Júniusban 5790 gyermek született és 9167-en haltak meg, az első félévben tovább fogyott Magyarország népessége.
A rekordalacsony dunai vízállás miatt napokon belül leállhat a teljes Paksi Atomerőmű, amivel mintegy 2000 megawattnyi termelőkapacitás esne ki éppen akkor, amikor a hőhullám miatt rekordközeli a villamosenergia-igény. A szakértők szerint a kiesés komoly kihívást jelenthet a hazai villamosenergia-rendszer számára, ezért az ipari fogyasztók korlátozására, és akár kisebb ellátási fennakadásokra is fel kell készülni. A kialakult helyzet arra is rávilágított, hogy a klímaváltozás miatt hosszú távon elkerülhetetlenné válhat az atomerőmű hűtési rendszerének újragondolása.
Tegnap este Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Duna alacsony vízállása miatt legkésőbb hétfőn elkerülhetetlenné válik a Paksi Atomerőmű teljes leállítása, ezzel a villamosenergia-termelés megszűnése. Az atomerőmű Magyarország villamosenergia-termelésének közel felét biztosítja, mintegy 2000 megawatt (MW) teljesítménnyel, így a
Az atomerőműt kezelő vállalat, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. közölte, hogy akár hetekig tartó extrém alacsony vízállás esetén is biztonságos állapotban tarják a blokkokat, a megfelelő vízszint elérése esetén pedig azonnal, lépcsőzetesen indítják a blokkok termelését. A blokkok újraindítása a vízszinttől függően akár néhány nap alatt is megtörténhet.
A klímaváltozás miatt újra kell gondolni a paksi atomerőmű hűtését
Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Kar Nukleáris Technika Intézetének egyetemi tanára az atomerőmű működésének optimalizálásáról nyilatkozott tegnap este: szerinte a klímaváltozás miatt elkerülhetetlenné vált a hűtési rendszer teljes újragondolása.
Kifejtette, hogy hűtőtornyos technológiával a létesítmény nem a folyóba, hanem a légkörbe vezethetné el a hőt. Ezzel a megoldással másodpercenkénti 100 köbméter hűtővíz helyett mindössze 3–4 köbméterre lenne szükség. A szakember rámutatott arra is, hogy a hűtés kérdése mellett felül kell vizsgálni azokat a klímamodelleket is, amelyekre az elmúlt évek elemzései támaszkodtak.
A jelenlegi helyzet és az egy hónappal ezelőtti hőhullám is olyan valóságot mutatott, amely ezekből a modellekből nem feltétlenül következett. Emiatt érdemes alaposan megvizsgálni, hogy az eddig használt rendszerek miért nem jelezték előre a most tapasztalható extrém állapotokat. A szakember hangsúlyozta, hogy az ország stabil energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú a modellek hibáinak feltárása, és olyan műszaki megoldásokat kell kidolgozni, amelyek hasonló helyzetekben is garantálják a megfelelő hűtést. Hozzátette, a villamosenergia-rendszernek óriási szüksége van az atomerőműre, így a következő időszak esti csúcsidőszakai kifejezetten kritikusak lehetnek.
Az egyetemi tanár emlékeztetett arra, hogy az atomerőmű normál működéséhez elengedhetetlen a hűtővíz, amelyet fixen telepített szivattyúk emelnek ki a Dunából egy csatornán keresztül. A rendkívül száraz időjárás miatt azonban a folyó vízszintje annyira lecsökkent, hogy a berendezések már nem tudják ellátni a feladatukat.
Mivel a Duna vízgyűjtő területein nem esett számottevő csapadék, és a közeljövőben sem várható jelentős vízutánpótlás. A blokkok leállított állapotában a szükséges hűtés továbbra is biztosított, mivel a biztonsági rendszerek szivattyúit mélyebbre telepítették.
Aszódi Attila felhívta a figyelmet arra is, hogy ha az aszályos, rendkívül alacsony vízállású időszak elhúzódik – akár szeptemberig is eltarthat –, a mélyebbre telepített szivattyúk működése is ellehetetlenülhet. Erre az esetre azonban rendelkezésre állnak tartalékmegoldások, hiszen léteznek olyan aggregátorról működő mobilszivattyúk, amelyek a víz felszínén úszva képesek lekövetni a vízszint ingadozását.
A szakértő rámutatott, hogy ha a Duna vízállása vissza is tér a normális üzemhez szükséges szintre, az erőmű újraindítása hosszabb, akár egy hetet is igénybe vevő folyamat lesz. A visszaindítás időtartama nagyban függ attól, hogy előtte mennyi ideig állt fenn a rendkívüli állapot, és ezalatt történtek-e egyéb események.
Az egyetemi tanár figyelmeztetett, hogy a Paksi Atomerőmű leállása komoly ellátásbiztonsági kockázatot hordoz, hiszen a hazai áramfogyasztás több mint egyharmadát ez a létesítmény biztosítja. A kiesés a műszaki kihívások mellett jelentős gazdasági terhet is ró az országra, mivel ebben az időszakban drasztikusan megemelkedik a hazai energiaellátás költsége, a hiányzó kapacitást ugyanis drágább termelők bevonásával és importból kell pótolni.
JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 42 386 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 10,35%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank (THM 11,29%-ot) és a MagNet Bank (THM 11.68%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Bár a lakosság számára ez a rezsicsökkentett hatósági árak miatt közvetlen áremelkedéssel nem jár, a megnövekedett költségek a Rezsivédelmi Alapot terhelik, így makrogazdasági szempontból is rendkívül nehéz időszak elé néz az ország.
A Paksi Atomerőmű tegnapi közleményében azt írta, hogy a folyamatos fejlesztések lehetővé tették, hogy a tervezési vízszinthez képest 120 centiméterrel alacsonyabb vízszinten is termelni tudjon a létesítmény. Az állandósult extrém vízcsökkenés azonban a jövőben további fejlesztéseket tesz szükségessé. Ezek a fejlesztések már megkezdődtek, a tervek szerint néhány éven belül lényegesen alacsonyabb vízszint mellett is zavartalanul folyhat a villamosenergia-termelés - emelte ki a vállalat.
Mire készülhetünk a leállás után?
A 24.hu-nak több szakértő nyilatkozott arról, hogy milyen hatásai lesznek az atomerőmű leállításának, szerintük akár korlátozhatják is az áramhasználatot és fennakadások is jöhetnek. "Most azzal szembesülünk, hogy míg a teljes, 2000 megawattos paksi kapacitás kiesik a következő napokban, a megérkező hőhullám miatt a villamosenergia-igény csúcsra fog érni az országban" – figyelmeztetett Perger András, az Energiaklub szakértője.
A lakosság ilyenkor még intenzívebben használja az elektromos berendezéseket, köztük a légkondicionálókat. A Mavir ezért a kormány utasítására a kora esti csúcsidőszak áramfogyasztásának önkéntes korlátozására kérte a nagy ipari szereplőket, hogy a hőhullám okozta leterheltség közepette fennmaradjon a rendszer egyensúlya.
A helyzeten ugyan némileg enyhít a közelgő hétvége, amikor jellemzően alacsonyabb a hazai rendszerterhelés, de akár kisebb-nagyobb áramellátási fennakadások is előfordulhatnak, amikor az emberek a kora esti és az éjszakai órákban otthon felkapcsolják a villanyt – mondta a lapnak Perger András. A szakember arról is beszélt, milyen sorrendben korlátozhatják a felhasználók villamosenergia-fogyasztását: iyenkor először a nagyfogyasztóknál léptetnek életbe korlátozásokat, a lakosság csak az utolsó a sorban. Ezt Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatója is megerősítette, szerinte első körben azokat a cégeket, ipari szereplőket érintheti a Duna alacsony vízállása, amelyek partmenti vizekből nyerik ki a termeléshez szükséges vizet.
Perger András végül azt is kiemelte, hogy az atomerőmű leállítása után elhúzódó válságra kell készülnünk. Az előrejelzések szerint a vízszint jövő hét szerdáig nagyjából 10 centiméterrel tovább csökkenhet, és amíg nem indul meg a vízszintemelkedés, várhatóan a paksi áramtermelés sem indítható újra. Egyelőre pedig megjósolhatatlan, hogy ez mikor történhet meg.
Címlapkép: MTI/Kiss Dániel







