Végleg eltűnhet a rezsicsökkentés? Most kiderült, mennyibe van ez valójában

Az Európai Unió földgáztárolói augusztus elején mindössze 57 százalékos töltöttségen állnak, ami az elmúlt négy év legalacsonyabb értéke. Magyarország valamivel jobban áll a maga 61,3 százalékos szintjével – ami a hónap végére elérheti a 70 százalékot –, de ez hazai viszonylatban szintén ötéves mélypontot jelent. A lassabb betárolás oka elsősorban az, hogy a gázkereskedők a közel-keleti konfliktusok enyhülésére és az árak mérséklődésére számítottak, így a megszokottnál kevesebb földgázt vásároltak a szezon elején.

A piacok mindazonáltal nyugodtak, a 2022-eshez hasonló energiasokktól senki sem tart. Az orosz szállítások részleges kiesése ellenére Norvégia és az Egyesült Államok stabilan biztosítja a kontinens ellátását. Bár az Irán és az USA közötti feszültségek okoztak némi áringadozást, a katonai akciók lezárultával az európai gázár megawattóránként 58 euróra mérséklődött. A határidős piacokon a kereskedők meglehetősen optimisták, hiszen a jövő tavaszi időszakra további 25–30 százalékos áresést várnak, feltéve, hogy egy váratlan geopolitikai esemény nem hajtja fel ismét hirtelen az energiahordozók árát.

A hazai ellátás tehát biztosított, a probléma sokkal inkább a finanszírozásban rejlik. A kereskedők átlagosan 140–150 forintos köbméteráron szerzik be a földgázt, amelyet a rezsicsökkentés keretében 100 forintért, az átlagfogyasztás felett pedig 750 forintért adnak tovább a lakosságnak – mindezt ráadásul rekordmagas, 27 százalékos áfatartalom mellett. Ez a rendszer óriási terhet jelent az államkasszának, hiszen az áremelkedések miatt a korábbi várakozásokkal ellentétben 2026-ban is mintegy ezermilliárd forintot, a GDP nagyjából 1 százalékát emészti fel a rezsikiadások támogatása.

Bár a rezsicsökkentés a korábbi Orbán-kormány intézkedése volt, a jelenlegi, Magyar Péter vezette kabinet is elkötelezte magát a fenntartása mellett. A miniszterelnök nemrég világossá tette, hogy a Paksi Atomerőmű váratlan leállása okozta többletkiadások ellenére is érvényben marad az ártámogatás, sőt, a tűzifa áfáját a napokban 27-ről 5 százalékra csökkentették, ami piactorzítás nélkül hozott ármérséklődést a lakosságnak.

Szakértők szerint a gáz és az áram esetében is hasonló, észszerűbb megoldásra lenne szükség a 27 százalékos áfa mérséklésével, valamint a piaci árak részleges bevezetésével. Az Európai Bizottság már többször figyelmeztetett a magyar energiatámogatási rendszer fenntarthatatlanságára, mivel az ahelyett, hogy a forrásokat célzott energiatakarékossági beruházásokra fordítaná, kifejezetten a pazarlást ösztönzi egy olyan időszakban, amikor az energiahatékonyság növelése az egész kontinens közös célja. Ennek fényében elkerülhetetlennek tűnik, hogy a kormány a jövőben hozzányúljon a jelenleg még érinthetetlennek tekintett rezsicsökkentés intézményéhez.