Bod Péter Ákos: Új koncepciót kellene kidolgozni, hogy miként működjön az állam

A kormány közleménye szerint a költségvetési hiány idén a GDP 8,3 százaléka lett volna, ám „az eddigi kormányzati intézkedések nyomán az idei évre további intézkedések nélkül várható hiányt sikerült a GDP 7,5 százalékára mérsékelni”. Ez a hét és fél százalék összegszerűen 7230 milliárd forintot jelent. A közlemény kiemeli, hogy a tavaly, idénre várt 3,7%, nagyrészt, a választási évben bevezetett intézkedések miatt lőtt ki. Ide tartoznak például a 14. havi nyugdíj bevezetése és a közszférában dolgozók otthonteremtési támogatása, amelyek együttesen 0,4 százalékponttal járulnak hozzá a hiány emelkedéséhez. Emellé jönnek a különböző, megnövekedett kiadásokkal járó projectek (pl. Budapest-Belgrád vasútvonal), amelyek közel 1, valamint az EU-s bírósági döntés alapján visszafizetendő széndioxidkvóta, amely fél százalékot tesznek hozzá. Ráadásul, az uniós pénzek elmaradása miatt egyes projecteket a kormánynak a magyar költségvetésből kellett előfinanszíroznia, amely nyilván szintén növelte a hiányt. A kormányzati vizsgálat ezek mellett okként  azonosítja, többek között, hogy a GDP-növekedés maga is elmaradt a vártnál.

A Pénzügyminisztérium ezzel párhuzamosan arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy szeptemberre az éves hiánycél több mint 72 százaléka már teljesült. Kármán András, pénzügyminiszter a közgazdász vándorgyűlésen egyenesen arról beszélt, hogy a költségvetési politika „szétesett”, és a költségvetési hiányt a Covid okozta válság óta nem sikerült megfékezni:

A költségvetés elvesztette iránytű jellegét

– szögezte le Kármán, aki szerint ezért az új kormánynak a feladata nemcsak a hiánnyal kezdeni valamit, hanem a bizalmat is visszaszerezni.

Hasonlóan látja ezt a helyzetet a Pénzcentrum által megkérdetett Bod Péter Ákos is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke szerint már öt éve rosszul tervezett a kormány, a költségvetés tekintetében, de az utolsó évre egyenesen a „valóságtagadás” volt jellemző. A közgazdász szerint erre vezethető vissza, hogy már az év elején „elszállt” a költségvetés. Hozzátette azonban, hogy

hiába rossz a helyzet, az új kormány által eszközölt kiigazíts tiszta helyzetet teremt. Ugyanis a kormányváltás óta történtek intézkedések nyomán sikerült csökkenteni a hiányt…

EU-s pénzek, kekvák, nagyberuházások: az első kiigazítás mérlege

Mindent összevetve, az EU-val kötött, a helyreállítási pénzek hazahozatalára vonatkozó megállapodás például 491 milliárd forinttal, a GDP 0,5 százalékával, csökkenti az idei államháztartási hiányt a kormány szerint. A kekvák megszüntetése és az erősödő forint ehhez körülbelül negyedszázalékkal tesz hozzá (pontosabban, von le belőle). A módosított költségvetésben magasabb bevételekkel és jelentősen magasabb kiadásokkal számolnak. Ráadásul a Kincstári Egységes Számla egyenlege 5000 milliárd forint fölé emelkedett (kormányváltáskor még 1000 milliárd alatt volt). Az MBH elemzése szerint pedig a hiány az év végére akár 7,2%-ra is mérséklődhet, mivel a növekvő fogyasztás, az új kormányzat szigorúbb költségvetési politikája ebbe az irányba mutat.

