Drágább lehet az áram este Magyarországon? Sokakat érint az ötlet, itt a válasz minden kérdésre

A nyári hőhullámok idején egyre nagyobb kihívást jelent a villamosenergia-rendszer terhelése. A legkritikusabb időszak jellemzően az esti órákra esik: ekkor sokan hazaérnek, bekapcsolják a légkondicionálót, elindítják a mosógépet, mosogatógépet, töltik az elektromos eszközeiket, miközben a naperőművek termelése a naplementével gyorsan visszaesik.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy az ország energiatermelésének közel felét adó Paksi Atomerőmű teljesítményét is korlátozni kellett, illetve várhatóan le is állítják a Duna alacsony vízállása miatt

Ebben a helyzetben a kormány is takarékosságra kérte a lakosságot. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter arra kérte a háztartásokat, hogy a 18 és 21 óra közötti időszakban mérsékeljék az áramfogyasztásukat, különösen a klímaberendezések használatát, illetve a nagyobb energiaigényű tevékenységeket lehetőség szerint időzítsék későbbre.

Legyen drágább az áram a kritikus esti órákban?

A jelenlegi lakossági árkörnyezetben a legtöbb fogyasztó nem érzékeli közvetlenül, hogy a villamos energia ára napszakonként, illetve piaci helyzettől függően jelentősen eltérhet. A felhasználó számára ugyanannyiba kerül az áram este is, amikor a rendszer terhelése magasabb, mint napközben, amikor például a napelemes termelés miatt bőségesebb lehet a kínálat.

Felmerült az a gondolat, hogy a fogyasztókat akár pénzügyi ösztönzővel is lehetne tudatosabb energiahasználatra bírni: például úgy, hogy a kritikus esti órákban, mondjuk 17 és 22 óra, vagy 18 és 21 óra között magasabb díjszabás lépne életbe. Ez nyilvánvalóan nem lenne népszerű intézkedés, de szakmai szempontból felveti a kérdést: valóban működhetne-e egy ilyen rendszer?

A differenciált, napszakhoz kötött árazás egyébként nem teljesen idegen a magyar rendszertől. Az MVM-nél jelenleg is létezik például két zónaidős tarifa, amely a völgyidőszakban alacsonyabb díjat kínál, illetve az idősoros elszámolásnál a rendszer csúcsidőszakként 17 és 22 óra közötti időszakot is kezel.

A kérdés azonban az, hogy a lakossági tömegfogyasztás esetében megvalósítható lenne-e egy olyan rendszer, amely nemcsak napokra vagy hónapokra, hanem órákra bontva szabja meg az áram árát.

Holoda Attila: szakmailag valid felvetés

A Pénzcentrum megkereste Holoda Attila energetikai szakértőt, hogy értékelje az ötletet. Arra voltunk kíváncsiak, szerinte jó irány-e a kritikus esti időszakban alkalmazott magasabb áramár, illetve milyen más megoldások ösztönözhetnék hatékonyan a lakosságot. Holoda Attila válaszában azt írta:

A gondolat valid és jogos felvetés, értem a mögöttes tartalmát is.Ráadásul éppen a 2022. augusztusban bevezetett “rezsicsökkentés csökkentése” bizonyította, hogy elég hatékonyan lehet hatni az emberek energiatudatosságára a pénztárcájukon keresztül, már a fenyegető sokszoros ár miatti félelmükben is megtalálták a házukban a termosztátot.

Viszont a jelzett időintervallumban megvalósított magasabb díjazás, az “okosmérők” alacsony kiépítettsége miatt jelenleg nem megvalósítható. Ahhoz teljes kiépítettség kellene, vagy legalábbis 80% körüli okosmérős lefedettség, hogy az MVM meg tudja oldani a napszakon belüli fogyasztások figyelését és az annak megfelelő számlázást. Egyúttal politikailag hasznosnak tartanám, hogy nem csak egyfajta fenyegetettség lenne a fogyasztók felé a magasabb díjazással, de mondjuk a leginkább olcsó időszakban például 10-14 között (amikor a leginkább elkótyavetyéljük a napelemek termelését olcsón exportálva) egy 7-10%-os kedvezmény bevezetése is, mert így nem csak fenyegetettség lenne az intézkedésben, hanem motiváció is a tudatos energiahasználatra.

Mivel a fentiek okosmérők híján nem egyhamar bevezethető, ezért hasznos gondolatnak tartaná, ha a lakossági fogyasztók, akik egyformán 5 Ft/kWh áron kapják a villamosenergiát a nap minden szakában, hogy legalább lássák, hogy mennyire felmegy az ár, amikor lemegy a nap és kiesik a napelemek termelése, mondjuk az MVM-es applikációtól jövő ilyen értesítéssel:

Meggyőződése, hogy ennek a “szembesítésnek” lenne olyan visszatartó ereje a fogyasztás pazarlásában, mint az autósoknál a lakott területeken elhelyezett kijelzős traffipaxoknak. Nem kapnak érte büntetést, mégis mérséklik sebességet, ha látják kiírva.”

A szakértő válasza alapján tehát az időszakos, esti áremelés elméletben működhetne fogyasztáscsökkentő eszközként, de a jelenlegi mérési infrastruktúra mellett nem vezethető be gyorsan. Ehhez olyan okosmérős lefedettségre lenne szükség, amely lehetővé teszi, hogy a szolgáltató pontosan lássa, egy háztartás melyik napszakban mennyi áramot fogyasztott.

A kérdés így végső soron nemcsak az, hogy lehet-e drágább az áram este, hanem az is, hogy mennyire lehet a fogyasztókat partnerként bevonni a rendszer kiegyensúlyozásába. A szakértői válasz alapján a pénzügyi ösztönzők működhetnek, de a gyorsan bevethető megoldás jelenleg inkább a tájékoztatás, a tudatosítás és a fogyasztás időbeli átterelése lehet.

Címlapkép: MTI/Hegedüs Róbert