Kőkemény büntetővám jöhet az Egyesült Államokból: Magyarország is rendkívül nehéz helyzetbe kerülhet

Egy fehér házi tisztségviselő megerősítette, hogy az elnök kész beállni a javaslat mögé. Maga Graham nem sokkal a halála előtt, Kijevben jelentette be, hogy sikerült megegyezniük a Fehér Házzal a szankciós törvény egy olyan változatáról, amely várhatóan jogerőre emelkedik. Bár Trump korábban bírálta a jogszabályt, mivel nagyobb mozgásteret szeretett volna a büntetőintézkedések alkalmazásában, John Thune, a szenátusi republikánusok vezetője rámutatott, hogy a kormányzat mindvégig szorosan együttműködött a dél-karolinai szenátorral a csomag kidolgozásában, így a törvény elfogadása méltó örökség lenne számára.

A szankciós csomag felhatalmazást adna Washingtonnak, hogy a Kremlhez köthető személyeket és intézményeket, köztük a pénzintézeteket is büntetőintézkedésekkel sújtsa. Emellett az elnök legalább 500 százalékos vámot vethetne ki azon országok Amerikába irányuló exportjára, amelyek továbbra is orosz kőolajat, földgázt vagy uránt vásárolnak.

A tavalyi tervezet alapján a másodlagos vámok alól, amelyek egyébként Magyarországot is közvetlenül érinthetnék, egyszeri alkalommal legfeljebb 180 napos mentességet lehetne biztosítani. Azt egyelőre nem hozták nyilvánosságra, hogy a kormányzat pontosan melyik szövegváltozatot fogadta el.

A törvényalkotási folyamat előmozdítása érdekében Richard Blumenthal demokrata szenátor jelenleg is egyeztet Thune-nal a szavazás menetrendjéről, valamint arról, hogy ki vegye át az elhunyt Graham helyét republikánus főterjesztőként. A százfős szenátusban a javaslatnak már 84 társbenyújtója van, így a felsőházi elfogadás szinte garantált, a szenátorok eddig csupán a Fehér Ház zöld jelzésére vártak. A képviselőházban azonban lényegesen bizonytalanabb a helyzet, hiszen ott eddig mindössze 155 törvényhozó, vagyis a képviselők alig több mint harmada sorakozott fel a tervezet mögé.