Megszólalt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az árrésstopról: haladéktalanul kivezetnék az intézkedést

Egy sajtóközleményben ír arról a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), hogy az árrésstop bevezetése rendkívüli inflációs helyzetben rövid távon indokolható eszköz volt, de nem válhat a gazdaság működésének tartós modelljévé. A Kamara álláspontja, hogy az árrésstop kivezetése ma már gazdaságilag megalapozott, inflációs szempontból kezelhető, versenyképességi oldalról pedig határozottan sürgető.

A szervezet már 2026 februárjában, az Európai Bizottság delegációjával az éves jogállamisági jelentés kapcsán folytatott egyeztetést követően nyilvánosságra hozott álláspontjában jelezte: az árrésstop és a hasonló közvetlen árszabályozási beavatkozások rövid távon hozzájárulhatnak a fogyasztói árak mérsékléséhez, tartós alkalmazásuk azonban nem piaci alapú megoldás, torzítja a versenyt és megbontja a természetes piaci mechanizmusokat.

Ezt az álláspontot az MKIK 2026. április 22-én, a Pénzcentrumnak adott nyilatkozatában is megerősítette. A Kamara főtitkára akkor úgy fogalmazott: „az ilyen típusú árintézkedéseknek időben korlátozottnak, kiszámíthatónak és fokozatosan kivezethetőnek kell lenniük”.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólalt a Kereskedelmi és Iparkamara: ez lehet az árrésstop, benzinárstop kivezetésének menetrendje 2026-ban

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: Fokozatos, előre kommunikált és kiszámítható exit stratégiát kell kidolgozni az árrésstop és a védett üzemanyagárak kivezetésére.

A jelenlegi gazdasági környezetben a Kamara szerint indokolt megkezdeni a szabályozás kivezetését. A szakmai szervezetek által megfogalmazott érvek szerint a kedvezőbb inflációs folyamatok, a termelői árak csökkenése, valamint a jegybanki értékelések egyaránt nagyobb mozgásteret teremtenek ahhoz, hogy az árréskorlátozás megszüntetése ne veszélyeztesse az árstabilitást.

A Központi Statisztikai Hivatal júliusi adatai szerint az élelmiszerek ára éves összevetésben 4,4 százalékkal csökkent, miközben a mezőgazdasági termelői árak 13,9 százalékkal mérséklődtek. Ez a piaci környezet kivételes lehetőséget kínál az átmeneti intézkedés kivezetésére.

A Magyar Nemzeti Bank júniusi inflációs jelentése szerint az árrésstop akkori kivezetése csak átmenetileg, legfeljebb 0,4 százalékponttal emelte volna az inflációs pályát. A jegybank elemzése szerint a kivezetés mellett is 3 százalék alatt maradhat az infláció 2026-ban és 2027-ben, 2028-ban pedig elérheti a középtávú inflációs célt. Ez arra utal, hogy a szabályozás kivezetése megfelelő előkészítés mellett nem veszélyezteti az árstabilitást.

A Kamara szerint az optimális kivezetési időszak a nyári hónapokban lett volna, amikor a piaci folyamatok és a fogyasztói szokások alapján kedvezőbb feltételek állhattak rendelkezésre a zökkenőmentes átmenethez. Ez az időablak ugyan részben már elmúlt, de a további halogatás egyre több gazdasági és üzleti kockázatot hordoz.

A tartós állami árrésszabályozás torzítja a versenyt, rontja a vállalkozások alkalmazkodási, beruházási és fejlesztési lehetőségeit, növeli az importnyomást, és feszültséget okoz a hazai termelők, feldolgozók, beszállítók és kereskedők körében. A piaci torzulások különösen érzékenyen érinthetik a kisebb és közepes vállalkozásokat, valamint a vidéki kereskedelmi hálózatot.

Az MKIK korábbi értékelésében arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a szabályozás formálisan csak az évi 1 milliárd forintot meghaladó árbevételű kiskereskedelmi szereplőkre vonatkozik, a gazdasági következmények szélesebb körben jelentkeznek. A nagyobb, gyakran nemzetközi háttérrel rendelkező láncok bizonyos esetekben képesek veszteségeiket más termékcsoportokon vagy más piacokon kompenzálni, míg a kisebb, jellemzően vidéki üzletek mozgástere korlátozottabb. Az árrésstop alá eső termékek e vállalkozásoknál a forgalom számottevő részét jelenthetik, ezért a tartós árréskorlátozás közvetlenül veszélyeztetheti jövedelmezőségüket és működésük fenntarthatóságát.

A vállalkozásoknak kiszámítható működési környezetre, a fogyasztóknak pedig stabil és átlátható árviszonyokra van szükségük. Ez a kettős cél akkor teljesülhet, ha a rendkívüli szabályozások helyét fokozatosan visszaveszik a verseny és a piacgazdaság normális mechanizmusai. Az árrésstop kivezetése ma már nem elvi kérdés, hanem olyan időzítési és végrehajtási feladat, amelyet felelősen, de indokolatlan késedelem nélkül kell megoldani – hangsúlyozza a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.