Dől a pénz az öregedésgátló csodaszerekbe: most kiderült, óriási pazarlás az egész – szinte semmit sem érnek

Az elmúlt évek egyik legfelkapottabb egészségügyi hívószava lett a longevity, vagyis a hosszú élet kutatása és ígérete. Drága étrend-kiegészítők, biológiaiéletkor-tesztek, személyre szabott étrendek és sokszor tudományosan alig igazolt kezelések épülnek arra a vágyra, hogy ne csak tovább éljünk, hanem a testünk öregedését is lelassítsuk. A tudományos cél ennél jóval visszafogottabb, társadalmi jelentősége viszont sokkal nagyobb: nem a halhatatlanság elérése, hanem az egészségben eltöltött életszakasz meghosszabbítása.

Björn Schumacher, a Kölni Egyetem öregedéskutatója a német Spektrumnak adott interjújában arról beszélt, hogy jelenleg semmilyen tudományos eredmény nem ad okot az örök élet reményére. Az öregedés folyamatának befolyásolása azonban már nem puszta fantázia. Ennek azért van különös jelentősége, mert az életkor önmagában számos súlyos betegség legfontosabb kockázati tényezője.

Az öregedéssel romlik a sejtek regenerációs képessége, egyre több hiba történik a sejtosztódás során, a sérült sejtek pedig elpusztulhatnak vagy daganatossá válhatnak. Ha az agy idegsejtjei nem képesek megfelelően regenerálódni, demencia alakulhat ki; Schumacher szerint 85 éves korban ennek kockázata már csaknem 50 százalékos. Az életkor emellett a daganatos betegségek, a szívroham, a stroke, a csontritkulás, a veseelégtelenség és a retina degenerációjának kockázatát is jelentősen növeli.

A probléma ráadásul ritkán korlátozódik egyetlen betegségre. Az idős emberek jelentős része egyszerre legalább két krónikus betegséggel él, ezért az egészségügynek nem egymástól elszigetelt kórképekkel, hanem egyre gyakrabban több, egymást erősítő problémával kell foglalkoznia.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rab Árpád: nem azért hosszabbítottuk meg az életünket, hogy hosszabb ideig várakozzunk a halálra

"Nehéz megválaszolni, hogyan tudunk hosszú távon úgy együttműködni egy géppel, hogy közben megőrizzük a saját értékeinket" - állítja Rab Árpád jövőkutató, aki összességében mégis rendkívül optimista a technológiai fejlődéssel kapcsolatban.

Hiába gyógyítunk meg egy betegséget, már érkezik is a következő

Schumacher szerint a jelenlegi orvoslás egyik alapvető korlátja, hogy az idősödéssel összefüggő betegségeket többnyire egymás után próbálja kezelni. Ebben óriási előrelépéseket ért el az emberiség, az öregedés alapfolyamatait azonban nem állítja meg. Mire sikerül leküzdeni az egyik betegséget, gyakran megjelenik egy másik.

Átlagosan életünk utolsó tíz évét betegségben töltjük. Egy rák nélküli világ az egyén számára hatalmas előrelépést jelentene. A teljes népesség várható élettartamán azonban ez nem változtatna túl sokat, talán két-három évet jelentene. Jobban kell tehát megelőznünk a betegségeket, preventív orvoslásra van szükség, és meg kell hosszabbítanunk az élet végén az egészségben eltöltött időt

– fogalmazott a kutató az interjúban.

Ez a megközelítés nemcsak egészségügyi, hanem súlyos gazdasági kérdés is. Németországban Schumacher szerint már néhány éven belül a népesség harmada 65 évesnél idősebb lehet, az érintettek több mint fele pedig valamilyen krónikus betegséggel élhet. Az ellátásukhoz nemcsak több orvosra, kórházi kapacitásra és gyógyszerre lesz szükség, hanem tartós ápolásra és szociális szolgáltatásokra is.

Az öregedéskutatás gazdasági jelentősége ezért nem abban áll, hogy néhány tehetős ember még hosszabb életet vásárolhat magának. Sokkal fontosabb kérdés, hogy sikerül-e évekkel későbbre tolni a nagy költségigényű krónikus betegségek megjelenését. Ha az emberek tovább maradnak önállóak és munkaképesek, később szorulnak folyamatos kezelésre vagy ápolásra. Ha viszont csak az élettartam nő, az egészségben eltöltött idő nem, akkor a társadalomnak egyre hosszabb, betegséggel terhelt életszakaszt kell finanszíroznia.

Kilenc évvel rövidebb életet is jelenthet az alacsony jövedelem

A hosszú és egészséges élet esélyei már jelenleg is rendkívül egyenlőtlenek. Schumacher az interjú egyik legfontosabb megállapításaként arról beszélt, hogy a társadalmi-gazdasági helyzet óriási hatással van az öregedésre.

