítjuk a legutóbbi, 2017-es éves adatokat, akkor azt mondhatjuk, hogy csupán 3 területen növekedett a gyermekszületések száma:

• a főváros (+4,6%),
• Pest megye (+9,4%) és
• Győr-Moson-Sopron megye (+5,7%), utóbbi esetében nyilván a térség gazdasági felívelése játszott kulcsfontosságú szerepet.

A 2001-es adatokhoz képest pedig a legnagyobb gyerekszületésszám-csökkenés Békés (-22%), Somogy (-16,9%) és Baranya (-16,8%) megyékben következett be.

A születésszám változásának tekintetében teljesen más sorrend adódik azonban a megyék között, ha a 2017-es adatokat a 2010-es adatokkal vetjük össze (2010 volt az az év, amikor mélyponton volt a születések száma). Ez esetben ugyanis a korábbi élenjárók, így például Budapest 7%-os csökkenést, míg Pest megye 2%-os csökkenést mutat, Győr-Moson-Sopron megye viszont még ebben a relációban is jól teljesít a maga 4,8%-os növekedésével. Azonban ezzel sem fért fel a dobogóra.

2010-hez képest ugyanis az élveszületésszám növekedésében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye végzett az élen: 12,1%-kal több gyermek született 2017-ben mint 2010-ben. Ez nominálisan azt jelenti, hogy a korábbi 5329 gyermekkel szemben 5975 gyermek született.

A második legnagyobb növekedés 2010-hez képest Hajdú-Bihar megyében következett be, míg a dobogós 8,1%-os növekedéssel Heves megye lett.

Ha maradunk annál, hogy a 2010-es adatokhoz viszonyítjuk az élveszületések számát, akkor azt a pozitív tendenciát is megfigyelhetjük, hogy ebben a viszonylatban csupán 6 olyan megyét/térséget találunk, ahol csökkent a szám, míg a másik 14 esetben növekedést láthatunk. A legnagyobb csökkenés 2010-hez képest Budapesten (6,8%), Zala (-4,5%) és Pest (2%) megyében következett be. Rajtuk kívül még Fejér, Baranya és Veszprém megyében volt zsugorodás az élveszületések számában.