Súlyos veszély fenyegeti Budapest ivóvízkészletét? Időzített bomba ketyeghet a Duna mélyén

A hazai vízgazdálkodás és a Paksi Atomerőmű vízellátása körüli vitákban gyakran felmerül a dunai vízlépcsők megépítése, ám a támogatók és az ellenzők egyaránt fél évszázados, elavult adatokra támaszkodnak - erről ír cikkében a Másfélfok.

Baranya Sándor vízmérnök, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense szerint alacsony vízállás idején gyakori tévhit, hogy Ausztria vagy más felvízi országok visszatartják a vizet. A valóságban a dunai vízlépcsők többsége átfolyásos üzemű, így a vízszint mesterséges csökkentése az ottani hajózást és az energiatermelést is veszélyeztetné.

Téves az az elképzelés, hogy a nagymarosi vízlépcső megoldaná a Paksi Atomerőmű hűtővízproblémáját, hiszen a távolság miatt nem lenne rá hatással, és a vízhozamot sem növelné. Bár egy délebbre, például Fajsznál megépített duzzasztó megemelhetné a vízszintet Paksnál, a beavatkozás teljes hatásmechanizmusa jelenleg nem ismert. Magyarországon az elmúlt ötven évben nem készültek olyan korszerű hatástanulmányok, amelyek alapján felelősen dönteni lehetne egy új dunai vízlépcső megépítéséről

- fogalmazott az egyetemi docens. Hozzátette: a duzzasztási eljárás során a hordalékjárás is megváltozik, ami pedig nem nyújt megoldást.

A duzzasztás egyik legsúlyosabb következménye a hordalékjárás megváltozása. A gát felett lerakódó hordalék mederszint-emelkedést okoz, míg a műtárgy alatt a hordalékhiány miatt a folyómeder mélyülni kezd. Egy fajszi vízlépcső alatti medermélyülés például súlyos károkat okozna a Gemenci erdőben, a problémát pedig csak továbbgörgetné a szomszédos országok felé. Ennél is nagyobb veszélyt jelent a felhalmozódó finomiszap, amely eltömítheti a kavicsos folyómeder pórusait. Ez közvetlenül fenyegeti Budapest partiszűrésű ivóvízbázisait, mivel csökkenti a kitermelhető víz mennyiségét, ráadásul a lerakódó iszapban szennyező anyagok is felhalmozódhatnak. Mivel a Duna hordalékegyensúlya az emberi beavatkozások miatt már így is jelentősen felborult, a helyzet kezelése tudományos alapú hordalékgazdálkodást igényel az újabb gátak építése helyett

- mondta erről Baranya Sándor.

A vízmérnök azt is mondta, hogy a klímaváltozás miatt a Duna jövőjét már nem egyszerűen a tartós kiszáradás, hanem a kis- és a nagyvízszintek közötti drasztikus ingadozás határozza meg. Egy tartósan aszályos időszak is napok alatt komoly árvízzé változhat, ha a felső vízgyűjtőn hirtelen nagy mennyiségű csapadék hullik.

Ezt a jelenséget jól mutatta a lassan két évvel ezelőtti, 2024. szeptemberi Boris-ciklon esete is, amely pillanatok alatt rendkívüli árhullámot indított el a korábbi kisvizes időszak után. Éppen ezért a jövőbeli beruházások és az atomerőmű működésének tervezésekor elengedhetetlen a paradigmaváltás, hiszen a múltbeli adatokra épülő statisztikai módszerek felett eljárt az idő. A szélsőséges vízjárás pontos előrejelzéséhez ma már kizárólag a klímamodellekből és éghajlati forgatókönyvekből kiinduló, modern hidrológiai szimulációk nyújthatnak megbízható alapot.

A Pénzcentrum ma is percről-percre tudósít a Duna helyzetéről, az aszályt és az energiakrízist érintő legfontosabb tudnivalókról. Folyamatosan frissülő cikkünket itt éred el:

EZ IS ÉRDEKELHET

Nem apad tovább a Duna: így áll most a vízszint, hamarosan vége lehet a krízisnek?

Reggeli adatok szerint bár nem nőtt tovább a Duna vízszintje, de tovább sem apadt. Percről-percre cikkünkben egész nap követjük a vízállást és mindent, ami az energiakrízissel, aszállyal kapcsolatos.