Megszólalt a Roszatom vezére a Paks II projektről: egyértelműen üzent a magyar kormánynak Lihacsov

Alekszej Lihacsov elmondta, hogy jól haladnak a Paks II. Atomerőmű idei évre tervezett építési munkálatai, amelyek ütemtervét 2025. végén hagyták jóvá. A paksi 5. blokk februárban kezdődött első betonöntése után mára csaknem teljesen elkészült az alaplemez betonozása és az alaplemez betonozását előkészítő munka kezdődik a Paks II. Atomerőmű 2. blokkján (a paksi 6-os blokkon) is. A munkálatok a helyi és európai vállalatok jelentős arányú részvételével zajlanak. Gőzerővel folyik a Paks II. Atomerőmű reaktorainak gyártása a Roszatom gépgyártó divíziójához tartozó üzemekben, illetve teljes gőzzel készülnek a francia részegységek [a turbinák] is – mondta a Roszatom vezetője.

Természetesen megértjük, hogy a magyar kormány jelenleg újragondolja a projektet. Szeretnénk ismét hangsúlyozni, hogy készen állunk a párbeszédre bármilyen formátumban, szakértői, vezetői és kormányzati szinten is. Várjuk a javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként kellene ezt a munkát strukturálni. Lehet, hogy ez szerénytelenül hangzik, de, elmondhatom, hogy az eddig elvégzett munka, a lefektetett alapok és a gyakorlati építési tapasztalataink alapján senki sem lesz képes annál biztonságosabb és energiahatékonyabb atomerőművet építeni Magyarországon, mint mi

– hangsúlyozta Alekszej Lihacsov. A Roszatom vezérigazgatója utalva a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt kialakul helyzetre emlékeztetett, hogy a Paks II. Atomerőmű tervezésnél figyelembe vették a paksi telephely sajátosságait és a projekt számos olyan megoldást alkalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a mostani aszályos nyáron tapasztaltnál is alacsonyabb vízállás mellett is biztonsággal működhessen majd a Paks II. Atomerőmű.

Alekszej Lihacsov és Rafael Grossi a megbeszéléseik fő témájaként áttekintették a Zaporizzsjai Atomerőmű körüli helyzetet, a nukleáris és fizikai biztonság kérdéseit, illetve Energodar városának helyzetét. Alekszej Lihacsov emlékeztetett arra, hogy április vége óta a Zaporizzsjai Atomerőmű területén, illetve az erőmű melletti Energodar városában az ukrán fegyveres erők folyamatos támadásai miatt jelentősen kiéleződött a helyzet.

Az elmúlt négy és fél hónapban több mint 750 ukrán drón- és tüzérségi támadás érte a Zaporizzsjai Atomerőművet és Energodar városát. Az ukrán akciók szisztematikusan a civileket és az erőmű személyzetét célozzák. A helyzet kiéleződése óta 20 ember vesztette életét, köztük kilencen a Zaporizzsjai Atomerőmű alkalmazottjai voltak, és több mint százan megsérültek

– mondta a Roszatom vezetője.

Felhívta egyben a NAÜ főigazgatójának figyelmét a legutóbbi ukrán támadásokra, amelyek során találat érte a Zaporizzsjai Atomerőműbe üzemanyagot szállító tartálykocsikat, amelyek emberáldozatokat követeltek. Alekszej Lihacsov emlékeztetett, hogy a tartálykocsik dízelolajat szállítottak, amire sürgősen szükség van az erőmű nukleáris biztonságának garantálásához. Alekszej Lihacsov a Közgyűlésén elhangzott beszédéhez hasonlóan a Grossival folytatott tárgyalásokon is jelezte, hogy a jelen helyzetben a Roszatom NAÜ Titkárságától nemcsak a csapások dokumentálását, hanem a felelősök azonosítását is elvárja.

Rafael Grossi jelezte, hogy a NAÜ kész segítséget nyújtani ezen műveletek végrehajtásához és megerősítette mind a NAÜ Titkársága, mind pedig személyes elkötelezettségét az Oroszországgal folytatott együttműködés iránt a Zaporizzsjai Atomerőmű biztonságának garantálása érdekében és jelezte készségét a párbeszéd folytatására. Röviden megvitatták a NAÜ alkalmazottainak négy éve tartó folyamatos jelenlétét a Zaporizzsjai Atomerőmű területén, illetve megegyeztek a további folyamatos kapcsolattartásról.

A Roszatom vezérigazgatója előzőleg a Közgyűlésen elhangzott beszédében arról szólt hogy az országok túlnyomó többsége elfogadta, hogy szükség van a nukleáris energetikára, aminek nincs alternatívája.

Ma egy olyan világot élünk, amikor a nukleáris létesítményeket szinte nap nap után támadják, veszélyeztetve azok biztonságát. Ami korábban elképzelhetetlen volt, az valósággá vált

– mondta Alekszej Lihacsov, hangsúlyozva, hogy ebben az összefüggésben a NAÜ szerepe fontosabb, mint valaha.

„Nagyra értékeljük a NAÜ munkatársainak jelenlétét a Zaporizzsjai Atomerőműben, akik az életüket kockáztatják. Ezen a héten már a NAÜ megfigyelőinek 35. váltása érkezik az erőműbe – mondta Lihacsov és kifejezte elismerését Rafael Grossinak, a személyes elkötelezettségéért és bátorságáért.

Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi drámai helyzetben az Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, mint szakosított nemzetközi szervezet tevékenységének nemcsak az atomerőmű területét ért csapások rögzítésére kell korlátozódnia, hanem objektív értékelést is kell adnia a történtekről

– hangsúlyozta a Roszatom vezetője.

Alekszej Lihacsov a Roszatom eredményeiről szólva beszámolt arról is, hogy a vállalat 28 atomerőművi blokkot épít szerte a világban. Fehéroroszországban kettő, Kínában négy, Indiában pedig két orosz blokk üzemel. Ezek a projektek világosan jelzik az atomenergia iránti keresletet. A projektekben nagyon sok helyi vállalat vesz részt és munkahelyek jönnek létre, miután a Roszatom elkötelezett a helyi vállalatok bevonása iránt.

A Roszatom első embere kiemelte az innováció szerepét, ami a kis moduláris reaktortechnológiában is megnyilvánul. Ugyanakkor a kis moduláris reaktorok (SMR) és a kis teljesítményű reaktorok iránt megnyilvánuló felfokozott érdeklődés kapcsán arról beszélt, hogy a világ lassan kezdeni helyén kezelni ezt a technológiát.

Az SMR technológia főleg távoli, elszigetelt térségek és nagy ipari projektek, valamint úszó atomerőművek számára előnyös, amit az ezen szegmensekben irányukban mutatkozó nagy kereslet is visszaigazol

- mondta. Ugyancsak az e téren elért orosz eredményeket jelzi, hogy a Roszatom tapasztalatainak tanulmányozása után a NAÜ elindította az ATLAS programját, ami a nukleáris energia tengeri alkalmazására irányul és úszó atomerőművekben való felhasználásáról szól. A Roszatomnak jelenleg 30 SMR projektje van a megvalósulás különböző fázisában. Eddig 15 RITM tipusú reaktor készült el, és 13-14 a fejlesztés különböző szakaszában van. A meglévő nyolc atomjégtörő mellett további négy hajó készül RITM típusú reaktorokkal.

Alekszej Lihacsov beszélt a negyedik generációs technológiák terén elért orosz eredményekről is. A BRESZT OD-300 ólomhűtéses gyorsreaktor mellett egy üzemanyaggyártó és egy, a kiégett üzemanyagot feldolgozó üzem is létesül Szeverszkben, ahol egy telephelyen valósul meg a zárt nukleáris üzemanyagciklus, ami egyedülálló a Földön. A Roszatom vezetője megemlítette, hogy a Közgyűléshez kapcsolódó rendezvényeken a MBIR-ről, az orosz többcélú gyorsneutronos kutatóreaktorról is szó lesz, de érintik a kisméretű atomerőműveknek, beleértve a mobil atomerőművek témáját is, illetve az oktatás és a fiatalokkal folytatott együttműködésről is tanácskoznak és a nukleáris területen dolgozó nők részvételével is tartanak rendezvényt.

címlapkép: Jánossy Gergely, MTI/MTVA