Rendkívüli bejelentést tett a kormány: óriási segítség érkezik a rezsivel és hitelekkel küzdő magyaroknak

A szerdai kormányülésen döntés született a Magyar Orvosi Kamara korábbi jogosultságainak helyreállításáról, emellett ismét kötelezővé teszik a praktizáló orvosok számára a kamarai tagságot. A kormányszóvivő tájékoztatása szerint a Magyar Orvosi Kamara jogosultságait az előző kormány csökkentette, így a szervezet többek között elvesztette az egészségügyi rendszert érintő döntések véleményezésének jogát is. A kormány most visszaadja ezeket a jogosultságokat a kamarának, és a jövőben ismét kötelező lesz a kamarai tagság a praktizáló orvosok számára.

Döntött a kormány a tűzifa áfájának 5 százalékra csökkentéséről, az intézkedés a szeptember 15-e után megvásárolt tűzifára vonatkozik. A kormány szerint azonban önmagában az áfacsökkentés nem garantálná, hogy az olcsóbbá váló tűzifa ára valóban megjelenik a vásárlóknál, ezért további intézkedésekről is határoztak.

Köböl Anita, a kormányszóvivő szerint a kereskedők hajlamosak lehetnek az áfacsökkentésből származó árelőnyt saját profitjuk növelésére fordítani. Ennek elkerülése érdekében az állami erdőgazdaságokban kitermelt tűzifa árát az adott év januári szintjén rögzítik. A szabály a hengeres fára vonatkozik, és kizárólag a magánszemélyek vásárlására érvényes.

• A kormány a szociális tűzifaprogramban is meghatározta az árakat. A kemény lombos tűzifa nettó 23 ezer forintba, a lágy lombos tűzifa pedig nettó 15 ezer forintba kerül köbméterenként.
• A kabinet emellett megduplázta a fafűtési költségek támogatására szánt összeget. Míg korábban évente 5 milliárd forint állt rendelkezésre, a támogatás keretét most 10 milliárd forintra emelték.

A kormány intézkedéseinek célja, hogy a szeptember 15-e után érvényes 5 százalékos áfakulcs valóban csökkentse a tűzifáért fizetett összeget, és az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára is elérhetőbbé tegye a fafűtést.

Jön a csődvédelem a családoknak

A fizetési nehézségekkel küzdő családoknak is segítséget nyújtana a kormány. A kormányszóvivő szerint sok háztartásnak okoz gondot, hogy időben kifizesse a számláit vagy törlesztőrészleteit, ezért fontos, hogy még a komolyabb eladósodás előtt segítséget kapjanak. Ennek érdekében november 20-tól új adósságkezelési tanácsadói szolgáltatás indul. A programban a Családi Csődvédelmi Szolgálat nyújt majd személyre szabott segítséget azoknak, akik fizetési nehézségekkel kerülnek szembe.

A hitelezők azokhoz irányíthatják majd az érintetteket, akik nem tudják időben teljesíteni fizetési kötelezettségeiket. A kormány várakozásai szerint évente 3-4 ezer ember kaphat így szakszerű, személyre szabott segítséget, többek között banki és hitelügyekben. A szolgáltatás a kormányablakokon keresztül is elérhető lesz, emellett online jelentkezésre is lehetőség nyílik. A kormány szerint az új rendszer célja, hogy már a fizetési nehézségek korai szakaszában segítséget kapjanak az érintettek, így elkerülhető legyen, hogy egy átmeneti pénzügyi probléma súlyosabb eladósodáshoz vezessen.

Felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Megszüntetné a kormány a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) koncessziós szerződésekkel kapcsolatos hatáskörét, erről törvényjavaslatot terjesztenek az Országgyűlés elé. A változással együtt a Koncessziós Tanács is megszűnne. A kormányszóvivő közlése szerint az SZTFH jelenleg többek között a kaszinók és a dohánykereskedelem felügyeletét is ellátja, miközben az elmúlt években rendkívül széles hatáskört kapott. A kormány a nyáron átfogóan felülvizsgálta a hatóság működését és a hozzá kapcsolódó szabályozást.

