Húzós időszak vár a magyar dolgozókra: csendben trükköznek a cégek, erre nagyon ráfázhatunk

Az egri tanácskozáson Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára és korábbi jegybankelnök rámutatott arra, hogy a magyar gazdaság nem csupán lelassult, hanem tartósan gyenge növekedési csapdába esett. Bár az elmúlt években érdemi GDP-bővülés nem történt, a cégek a jövőbeli fellendülésben bízva megtartották a munkaerőt, ami a termelékenység romlásához vezetett.

Az erősen nyitott hazai gazdaság ráadásul rendkívül sérülékeny a külső sokkokkal, például a vámháborúkkal és a technológiai átrendeződéssel szemben. A közgazdász szerint a jövő kulcskérdése a költségvetési hiány csökkentése mellett az, hogy a gazdaságpolitika függetlenedni tud-e a politikai ciklusoktól. Kiemelte, hogy az országnak a jelenleginél jóval többet kellene oktatásra és humántőkére fordítania a magasabb hozzáadott értékű termelés érdekében, különösen a kedvezőtlen demográfiai folyamatok tükrében.

Szegő Iván Miklós, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem adjunktusa a korábbi kormányzat iparfejlesztési politikáját és a sokat hangoztatott "száz új gyár" program mérlegét vonta meg. Elmondta, hogy a 2025 januárja és 2026 februárja közötti időszakban mindössze 46 beruházást adtak át, és ezek közül is csak 19 volt valódi zöldmezős fejlesztés. A nagy projektek – mint a BYD, a BMW, a Mercedes, a CATL és a Samsung beruházásai – döntően külföldi tulajdonúak, és nagyrészt alacsony hozzáadott értékű, összeszerelő jellegű tevékenységet végeznek.

Ezek a gyárak hatalmas terhet rónak az amúgy is szűkös hazai energia-, víz- és munkaerő-kínálatra. Szegő a hazai belpolitikai változásokra és az intézményi környezet minőségére utalva kiemelte, hogy a gazdaság hosszú távú hatékonyságát a valódi verseny és az új szereplők belépése határozza meg. Ebből fakadóan az újonnan felállt Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal a jövőben fontos szerepet játszhat a nemzeti vagyon igazságosabb újraelosztásában és a piaci hatékonyság helyreállításában.

A vállalati szektor kilátásait Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezető kutatója elemezte. Meglátása szerint bár a választások óta a lakossági bizalom érezhetően javult, a cégek továbbra is borúlátóak. Döntéseiket jelenleg a gyenge kereslet és a rendkívül magas költségek – különösen az ipari energiaárak – határozzák meg.

A munkaerőpiacon a klasszikus válság helyett egyfajta stagnálás tapasztalható, a vállalatok pedig a tömeges elbocsátások helyett "csendes alkalmazkodással" – munkaidő-csökkentéssel, a béremelések halasztásával és fizetetlen túlóráztatással – próbálnak talpon maradni. A kutató arra figyelmeztetett, hogy a cégek egyre nehezebben gazdálkodják ki a megemelkedett bérszintet. Ha a bérek tartósan gyorsabban nőnek, mint a hatékonyság, azt idővel csak a forint gyengülése, egy újabb áremelkedési hullám vagy reálgazdasági visszaesés tudja korrigálni.