Fordulat az európai kamatpolitikában: már másodszor hozott fontos döntést az EKB

Az EKB Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén 25 bázisponttal emelte a betéti rendelkezésre állás kamatát, így az 2,50 százalékra került. A fő refinanszírozási műveletek kamata 2,65 százalékra, az aktív oldali rendelkezésre állás kamata pedig 2,90 százalékra emelkedett. A döntés nem érte váratlanul a piacot. Az EKB júniusban már emelt, majd júliusban szünetet tartott. A mostani lépés mögött elsősorban az energiaárak megugrása áll. A közel-keleti konfliktus miatt az olaj- és gázárak jelentősen emelkedtek, ami újra felfelé hajtja az eurózóna inflációját.

Az euróövezet inflációja augusztusban 3,3 százalékra gyorsult, jóval az EKB 2 százalékos célja fölé. A jegybank új előrejelzése szerint az éves infláció 2026-ban átlagosan 3,0 százalék lehet, 2027-ben pedig 2,5 százalék. Ez azt jelenti, hogy az árnyomás a korábban vártnál tartósabb lehet.

A helyzetet elsősorban az energiaárak alakítják. A Brent olaj ára ismét 100 dollár körüli szintre emelkedett, miközben az európai földgáz ára is jelentősen megugrott. Az EKB szerint a közel-keleti konfliktus továbbra is inflációs nyomást okoz, és a jegybank arra számít, hogy ez hosszabb ideig fennmaradhat.

Az EKB számára ugyanakkor kedvező jel, hogy az úgynevezett maginfláció, amely kiszűri az energia- és élelmiszerárak változását, nem gyorsul ugyanilyen ütemben. A szolgáltatások inflációja mérséklődött, miközben a béremelkedés is lassul. Ez arra utal, hogy egyelőre nem alakult ki olyan széles körű másodkörös inflációs folyamat, amelyben az energiaárak emelkedése tartósan átterjedne a gazdaság többi részére.

A gazdasági növekedés közben valamivel kedvezőbb képet mutat a korábban vártnál. Az EKB 2026-ra 0,9 százalékos GDP-növekedést vár, szemben a júniusban jelzett 0,8 százalékkal. Ez azt jelzi, hogy az eurózóna gazdasága a magasabb energiaárak és a szigorúbb pénzügyi kondíciók ellenére egyelőre ellenállóbbnak bizonyul.

A kamatemelés azonban nem jelenti azt, hogy az EKB előre meghatározott pályát követne. A jegybank továbbra is adatfüggő, ülésről ülésre meghozott döntéseket ígér. A következő lépések elsősorban attól függnek majd, hogy az energiaárak emelkedése mennyire épül be a bérekbe, a szolgáltatások áraiba és az egyéb termékek költségeibe.

A piac egyelőre további kamatemeléseket áraz. A Reuters szerint ugyanakkor az EKB várhatóan óvatos lesz, mivel a maginfláció már kedvezőbb képet mutat, miközben a magas energiaárak a gazdasági növekedést is visszafoghatják.

Ez különösen fontos lehet a következő hónapokban. Ha az energiaárak tartósan magasak maradnak, az EKB-nak továbbra is az infláció elleni küzdelemre kell koncentrálnia. Ha viszont a közel-keleti feszültségek enyhülnek és az olaj- és gázárak visszaesnek, kisebb lehet a további kamatemelések szükségessége. Az EKB következő kamatdöntő ülése október 28-29-én lesz, ezt követően december 16-17-én ül össze újra a Kormányzótanács.