Magyar Péter miniszterelnök a felülvizsgálat után azt mondta, hogy a kormány az SZTFH megszüntetésére tesz majd javaslatot. Indoklása szerint a hatóság működése nem a közérdeket, hanem a magánérdeket szolgálta, miközben többletköltségeket okozott az államháztartásnak. A most bejelentett első lépés a hatóság koncessziós szerződésekkel kapcsolatos hatáskörének megszüntetése és a Koncessziós Tanács felszámolása. A kormány a teljes hatósági rendszer felülvizsgálata után tehet további javaslatot az SZTFH sorsáról.

Változhat az üvegvisszaváltás rendszere?

Magyar Péter szerint az elmúlt időszakban „özönlöttek” a panaszok a kormányhoz a hulladékszállítás miatt, ezért a jelenlegi helyzetet a kormány és a magyar emberek is tarthatatlannak tartják. A miniszterelnök szerint a lakosság joggal várja el, hogy a hulladékgazdálkodási rendszer megfelelően működjön, a hulladékot időben elszállítsák, rend legyen, és megfelelő színvonalú szolgáltatást kapjanak. Magyar Péter felidézte, hogy a MOHU 35 évre kapott koncessziót a magyar államtól, szerinte „furcsa és véleményes körülmények között”. A kormány most felülvizsgálta a rendszert, és arra jutott, hogy a MOHU nem, vagy nem megfelelően teljesíti a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségeit.

A miniszterelnök szerint az újrahasznosítás területén is komoly problémák vannak. Az Európai Unió konkrét célszámokat határoz meg a tagállamok számára a hulladék újrahasznosítására, és azoknak az országoknak, amelyek nem teljesítik ezeket az előírásokat, jelentős bírságot kell fizetniük.

Magyarország jelenleg 90 milliárd forintot fizet az uniós előírások nem megfelelő teljesítése miatt. Magyar Péter szerint a helyzeten ezért nem lehet néhány kisebb módosítással javítani. „Nem elég várhatóan egy-két csavart meghúzni”, a teljes rendszert felül kell vizsgálni és át kell alakítani.

A kormány célja, hogy a hulladékgazdálkodás olcsóbban és magasabb színvonalon működjön, miközben jelentősen növelik az újrahasznosítás arányát. A miniszterelnök egy ábrán azt is bemutatta, hogy Magyarországon jelenleg milyen alacsony az újrahasznosítás aránya, miközben jelentős mennyiségű hulladék kerül lerakókba.

Magyar Péter szerint a MOHU-val kötött koncessziós szerződés „nem szentírás”, ezért a kormánynak kötelessége beavatkozni, ha a rendszer nem működik megfelelően. A kormányfő szerint a felülvizsgálat alapján egy olyan hulladékgazdálkodási rendszerre van szükség, amely jobb minőségű szolgáltatást nyújt, kevesebbe kerül a lakosságnak, és lényegesen több hulladékot hasznosít újra.

A kormányfő jelezte: a helyzetet tovább nehezíti, hogy Magyarországon korlátozott számú hulladéklerakó áll rendelkezésre. Ezek kialakítása és fenntartása jelentős költséggel jár, ráadásul az ilyen beruházásokra az uniós támogatások sem vehetők igénybe. A kormányfő szerint a jelenlegi rendszer hatékonytalansága emiatt az államnak is komoly veszteséget okoz.

Magyar Péter szerint a MOHU jelenleg monopolhelyzetben van a magyar hulladékgazdálkodásban, ezért különösen nagy felelőssége van a szolgáltatás megfelelő színvonalának biztosításában, valamint az adatszolgáltatásban is. A miniszterelnök szerint jelentős megtakarítást lehetne elérni, ha Magyarország teljesítené az uniós hulladékgazdálkodási célokat. Szavai szerint 2027-re akár 90 milliárd forinttal is csökkenhetnének az állami közkiadások, ha sikerülne megfelelően teljesíteni a vállalásokat.

A kormány ezért tárgyalásokat kezdeményez a MOHU-val a hulladékgazdálkodási rendszer tervezett átalakításáról. Magyar Péter szerint a cél egy olyan rendszer kialakítása, amely hatékonyabban kezeli a hulladékot, növeli az újrahasznosítás arányát, és közben az állami kiadásokat is mérsékli.

Emelkednek a környezetvédelmi bírságok

Létrehozza a kormány az önálló, országos hatáskörű Környezetvédelmi Főhatóságot, amelynek felállítása több lépésben, a tervek szerint 2027. január 1-jétől kezdődhet meg. A kormány a környezetvédelmi bírságok szigorításáról és emeléséről is dönt.

Magyar Péter szerint az emberek egészségének, valamint a föld, a víz és a levegő tisztaságának védelme nem lehet másodlagos szempont. A miniszterelnök szerint jelenleg a környezetvédelmi hatósági feladatok több minisztérium és hatóság között oszlanak meg. Úgy vélte, ennek oka, hogy az előző kormány nem egy erős és hatékony környezetvédelmi rendszer kialakítását tartotta szem előtt.

Az új főhatóság egyik kiemelt feladata az akkumulátorgyárak ellenőrzése lesz. Magyar Péter szerint a környezetvédelmi szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak majd, függetlenül attól, hogy mekkora vállalatról van szó.

A kormány a bírságolási rendszert is jelentősen szigorítaná. Magyar Péter szerint az elmúlt években kis összegű bírságokat szabtak ki, amelyeknek nem volt megfelelő visszatartó erejük. A legsúlyosabb környezetvédelmi szabályszegések esetében ezért 5 milliárd forintra emelnék a kiszabható bírság felső határát.

Bevezetik a „három csapás” elvét is. Ha egy vállalat öt éven belül harmadszor is megszegi a környezetvédelmi szabályokat, kötelező minimum bírságot szabnak ki. Ez az előző évi nettó árbevétel 0,5 százaléka lenne, de legalább 5 millió forint.

Magyar Péter a gödi akkumulátorgyár példáját is felhozta. Elmondása szerint ebben az esetben a vállalat nettó árbevételének 0,5 százaléka mintegy 5 milliárd forintos bírságot jelentene.

A hulladékgazdálkodási szabályok megsértésénél megszüntetnék az 500 millió forintos bírságplafont is. A kormány célja, hogy a szankciók egy nagyvállalat számára is érdemi visszatartó erőt jelentsenek, és a környezetvédelmi előírások megsértése ne legyen gazdaságilag kifizetődő.

Nyugdíjemelés

120 ezer forintra emeli a kormány a minimálnyugdíjat 2027. január 1-jétől, a változás több százezer ember nyugdíját érintheti. A kormányfő szerint az emelésre azért van szükség, mert sokan önhibájukon kívül kerültek olyan helyzetbe, hogy rendkívül alacsony ellátásból kell megélniük. Magyar Péter az intézkedéssel kapcsolatos kritikákra reagálva azt mondta, méltánytalan, igazságtalan és embertelen, ha valakinek idős korában nagyon kevés pénzből kell megélnie, miközben a helyzetéről sok esetben nem maga tehet.

A változás a megváltozott munkaképességű emberek ellátását is érinti. 2027. január 1-jétől 10 százalékkal emelik az ilyen ellátásokat, a 65. életévüket betöltött érintetteknek pedig legalább 120 ezer forintos ellátást kell biztosítani.

A miniszterelnök szerint önmagában egy ekkora emelés nem oldja meg az érintettek minden problémáját, ugyanakkor fontosnak tartják, hogy azok is érezzék a változás hatását, akiknek különösen alacsony az ellátásuk. Az intézkedés újabb 238 ezer embernek jelent segítséget a kormány számításai szerint. Magyar Péter a nyugdíjakkal kapcsolatban további bejelentéseket ígért a későbbiekre.

Címlapkép: MTI/Hegedüs Róbert 

Pénzcentrum kutatás az üvegvisszaváltás rendszeréről 

A Pénzcentrum felmérést készít arról, hogyan látják az emberek a palackvisszaváltási rendszer működését. Kutatásunkban többek között azt vizsgáljuk, mennyire vált be a rendszer, milyen gyakran viszik vissza a palackokat, hogyan használják fel a visszakapott összeget, illetve mit gondolnak a készpénzes visszafizetés esetleges megszüntetéséről.