Bod Péter Ákos azonban arra figyelmeztet, hogy egyes intézkedések nem megismételhetőek, így, hosszú távon, nem elégségesek: „A kekvákhoz kitalicskázott pénzek egy része visszahozható, ez jó dolog, emiatt nem 8 és 9 hanem 7 és 8 % közötti lesz a hiány, ám ez egyszeri dolog, hiszen még egyszer nem lehet visszahozni a pénzt” – hívja fel a figyelmet arra, hogy ez egy egyszeri kiigazítás. Bod Péter Ákos szerint éppen ezért új koncepciót kell kioldozni arra, hogy hogyan fog működni a kormány:

Új koncepciót kellene kidolgozni, hogy miként működjön az állam, mégpedig nemcsak a központi kormányzat, hanem az önkormányzati szektor, az állami tulajdonú kör is. Az utóbbi azért is különösen érdekes, mert a vagyonvisszaszerzési erőfeszítések sikere esetén átmenetileg megnő a mérete

– szögezte le Bod Péter Ákos.

Az emelkedő hiány kapcsán a Fitch Ratings is „jelentős kihívásokról” beszél. A hitelminősítő szerint a magyar gazdaság és az államháztartás kilátásainak megítélésében meghatározó lesz, hogy az új kormány képes-e hiteles középtávú konszolidációs stratégiát kidolgozni és csökkenő pályára állítani az államadósságot. A Fitch Ratings a hiány okaként hasonló tényezőket diagnosztizál, mint a kormány. Ám ehhez – az aszály és az energiaválság költségei mellett – hozzáteszi, hogy a hiányt növelték „a korábbi költségvetésben nem teljes körűen szereplő kiadási kötelezettségek” is, azaz a leköszönő kormány feltehetőleg nem bontotta ki az igazság minden részletét.

Mit hoz a jövő? A kormány konszolidációs tervei

A jövőre nézve nehéz jóslásba bonyolódni, ám hamarosan többet fogunk tudni. A kormány ugyanis nemsokára benyújtja az új költségvetést. Ebben már a magasabb hiánnyal számolnak. Ennek szellemében pedig, valószínűleg, törekszenek majd a spórolásra és az átstrukturálásra. Ráadásul, mostantól, a jelenlegi tervek szerint, nem tavasszal, hanem ősszel tervezik minden évre a költségvetés elfogadását. Emellett közpénzügyi reform-munkacsoport alakult, november végéig koncepciót kell készítenie.

„Április 12. óta sok minden történt a pénzügyekben” – összegzi az eseményeket Bod Péter Ákos, aki szerint először is, a költségvetés nagyobb tételei kapcsán, az új kormány megpróbálta visszafogni a költekezést, és ezzel ezermilliárdos kiigazítást elérni.

A bevételi oldalon idén nincs tér sok haladásra. Itt nagy meglepetés nem lesz. Ám a kormányra nézve meglepetés, ám kétélű meglepetés hogy csökken az infláció

– szögezi el Bod Péter Ákos, hiszen az infláció csökkenésével csökkennek az áfa-bevételek is. Szerinte ennek ellensúlyozásaként kerül most sor a dohány jövedéki adójának emelésére, amely azonban egy „másodlagos” adónem, így korlátozott lehet a hatása.  

A költségvetés tehát jelenleg igen magas hiányt mutat. Ebben része van több kormányzati intézkedésnek is (mármint az előző kormány intézkedéseinek). Ide tartoznak többek között egyes projektek „elszálló” árai, a választási év miatti „osztogatás”, illetve egyes költségvetési „trükkök” is. A külső tényezők közé sorolhatóak a gyengélkedő GDP, az energiaválság és aszály, valamint a tény, hogy egyelőre nem érkeztek meg teljes összegükben az uniós pénzek, így előfinanszírozásra volt szükség.

Ám a likviditási tartalékok erősödtek, és az év végén jelentős uniós bevételek érkezhetnek. Az, hogy ezeket mennyire tudja kihasználni, már az új kormányon áll. Illetve az ő feladatuk és felelősségük lesz egy józan költségvetést kidolgozni. A kiigazításokkal már megtették az első lépéseket, kérdés, ez mennyire tud majd folytatódni. A középtávú konszolidáció mindenesetre kulcsfontosságú lesz a következő években.