Ismét a balekok között köthet ki Magyarország: gyűlnek a sötét fellegek a hazai gigaprojekt körül

A német–francia atomenergia-vita az elmúlt időszakban jelentősen enyhült: Németország már nem ellenzi, hogy az atomenergia az uniós szabályokban a megújulókkal azonos elbírálás alá essen, miközben Franciaország továbbra is az atomenergiára épít. Az EU is egyre inkább legitim, alacsony karbonkibocsátású technológiaként kezeli a nukleáris energiát, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden atomerőművi beruházást automatikusan támogat. Magyarország számára ez politikailag kedvező fordulat lehet, Paks II. helyzetét azonban nem oldja meg, mivel a beruházás orosz technológiára és kivitelezőre épül, miközben több technológiai, jogi és pénzügyi kérdés továbbra is nyitott.

A Paks II.-vel kapcsolatos legnagyobb kockázatok között az irányítástechnikai beszállító kiesése, az állami támogatás uniós jóváhagyásának megsemmisítése, a beruházás várható magas költsége és a Duna hűtőkapacitásának klímaváltozás miatt növekvő bizonytalansága szerepel. Emellett a kiégett fűtőelemek és a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezése sincs még megoldva. Az Energiaklub szerint ezért nem az a döntő kérdés, hogy Európa elfogadja-e az atomenergiát, hanem hogy maga a Paks II. projekt műszakilag megvalósítható, jogilag rendezett és gazdaságilag fenntartható lesz-e. Cikkünk a témában a kiajánlóra kattintva olvasható:

EZ IS ÉRDEKELHET

Vallott a szakértő: piaci alapon sosem fog megtérülni a Paks II. projekt – évente több milliárd adóforintot égetünk el az orosz hitel törlesztésére

Paks II. esetében az orosz hitel törlesztése folyamatos, évi sok milliárdos közvetlen állami szubvenciót igényel majd, amelyet az adófizetők fognak állni.

Sokan olvasták azt a cikkünket is, melyben arról írtunk, hogy az európai országok milyen mértékben támaszkodnak a különböző energiaforrásokra. Magyarországon 2024-ben a hazai villamosenergia-termelés 42 százalékát az atomenergia adta, Európában ugyanakkor jelentős különbségek vannak az országok áramtermelésének szerkezetében.

A kontinensen átlagosan az áram közel 30 százaléka még fosszilis forrásokból származik, miközben Franciaország és Szlovákia is erősen támaszkodik az atomenergiára. Izland ezzel szemben szinte teljes egészében tiszta forrásokra épít, elsősorban víz- és geotermikus energiára, de ez a modell más országokban a földrajzi adottságok miatt nehezen másolható. Ha olvasnál még a témáról, azt ide kattitva teheted meg:

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos kockázat derült ki Paks kapcsán: erre a magyar háztartások sincsenek felkészülve

A 2026-os aszály megmutatta, hogy a Paksi Atomerőmű termelése sem független az időjárástól.

A kormányzat még nem kommunikálta, mi lesz az Otthon Start hitel sorsa, egyelőre csak keringenek információk és találgatások arról, hogy vélhetően szigorítják majd a kedvezményes lakáshitel feltételeit, de ezek egyikét sem erősítették meg hivatalosan. A program azért különösen fontos, mert augusztus közepéig már 56 ezer Otthon Start-szerződést kötöttek, összesen mintegy 2000 milliárd forint értékben, így egy komolyabb módosítás a lakás- és hitelpiacot is érdemben befolyásolhatná.

A héten ezért a Pénzcentrum megkereste a Pénzügyminisztériumot, hogy megtudjuk, mik a kormányzat tervei az Otthon Start hitellel, számolnak-e a kapcsolódó kiadásokkal a program jelenlegi formájában.  A Pénzügyminisztérium válasza szerint jelenleg is zajlik az Otthon Start program szakmai és jogszabályi felülvizsgálata, de egyelőre nem született döntés a 3 százalékos lakáshitel feltételeinek megváltoztatásáról. Ha bővebben olvasnál a témáról, és kíváncsi lennél, mit közölt még a minisztérium, kattints ide:

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólalt a Pénzügyminisztérium az Otthon Start átalakításáról: szigorítás jön a 3%-os lakáshitelnél?

Pénzügyminisztérium: még nincs döntés az Otthon Start program jövőjéről, a szakmai és jogszabályi felülvizsgálat jelenleg is zajlik.

A vasúti közlekedés egyre erősebb alternatívát jelenthet a repüléssel szemben Európában, különösen a nagyvárosok közötti, néhány órás utaknál. Ezért nem is csoda, hogy új lendületet kaphat a London és a kontinens közötti vasúti verseny: több szereplő is készülne a Csatorna-alagútba, és a tervek között Kelet-London, vagyis Stratford International állomás neve is felmerült.

A vonat előnye a repüléssel szemben, hogy nincs szükség hosszú reptéri kijutásra, biztonsági ellenőrzésre és külön reptéri transzferre, ráadásul kényelmesebb és általában több csomag vihető fel. Hátránya ugyanakkor a dinamikus árazás, a korlátozott kapacitás, valamint a műszaki hibák, sztrájkok és pályafelújítások miatti fennakadások lehetősége. Cikkünket a témában itt olvashatod:

EZ IS ÉRDEKELHET

Tényleg jobban megéri, mint a repülés? Fillérekből is megúszható a külföldi utazás, ha ismered ezt a trükköt

Új lendületet kaphat a London és a kontinens közötti vasúti verseny: több szereplő is készülne a Csatorna-alagútba.

A téli gumik cseréjénél nem érdemes megvárni a jogszabályi, 1,6 milliméteres profilmélységet: az ADAC tesztje szerint már 4 milliméternél is jelentősen romolhat a teljesítmény. Különösen nedves úton és aquaplaning esetén csökkennek a biztonsági tartalékok, miközben havas úton is gyengül a tapadás és nő a fékút. A vizsgálat alapján 2 milliméteres profilmélységnél már drámai a romlás, nedves úton például átlagosan 17 százalékkal hosszabb lett a fékút.

A kopott abroncs azért veszélyesebb esőben, mert a csökkenő profilmélység miatt kevesebb vizet tud elvezetni, így hamarabb felúszhat az úton. Az ADAC ezért azt ajánlja, hogy a téli gumikat már 4 milliméteres maradékprofillal cseréljék le, és rendszeresen ellenőrizzék az állapotukat. Ha érdekel a téma, itt olvashatsz róla bővebben: 

EZ IS ÉRDEKELHET

Ha ilyen téligumid van, fel ne tedd az idei szezonra: súlyosan balesetveszélyes, már nedves úton is megtörténhet a baj

Sokan csak akkor cserélik le téli gumiabroncsaikat, amikor azok elérik az 1,6 milliméteres minimális profilmélységet

A több mint egy évtizede működő plázastop szabályainak átalakításáról már egyeztet a kormány és a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége, miközben az ágazati szereplők szerint a jelenlegi rendszer kiszámíthatatlanná teszi a beruházásokat. A GKI szerint a szabályozás nem segítette érdemben a hazai kereskedelem fejlődését, viszont visszafogta a beruházási kedvet és a verseny erősödését. Becslésük szerint a korlátozások enyhítése mintegy 150 új üzletet, 300 milliárd forintnyi beruházást és 4500 új munkahelyet hozhatna.

Az MBSZ szerint a probléma nemcsak az új üzletek építését érinti, hanem a meglévő bevásárlóközpontok bővítését, átalakítását és bizonyos esetekben a bérlők cseréjét is megnehezíti. A szervezet akár 50 ezer négyzetméternyi új kereskedelmi terület iránti piaci igénnyel számol, és kiszámíthatóbb szabályozást sürget, miközben az új fejlesztéseknél továbbra is fenntartaná a városfejlesztési és környezetvédelmi szempontokat. A plázastop enyhítése erősíthetné a versenyt és bővíthetné a kínálatot, de önmagában nem garantálná az árak csökkenését.

EZ IS ÉRDEKELHET

Eltörli a plázastopot a Tisza-kormány? Ugrásra készen várnak a boltláncok: százával nyílhatnak új üzletek

A Pénzcentrum megkeresésére a GKI azt mondta: a plázastop nem segítette a hazai kereskedelmi ágazat fejlődését.