A legalacsonyabb jövedelmű társadalmi csoport tagjai átlagosan 14 évvel korábban betegednek meg, várható élettartamuk pedig kilenc évvel rövidebb a legmagasabb jövedelműekénél.

A kutató szerint nem önmagában a pénz változtatja meg a szervezet öregedését, hanem azok az életkörülmények és szokások, amelyek szorosan összefüggnek az anyagi helyzettel. A dohányzás, az elhízás, a mozgáshiány és az alkoholfogyasztás egyaránt növelheti a korai megbetegedés veszélyét. Ezekben a csoportokban ezért különösen nagy eredménye lehetne az életmódot javító és a betegségeket megelőző programoknak.

A gond az, hogy a megelőzés haszna csak évekkel vagy évtizedekkel később jelentkezik, miközben a szükséges kiadásokat már a jelenben vállalni kell. Schumacher szerint emiatt gyakran hiányzik a politikai akarat a széles körű preventív programokhoz, noha azok rendszerint jóval olcsóbbak lennének a már kialakult krónikus betegségek kezelésénél.

Hatalmas költséghullám közeledik felénk: néhány év múlva nagyon magas lesz a krónikus betegek aránya a népességen belül. Mindannyiukat ápolnunk, ellátnunk és kezelnünk kell majd. Ez szét fogja feszíteni az egész szociális rendszerünket

– figyelmeztetett a szakember.

Éppen ezért szerinte ott kellene korán beavatkozni, ahol már felismerhetők a kockázati tényezők. Ez gyakran éppen a társadalomnak az a része, amely nem tud saját pénzből vizsgálatokat, tanácsadást vagy más egészségügyi szolgáltatásokat vásárolni. A megelőzés így nem pusztán egyéni felelősség, hanem hozzáférési és finanszírozási kérdés is.

Harmadrészben a gének, kétharmadrészben az életmód dönt

Az, hogy valaki mennyi ideig marad egészséges, Schumacher szerint körülbelül egyharmadban függ a génjeitől. A fennmaradó kétharmadot jelentős részben maga az ember, illetve a környezete és életmódja határozza meg. Ez nem jelenti azt, hogy minden betegség elkerülhető, de több olyan tényező is létezik, amelynek hatásáról már egyértelmű tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre.

A legfontosabb ezek közül a dohányzás. A leszokás minden életkorban javítja az esélyeket, bár minél korábban történik, annál nagyobb a kedvező hatás. Hasonlóan jól igazolt a rendszeres testmozgás szerepe. A kutató szerint még az sem feltétlenül végzetes, ha valaki hét közben nem tud sportolni: a hétvégére összpontosított nagyobb mennyiségű mozgásnak is lehet kimutatható előnye.

Az étrend ennél összetettebb kérdés. A magas feldolgozottságú élelmiszerek kerülése, a több friss zöldség, valamint a cukor- és zsírfogyasztás csökkentése általánosan elfogadott tanács. A legfontosabb azonban Schumacher szerint az, hogy tartósan ne vigyünk be több energiát, mint amennyire a szervezetünknek szüksége van.

Az állatkísérletekben régóta ismert, hogy a kalóriabevitel csökkentése meghosszabbíthatja az egészségben eltöltött életet. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a koplalás egészséges volna. A túlzott megszorítás hiányállapotokhoz vezethet, és kifejezetten veszélyes lehet. Embereknél egy vizsgálat szerint már a megszokott energiabevitel 14 százalékos mérséklése is kedvező hatással járhat, ezt a mértéket pedig hosszabb távon is viszonylag könnyebb fenntartani. Sokak számára ezért lehet működőképes az időszakos böjt, feltéve, hogy nem jár elégtelen tápanyagbevitellel.

A kutató hangsúlyozta: az optimális kalóriamennyiség személyenként eltér, és csak olyan változtatásnak lehet tartós eredménye, amelyet az ember hosszú távon is be tud építeni az életébe. A szélsőséges, rövid ideig követett diéták ebből a szempontból kevesebbet érhetnek egy mérsékeltebb, de fenntartható változtatásnál.

Az öregedésgátló termékek leginkább a pénztárcát károsítják

A longevity népszerűsége időközben önálló fogyasztói piacot teremtett. Kozmetikumok és étrend-kiegészítők sora ígéri a teljesítőképesség javítását, a szív védelmét vagy a ráncok csökkentését. Schumacher szerint ezek jelentős részének legalább komoly mellékhatása nincs – igaz, meggyőző öregedésgátló hatása sem.

