Itt az igazság a magyarországi energiakrízisről: Ukrajna kezében lehet a sorsunk - ezen áll vagy bukik az áramellátás

Július végén a Duna vízszintje olyan kritikus szintre süllyedt, hogy a paksi atomerőmű kénytelen volt csökkenteni a teljesítményét, amivel az ország elveszítette áramtermelő kapacitásának közel felét. Magyar Péter miniszterelnök egy közelmúltbeli helyszíni bejáráson arra figyelmeztetett, hogy ha a vízszint tovább apad, a létesítményt teljesen le kell állítani.

A 40 Celsius-fok feletti kánikula miatti magas energiaigény és a kieső kapacitás együttesen drasztikus áringadozást hozott. Míg napközben a domináns napenergia-termelés miatt a nagykereskedelmi áramár a nullához közelít, addig éjszaka eléri a megawattóránkénti 500 eurót is.

A kialakult helyzet kikezdheti a magyar energiapiacot évtizedek óta meghatározó rezsicsökkentés intézményét. Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol a lakossági fogyasztók kevesebbet fizetnek az áramért, mint az ipari szereplők. Szakértők és diplomáciai források szerint azonban a paksi kapacitáskiesés fordulópontot jelenthet, és egyértelművé tette, hogy a fogyasztói szokásoknak, valamint az árazási modellnek is változnia kell, a jelenlegi fix tarifák ugyanis egyáltalán nem ösztönzik az éjszakai áramtakarékosságot.

A háztartási energiaszámlák alacsonyan tartása miatt az energiarendszer korszerűsítése sokáig elmaradt. Az okosmérők aránya mindössze 11 százalékos, így a fogyasztók alig férnek hozzá a valós idejű, dinamikus árazáshoz. Bár a napelemek már az ország áramtermelésének közel harmadát adják, és a háztartások fogyasztási profilja – az elektromos autók, hőszivattyúk és saját napelemek terjedése miatt – egyre változatosabb, a hazai tarifastruktúra továbbra is elavult.

A krízis áthidalása érdekében Magyarország kénytelen a határon átnyúló hálózatokra és szomszédai szolidaritására támaszkodni, ami hatalmas anyagi terhet jelent. Kormányzati becslések szerint az éjszakai áramellátás biztosítása 275 és 550 millió euró közötti többletköltséggel járhat.

A hiányzó energia jelentős része meglepő módon Ukrajnából érkezik. Bár az ország továbbra is háborúban áll, és exportkapacitása korlátozott, július utolsó hetében Lengyelország után Kijev biztosította a második legtöbb, nettó 61 gigawattórányi áramot a régiónak. Energetikai szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a háborús övezetből származó import komoly kockázatokat hordoz magában, hiszen az ottani infrastruktúrát bármikor érheti támadás, ami azonnali ellátási problémákhoz vezethet.