Olyan krízis érte el Magyarországot, amire senki sem készült fel: a Duna miatt roppanhat meg a forint

A Duna alacsony vízállása miatt a teherhajók csak kevesebb rakománnyal közlekedhetnek, így jelentős árumennyiség került át a közúti szállításra. A vasút kapacitása is korlátozott. A hatóságok a csúcsidőszakokban visszafogták az elektromos tehervonatok közlekedését, hogy naponta 70–90 MWh villamos energiát takarítsanak meg. Mindez jelentősen növeli a közúti fuvarozás és a gázolaj iránti keresletet. A helyi vízhasználati korlátozások a vállalatok működését is érintik. Mindez olyan időszakban történik, amikor a közel-keleti geopolitikai feszültségek eleve felfelé hajtják az üzemanyagárakat

„Ami első pillantásra csupán egy rendkívüli időjárási helyzetnek tűnik, az rövid idő alatt végiggyűrűzik a gazdaságon. A hajózás korlátozása miatt megnő a közúti szállítás szerepe, ezzel együtt pedig az üzemanyag iránti kereslet is. Éppen akkor, amikor a világpiaci olajárak különösen érzékenyen reagálnak minden kockázatra. A magyar vállalatok számára ez gyorsan emelkedő szállítási költségeket jelent, amelyek rövid időn belül megjelennek a termékek és szolgáltatások áraiban is" – mondta Eduard Kusala, az Akcenta CZ magyarországi piacért felelős kereskedelmi igazgatója.

Paks visszafogott termeléssel működik, nő az energiaimport

A paksi atomerőmű normál körülmények között Magyarország villamosenergia-termelésének mintegy felét biztosítja, több mint 2000 MW teljesítménnyel. A Duna alacsony vízállása és a hűtővíz magas hőmérséklete miatt azonban a termelés a kapacitás körülbelül 10 százalékára, mintegy 240 MW-ra esett vissza, jelenleg egyetlen blokk üzemel. Magyarország ezzel átmenetileg elveszíti legfontosabb és legolcsóbb villamosenergia-forrásának jelentős részét.

Éppen akkor, amikor a hőhullámok miatt rekordközeli a fogyasztás. Több nagy ipari vállalat, köztük a MOL, a Samsung SDI és az Audi önkéntes fogyasztáscsökkentést vezetett be, illetve a lakosság is figyelemreméltó módon fogja vissza az energiafelhasználását. Az ellátásbiztonság fenntartása érdekében Magyarország egyre nagyobb mennyiségben vásárol villamos energiát külföldről. A napi spotpiaci árak 186,90 euró/MWh-ra emelkedtek. Az extra import a becslések szerint 100–200 milliárd forintos többlet terhet róhat a gazdaságra, ami tovább növeli a vállalatok működési költségeit.

Az MNB mozgástere is szűkülhet

A dráguló szállítás és az egyre költségesebb energiaimport inflációs nyomást okoz. Júliusban, az alapkamat 5,75 százalékra csökkentése után a piac még további monetáris lazítással számolt.

A pénzügyi piacok eddig elsősorban a jegybank döntéseire figyeltek. Most azonban az infláció alakulását egyre inkább a Duna vízállása is befolyásolja. Ha a paksi termelés kiesését tartósan drága spotpiaci importtal kell pótolni, az rontja a külkereskedelmi mérleget és újra erősítheti az inflációt. Ebben a helyzetben a Magyar Nemzeti Banknak jóval szűkebb lesz a mozgástere a kamatcsökkentések folytatására. Ez azt is jelentheti, hogy a vállalati hitelek kamata a vártnál hosszabb ideig marad magas

 – mondta Eduard Kusala.

Nyomás alá kerülhet a forint

A devizában finanszírozott energiaimport növekedése közvetlenül is hat a devizapiacra. Az év első felében a forint még a 350-es EUR/HUF szint közelében mozgott, a jelenlegi bizonytalanság és a romló külkereskedelmi kilátások azonban 362 fölé gyengítették az árfolyamot. A kis- és középvállalkozások számára ez különösen nehéz helyzetet teremt. Emelkednek a működési költségeik, az importált alapanyagok pedig a gyengülő forint miatt még drágábbá válnak.

„Azok a magyar importőrök, akik még a nyár eleji árfolyam mellett alakították ki áraikat. Könnyen szembesülhetnek azzal, hogy a jelenlegi piaci helyzet jelentősen rontja nyereségességüket még mielőtt módosítani tudnák áraikat. Ilyen környezetben a kivárás komoly kockázatot jelent. Az árfolyamkockázat kezelése, például határidős devizaügyletekkel, ma már a vállalati pénzügyi tervezés alapvető eszköze" – foglalta össze zárásként Eduard Kusala.