Ezek a termékek legalább alig okoznak mellékhatásokat, csak a bankszámlának ártanak. Ha valaki jobban érzi magát tőlük, és megengedheti magának, rendben van. A bőrünket azonban egy teljesen hétköznapi, olcsóbb krémmel is megfelelően ápolhatjuk

– mondta.

EZ IS ÉRDEKELHET

Illegális fiatalító csodaszerért őrül meg Európa: nagyon vigyázz, mit rendelsz az internetről, őrülten veszélyes!

A gyógyszeripar komoly üzleti lehetőséget lát ebben a trendben.

A bőr öregedésének lassításában szerinte a legfontosabb bizonyított lépés az UV-sugárzás elleni védekezés. Az ultraibolya sugárzás gyorsítja a bőr öregedését, és bőrrákhoz vezethet, ezért nyáron a fényvédő rendszeres használata többet érhet a drága, öregedésgátlóként értékesített készítményeknél.

Hasonló óvatosság indokolt a kereskedelmi forgalomban már elérhető biológiaiéletkor-tesztekkel kapcsolatban is. A kutatók úgynevezett öregedési órákkal próbálják mérni, mennyire tér el valakinek a biológiai állapota a naptári életkorától. Ennek egyik legfontosabb eszköze a DNS metilációs mintázatának vizsgálata: a génállományon az élet során olyan kémiai változások jelennek meg, amelyek befolyásolják a gének működését, és összevethetők az azonos életkorú emberek átlagos értékeivel.

A módszer kutatási célokra már hasznos. Segítségével összehasonlítható például, hogyan öregszik egy gyógyszert szedő és egy kontrollcsoport, illetve milyen különbségek láthatók a dohányzók, a rendszeresen sportolók vagy a kalóriabevitelüket csökkentők között. Egyetlen ember pontos biológiai életkorának meghatározására azonban ezek a tesztek még nem elég kiforrottak.

Ennek ellenére már cégek is kínálnak ilyen szolgáltatásokat. Schumacher szerint az eredményeket ezért fenntartásokkal kell kezelni. Egy kirívóan magas érték jelezhet valamilyen betegséget, ilyenkor azonban nem újabb kereskedelmi tesztekre, hanem orvosi kivizsgálásra van szükség.

Gyógyszerekkel is lassítható lehet az öregedés

A kutatás egyik legfontosabb iránya olyan gyógyszerek vizsgálata, amelyek az öregedés alapvető biológiai folyamataira hatnak. Az egyik legismertebb jelölt a rapamicin, amely ugyanazt a sejtszintű jelátviteli útvonalat befolyásolja, mint a kalóriakorlátozás.

A szer régóta ismert a transzplantációs gyógyászatban, jelenlegi formájában azonban elnyomja az immunrendszert, ezért egészséges emberek öregedésének lassítására nem alkalmas. A kutatók most olyan hasonló vegyületeket keresnek, amelyek megőrzik a kedvező hatást, de nem gyengítik le a szervezet védekezőképességét.

Az öregedéskutatásban a cukorbetegség kezelésére használt metformin is felmerült. Ennél is látni öregedést lassító hatásokat, de az eddigi eredmények még nem jelentenek általánosan alkalmazható terápiát egészséges emberek számára.

A kutató különösen érdekes példaként említette a szemaglutidot, amely az úgynevezett fogyasztóinjekciók egyik hatóanyaga. A kezelt emberek nemcsak fogytak, hanem tovább éltek, ritkábban alakult ki náluk vesebetegség, és a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben is védettebbnek bizonyultak. A kutató ezt annak bizonyítékaként értékelte, hogy az öregedéssel összefüggő folyamatok gyógyszeresen is befolyásolhatók. Azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy a szemaglutid normál testsúlyú embereknél is hasonló előnyökkel járna-e.

Az öregedést megállító, mindenki számára bevehető tabletta tehát továbbra sincs a láthatáron. Az azonban egyre valószínűbb, hogy a jövő orvoslása nem kizárólag az egymás után megjelenő betegségeket próbálja majd kezelni, hanem közös kiváltó mechanizmusaikat is célba veszi.

Ennek sikere gazdaságilag legalább akkora változást hozhatna, mint az egészségügyben. A valódi nyereséget ugyanis nem feltétlenül az jelentené, ha az emberek megdöntenék a ma körülbelül 120 évre becsült élettartamhatárt, hanem az, ha kevesebb időt töltenének egyszerre több krónikus betegséggel, és később szorulnának folyamatos kezelésre vagy ápolásra.

Az öregedés lassítása ebben az értelemben nem az örök fiatalság luxusterméke, hanem az idősödő társadalmak egyik legfontosabb egészségügyi és finanszírozási kérdése lehet.