A héten a Pénzcentrum több olvasója is arról számolt be, hogy a Magyarországra már beérkezett csomagok kézbesítése és automatába helyezése a megszokottnál tovább tart, a nyomkövetési státusz pedig akár napokig sem frissül. A Magyar Posta megkeresésünkre megerősítette, hogy átmeneti fennakadások valóban vannak, amelyek hátterében a központi csomagfeldolgozás új, automatizált logisztikai HUB-ba történő technológiai átállása áll. Az új rendszer beüzemelése, az informatikai integráció és a szortírozó rendszerek finomhangolása során problémák merültek fel, ami lassítja a feldolgozást.

A Posta szerint a változatlan státusz jellemzően azt jelenti, hogy a csomag a HUB-ban, egy átmeneti tárolózónában várakozik a gépi szortírozásra. A társaság nem közölt pontos határidőt arra, mikor állhat helyre teljesen a megszokott működés, és arra sem adott egyértelmű választ, hogy a fennakadás országos-e vagy bizonyos térségeket érint.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólalt a Magyar Posta, tényleg összeomlott a csomagkézbesítés? Ezért állnak napokig a küldemények

Több olvasói jelzés is érkezett arról, hogy a Magyarországra már beérkezett csomagok kézbesítése a megszokottnál hosszabb időt vesz igénybe.

A magyarok hitelfelvételi kedve továbbra is erős, miközben a bankok között egyre élesebb a verseny, és a legkedvezőbb személyi kölcsönök kamata már 10 százalék körül vagy az alatt alakul. A Pénzcentrum kalkulátora alapján 1, 3 és 5 millió forintos, 5 éves futamidőre felvett személyi kölcsönöknél is több kedvező ajánlat érhető el.

A felvehető összeg nagyságától függően eltérő célokra használható a szabad felhasználású személyi kölcsön: 1 millió forint például váratlan kiadásokra, javításra vagy kisebb felújításra, 3 millió forint nagyobb korszerűsítésre vagy autóvásárlásra is elegendő lehet. Az 5 millió forintos összeg már komolyabb lakásfelújítást, energetikai korszerűsítést, értékesebb autó megvásárlását vagy akár több korábbi hitel kiváltását is lehetővé teheti. A konkrét feltételek azonban az ügyfélminősítéstől és a banki kondícióktól is függnek. Cikkünket a témában itt olvashatod:

EZ IS ÉRDEKELHET

Dúl a kamatháború a magyar bankokban: rég volt ilyen olcsó milliókhoz jutni, itt vannak a legjobb ajánlatok

A személyi kölcsönök aktuális kínálatát a Pénzcentrum kalkulátorával néztük meg.

A világ legjobb kórháza idén az amerikai Mayo Clinic lett, miközben a dobogó második helyére egy kanadai intézmény került. A legjobb tíz között öt európai és észak-amerikai intézmény mellett izraeli és szingapúri kórház is helyet kapott, a lista élmezőnyében pedig az Egyesült Államok továbbra is meghatározó. Magyar kórház nem szerepel a 2530 egészségügyi intézmény között.

A hazai egészségügyben több komoly probléma is nehezíti a kórházi ellátást: 2025-ben már csak 60 185 működő kórházi ágy volt, miközben az orvos- és szakdolgozóhiány, a betöltetlen háziorvosi praxisok és a kórházi adósságállomány is jelentős gondot okoz. 2026-ban ugyanakkor több kórházi adat vált nyilvánosan hozzáférhetővé, például a fertőzési mutatók intézményi bontásban. Ezekből azonban nem lehet egyszerűen rangsort felállítani, mivel az eredményeket a betegösszetétel, az esetek súlyossága és a diagnosztizálás gyakorisága is jelentősen befolyásolja.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt a világ legjobb kórházainak 2026-os rangsora: magyar intézményt hiába keresünk a listán

A világ legjobb kórháza idén az amerikai Mayo Clinic lett, miközben a dobogó második helyére egy kanadai intézmény került.

Az idei aszály után már a kertben sem mindegy, hogy egyetlen csepp vizet mire használunk. A zuhanyzás után lefolyó víz egy része például nem feltétlenül a csatornában kell, hogy végezze: bizonyos feltételek mellett a kertben is hasznosítható. De mi a helyzet a fürdővízzel, a kézmosással vagy éppen a mosogatóvízzel? A témában Kósa Dániel kertészmérnököt kérdeztük, a cikket ide kattintva olvashatod el.