Millárdos vidékfejlesztési program indul: közel kétmillió magyar sorsa változhat meg

Indul a Szent István Vidékfejlesztési Program első szakasza a fejlesztési testületek felállításával. A Szent István Vidékfejlesztési Program célja, hogy olyan hosszú távú, részvételi alapú fejlesztési modellt hozzon létre a kormány, amiben a helyi közösségek nemcsak kedvezményezettjei, de aktív alakítói is a fejlesztéseknek és így saját térségük jövőjének - írja kormány közleménye. 

A legfontosabb szereplők a döntések előkészítésében a fejlesztési testületek lesznek: ezek fogják kialakítani a térség stratégiáját, a helyben támogatott projektek listáját, feltárják a helyi szükségleteket, és elősegítik a helyi közösségek részvételét a programban. 

A program első, kísérleti szakaszában tíz eltérő adottságú vidéki mikrotérségben indul el – ezek között találhatók aprófalvas, alföldi, domb- és hegyvidéki, valamint eltérő gazdasági karakterű térségek is. A kormány mikrotérségenként 1 milliárd forintos fejlesztési keretet nyújt, vagyis a kísérleti program esetében 10 milliárd forint forrás áll majd rendelkezésre.

Térségenként tíz tagot pedig nyílt pályázaton választanak ki a térségekben felállítandó fejlesztési testületekbe, az erre vonatkozó nyílt felhívást pedig szerdán tette közzé a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium. A jelentkezéshez csatolni kell egy szakmai önéletrajzot, egy rövid motivációs bemutatkozást, egy 3-5 oldalas írást a térség problémáiról és fejlesztési lehetőségeiről, valamint egy összeférhetetlenségi és lakóhelyre vonatkozó nyilatkozatot. A pályázatokat október 7-ig lehet benyújtani elektronikus úton.

Október végére mind a tíz térségben felállnak a fejlesztési testületek

A jelentkezők pályázatait a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium értékeli. A szempontok között szerepel a pályázó helyi beágyazottsága és a térség ismerete, a korábbi fejlesztési és projektmegvalósítási tapasztalata, a benyújtott fejlesztési elképzelés minősége, valamint a releváns szakterületi, és a közösségi együttműködési és részvételi tapasztalat is. 

A minisztérium október 26-ig hoz döntést a pályázati úton bekerülő 10-10 tagról, ezzel párhuzamosan pedig kijelöl térségenként négy-négy felkért szakértőt, valamint egy-egy térségi koordinátort. Így október végére mind a tíz pilot térségben létrejön a teljes, 15 fős fejlesztési testület. A testületekben megfigyelőként részt vehetnek az érintett önkormányzatok képviselői és a térség országgyűlési képviselője is. 

A testületek a novemberi alakuló ülés után elkezdik kialakítani a térség operatív fejlesztési stratégiáját, mely világosan meghatározza a térség legfontosabb problémáit, erőforrásait, és 4-6 fejlesztési prioritását. Ehhez a minisztérium módszertani sablont, statisztikai adatokat és szakmai támogatást biztosít. A formálódó prioritások mentén pedig a testületek elkezdik összegyűjteni a konkrét fejlesztési projektötleteket – ezeket benyújthatják az érintett önkormányzatok, a helyi intézmények, civil és szakmai szereplők, illetve maga a fejlesztési testület is. 

Jövő tavasszal szavazhatnak a helyiek a támogatandó projektekről

A cél, hogy 2027 januárjára a testületek össze tudják állítani azt a projektlistát, amelyet elsőként a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium ellenőriz majd szakmai és támogathatósági szempontból. Ha a minisztérium szerint a projektek megfelelnek a jogi, fizikai, pénzügyi és támogathatósági szempontoknak, akkor véglegesítik a szavazásra bocsátható projektlistákat, a fejlesztések végső prioritásáról ugyanis a lakosság dönt. 

A pilotprogram terve szerint 2027 februárjában tartanak majd helyi véleménynyilvánító szavazásokat a tíz érintett mikrotérségben, ahol az érintett települések lakossága sorba rendezheti a meghirdetett projekteket, és az így kialakuló sorrend határozza majd meg, mely beruházások valósulhatnak meg a programból.

A szavazás után, február végén megszületnek a végleges támogatási döntések, majd márciusban a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium megköti a támogatási szerződéseket közvetlenül az egyes projektek gazdáival. A projektgazda felelőssége lesz majd a beruházás előkészítése, tervezése, engedélyezése, kivitelezése, fenntartása, a támogatás pénzügyi felhasználása és elszámolása. A pénzügyi lebonyolítást a Magyar Államkincstár végzi, a monitoringot és az értékelést pedig a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium.