Óriási csapdahelyzet a magyar gazdaságban: korai örülni az erős forintnak, rengeteg munkahely belerokkanhat

Az elmúlt hónapokban látványosan erősödött a forint az euróval szemben. A folyamat kedvező a külföldre utazóknak, mérsékelheti az importált termékek árát, és az inflációra is fékező hatást gyakorolhat. Ugyanez a folyamat azonban komoly kihívást jelent a magyar exportáló vállalatoknak, amelyek bevételeik jelentős részét euróban realizálják, miközben költségeik nagy részét forintban fizetik.

A probléma lényege egyszerű. Ha egy vállalat ugyanazért a termékért 1 millió euró árbevételt ér el, akkor 390 forintos euróárfolyam mellett 390 millió forint bevétele keletkezik. Ugyanez 355 forintos árfolyamnál már csak 355 millió forintot jelent. A 35 millió forintos különbség önmagában is elviheti egy alacsony nyereségtartalommal működő vállalkozás profitját.

A legnagyobb nyomás elsősorban azokat a cégeket érheti, amelyek döntően külföldi piacokra termelnek, miközben működési költségeik jelentős része Magyarországon merül fel. Ide tartozhatnak az autóipari beszállítók, a gépipari vállalkozások, az elektronikai gyártók, az élelmiszeripari exportőrök, a bútoripar szereplői és számos kis- és középvállalkozás.

A forint erősödése az elmúlt 3 hónapban. Forrás: Pénzcentrum/Áfolyamok

A nagy multinacionális vállalatok egy része kevésbé érzékeny az árfolyamváltozásra. Számos alapanyagot és alkatrészt euróban vásárolnak, így természetes fedezetet élveznek. Emellett sok vállalat használ határidős devizaügyleteket is, amelyekkel előre rögzíthetik az árfolyamot. A kisebb cégek számára azonban ezek az eszközök sokszor költségesek vagy csak korlátozottan elérhetők.

Megkerestük a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségét, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségét, ahol arra voltunk kíváncsiak, mely exportáló ágazatokat érinti leginkább a forinterősödés, mekkora árfolyamszintnél válik tömegessé a nyereségesség romlása. Az MGYOSZ szerint a forint erősödése leginkább azokat az exportáló vállalatokat érinti érzékenyen, amelyek magas hazai hozzáadott értékkel működnek, bevételeiket külföldi devizában realizálják, miközben költségeik jelentős része forintban keletkezik. A szervezet szerint ezeknél a cégeknél a legnagyobb költségtételt jellemzően a munkabérek jelentik, ezért minél nagyobb a hazai munkaerő aránya, és minél kevésbé automatizált a termelés, annál nagyobb veszteséget okozhat a forint erősödése.

Mint elmondták, nem kizárólag a közvetlen exportőrök kerülnek nehezebb helyzetbe. Azok a magyar beszállítók is jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve, amelyek a Magyarországon működő külföldi vállalatoknak szállítanak be. Ezek a cégek egyre gyakrabban euróban számláznak, miközben kiadásaik nagy része továbbra is forintban merül fel. Mivel a beszállítók nyereséghányada jellemzően alacsony, egy erősebb forint könnyen veszteségessé teheti működésüket. A szervezet példaként említette, hogy egy 3 százalékos profitrátával működő vállalat teljes nyereségét elveszítheti, ha költségeinek 30 százaléka forintban keletkezik.

A szervezet szerint az euróban árbevételt elérő cégek esetében a forint erősödése azonnal rontja a nyereségességet, amennyiben ezt nem tudják áremeléssel ellensúlyozni. Erre azonban jelenleg kevés lehetőségük van, mivel a gyenge európai gazdasági környezetben a megrendelők jellemzően nem fogadják el az áremeléseket. Emiatt az árfolyamhatás sok vállalatnál tartós eredményromlást okozhat, amelyet csak hatékonyságnövelő beruházásokkal lehet mérsékelni.

Az árfolyamkockázat kezelésében az MGYOSZ szerint előnyt élveznek azok a vállalatok, amelyek költségeik jelentős részét szintén euróban viselik, vagy euróalapú finanszírozást használnak, így természetes fedezettel rendelkeznek. A kisebb, munkaerőigényes vállalkozások ezzel szemben sokkal kiszolgáltatottabbak. Bár a fedezeti ügyletek csökkenthetik a kockázatot, a kisebb cégek ezeket ritkán alkalmazzák, a hosszabb futamidejű konstrukciókhoz pedig a bankok magas biztosítékokat kérnek.

Az MGYOSZ úgy látja, hogy a jelenlegi árfolyamhelyzetet nem érdemes átmeneti jelenségként kezelni. A szervezet szerint a kormány euróbevezetési célja miatt a konvergenciafolyamat hosszabb távon is támogathatja az erős forintot, amennyiben ezt a pénzpiacok hitelesnek tekintik. Emiatt a vállalatok számára nem a forint gyengülésére való várakozás jelenthet megoldást, hanem a termelékenységet javító és a versenyképességet növelő beruházások.

Az MGYOSZ hangsúlyozta, hogy a magyar exportőrök hosszú távú versenyképességét nem egy gyengébb árfolyam biztosítja. A szervezet szerint a vállalatok érdeke egy kiszámítható, stabil euró-forint árfolyam, amely nem gerjeszt inflációt és erősíti a gazdasági szereplők bizalmát.

Ehhez alacsony jegybanki alapkamatra és visszafogott bérdinamikára is szükség van, mert egy erőltetett reálbér-emelkedést számos kis- és középvállalkozás már nem tudna kigazdálkodni. Az erős forint ugyanakkor mérsékli az inflációt és javítja a lakosság vásárlóerejét

- hangsúlyozták.

A szervezet szerint az exportáló vállalatok számára a leghatékonyabb alkalmazkodási stratégia a termelékenység növelése. Emellett segítséget jelenthet, ha a költségek nagyobb részét euróban viselik, illetve fedezeti ügyleteket kötnek. Az MGYOSZ szerint azonban a legerősebb védelmet továbbra is a magas hozzáadott értékű, nehezen helyettesíthető termékek és szolgáltatások jelentik, mert ezek esetében a vállalatok könnyebben érvényesíthetnek áremelést, így kevésbé érzékenyek a rövid távú árfolyammozgásokra.

Mit mondanak a számok?

A GKI Gazdaságkutató friss kutatásában a cégek azt értékelték, hogyan befolyásolta jövedelmezőségüket az idei forinterősödés. Az eredmények alapján messze az ipari vállalatok szenvedték el a legnagyobb veszteséget. Az iparág átlagosan mínusz 23 pontos értéket kapott egy mínusz 100 és plusz 100 közötti skálán, ami arra utal, hogy az exportorientált gyártócégek nyereségessége jelentősen romlott.

A GKI szerint ennek oka, hogy az ipari exportőrök bevételeik jelentős részét euróban realizálják, miközben költségeik legalább egyötöde, egynegyede forintban merül fel. Mivel az iparban jellemzően alacsony, 2 és 5 százalék közötti profitrátával dolgoznak a vállalatok, már néhány százalékos árfolyamváltozás is képes elvinni a nyereség jelentős részét. A kutatás arra is rámutat, hogy bár az exportárak az év első négy hónapjában euróban 9,3 százalékkal emelkedtek, az exportvolumen 5 százalékkal csökkent, miközben a június végéig bekövetkezett további forinterősödés már egyértelmű veszteséget okozhatott az exportáló iparvállalatoknak.

Nemcsak a feldolgozóipar érzi meg az erős forintot. A GKI felmérése szerint a szolgáltató szektor is jelentős veszteséget szenvedett el, mínusz 15 pontos eredménnyel. Különösen azok a vállalatok sérülékenyek, amelyek nemzetközi üzleti szolgáltatásokat exportálnak. Ezeknél a cégeknél a bérköltség aránya eléri a 30-40 százalékot, miközben az erős nemzetközi verseny miatt nehezen tudják áraikban érvényesíteni a költségnövekedést.

A GKI számításai szerint a forinterősödés önmagában 5-6 százalékkal emelte euróban számolt költségeiket, a béremelkedéssel együtt pedig a teljes költségnövekedés már 10-11 százalékra rúghatott.

Ezzel szemben vannak olyan ágazatok, amelyek inkább nyertesei az erős forintnak. A kereskedelem és az építőipar enyhén pozitív értékelést kapott a felmérésben. Ezekben a szektorokban ugyanis az importált termékek, alapanyagok és beruházási javak olcsóbbá válása képes ellensúlyozni a bevételi oldalon jelentkező kedvezőtlen hatásokat. A felmérés grafikonja is jól mutatja, hogy az ipar és a szolgáltatások negatív, míg a kereskedelem és az építőipar enyhén pozitív tartományban helyezkedik el.

A kutatás egyik érdekes megállapítása, hogy a vállalat mérete is meghatározza az árfolyamérzékenységet. A tíz fő alatti vállalkozások átlagosan mínusz 6 pontos hatást jeleztek, míg az ötven főnél nagyobb cégek már mínusz 25 pontosat. Ez arra utal, hogy a nagyobb vállalatok sokkal erősebben kötődnek a külpiacokhoz, ezért közvetlenebbül érzik meg a forint erősödésének hatását.

A harmadik oldalon szereplő bontás ezt tovább árnyalja. Az iparban szinte minden méretkategóriában hasonlóan kedvezőtlen eredmények születtek, ami arra utal, hogy ebben az ágazatban maga az exportorientált működés fontosabb tényező, mint a vállalat mérete. A szolgáltatásoknál viszont markáns mérethatás figyelhető meg: az ötven fő feletti cégek mínusz 36 pontos értéket értek el, ami a teljes mintában a legrosszabb eredmény volt.

A GKI végkövetkeztetése szerint az erős forint nem tekinthető sem egyértelműen kedvező, sem egyértelműen kedvezőtlen gazdasági jelenségnek. Makrogazdasági szinten hozzájárul az infláció mérsékléséhez és csökkenti az importköltségeket, ugyanakkor vállalati szinten, különösen az exportorientált nagyvállalatok esetében rontja a jövedelmezőséget. A kutatóintézet szerint, ha ez a helyzet tartósan fennmarad, az hosszabb távon a külkereskedelmi többlet és a folyó fizetési mérleg romlásához is hozzájárulhat.