Atyaég, még az USA-t is lepipálta Magyarország? Elképesztő dolog derült ki a friss világranglistából

A külkereskedelmi mérleg azt mutatja meg, hogy egy ország mennyivel több árut és szolgáltatást exportál külföldre, mint amennyit importál, vagy éppen fordítva. A pozitív érték többletet, a negatív érték hiányt jelent. A vizsgált 190 gazdaság között Makaó állt az első helyen, ahol a külkereskedelmi többlet a GDP 43,2 százalékát érte el. Gabon 35,1 százalékos, Bahrein 33,2 százalékos, Pápua Új-Guinea pedig 28,9 százalékos többletet ért el.

Az Egyesült Arab Emírségek 27,8 százalékos többlettel az ötödik helyen állt, Írország pedig 22,9 százalékkal a hetedik helyen végzett. Az élmezőnyben több olaj- és gázipari, illetve erős exportgazdaság is megtalálható.

Magyarország a 26. helyen végzett, 8,9 százalékos külkereskedelmi többlettel. Ez azt jelenti, hogy az ország áru- és szolgáltatáskereskedelmének egyenlege a GDP közel tizedének megfelelő pluszt mutatott 2025-ben.

A magyar adat több régiós országénál is kedvezőbb volt. Csehország 8,7 százalékos, Lengyelország 3,5 százalékos, Szlovákia 2,0 százalékos többletet ért el. Románia ugyanakkor a „hiányos országok" között szerepelt.

A nagy gazdaságok között is jelentős különbségek láthatók. Kína 2025-ben a GDP 5,5 százalékának megfelelő külkereskedelmi többletet produkált. Németország esetében ez 2,7 százalék, Dél-Koreánál pedig 2,3 százalék volt. Kína árukereskedelmi többlete önmagában rekordot ért el, mintegy 1,2 ezer milliárd dollárt tett ki.

A világ legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok ezzel szemben jelentős deficittel zárta a 2025-ös évet. Az amerikai külkereskedelmi mérleg a GDP 3,2 százalékának megfelelő hiányt mutatott. Hasonlóan negatív mérleget produkált India, ahol a hiány a GDP 4,3 százaléka volt. Az Egyesült Királyságban 3,0 százalékos, Franciaországban 1,2 százalékos, Kanadában és Japánban pedig 0,9 százalékos hiány alakult ki.

EZ IS ÉRDEKELHET

Eltörli a plázastopot a Tisza-kormány? Ugrásra készen várnak a boltláncok: százával nyílhatnak új üzletek

A Pénzcentrum megkeresésére a GKI azt mondta: a plázastop nem segítette a hazai kereskedelmi ágazat fejlődését.

A legnagyobb hiányt Ukrajna produkálta a GDP arányában, 23,0 százalékkal. Hongkong esetében 12,8 százalékos, Szudánnál 11,8 százalékos, Montenegrónál pedig 11,6 százalékos hiányt mértek.

A rangsor jól mutatja, hogy a külkereskedelmi többlet vagy hiány önmagában nem feltétlenül jelzi egy gazdaság erejét. A mutatót jelentősen befolyásolja az ország gazdasági szerkezete, az energiaexport, az ipari termelés, a szolgáltatások külkereskedelme, valamint a belföldi fogyasztás és beruházások alakulása. Magyarország esetében a 8,9 százalékos többlet különösen figyelemre méltó, mivel az ország jelentős ipari és exportkapacitásokkal rendelkezik, miközben a gazdaság energia- és nyersanyagimportja is számottevő. A 2025-ös adatok alapján azonban az export és az import egyenlege összességében jelentős pozitívumot mutatott.

Így alakult az idei év

A 2025-ös adatok alapján Magyarország a világ élmezőnyébe tartozott a külkereskedelmi többlet alapján, 2026-ban azonban már valamelyest romlott az egyenleg. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint júliusban 69 millió euró volt a magyar termék-külkereskedelmi többlet.

A változás mögött elsősorban az export és az import eltérő alakulása áll. Júliusban a magyar export volumene 1,6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, miközben az import volumene 3,1 százalékkal nőtt. Az év első hét hónapjában ugyanakkor még jelentős, 5 milliárd eurós többlet keletkezett a termék-külkereskedelemben. Ez 1,4 milliárd euróval elmaradt az egy évvel korábbi értéktől.

A magyar külkereskedelmi pozíció megítélésénél a szolgáltatások is fontosak. A KSH friss adatai szerint 2026 második negyedévében a szolgáltatás-külkereskedelem többlete 3,4 milliárd eurót tett ki. A szolgáltatásexport euróban számított értéke 11, az importé pedig 13 százalékkal nőtt éves összevetésben.

A friss adatok alapján tehát Magyarország továbbra is jelentős külkereskedelmi többletet termel, de a 2025-ös kiugró pozícióhoz képest 2026-ban már kedvezőtlenebb irány látszik. A termékforgalomban az export gyengülése és az import növekedése egyaránt szűkítette a többletet, miközben a szolgáltatások továbbra is komoly pozitívumot jelentenek a magyar külkereskedelmi mérlegben.