Minden szem a Közel-Keletre szegeződik: ezen múlhat, elkerülhető-e az újabb olajsokk

A tanácsadó cég korábban a globális gazdaság gyorsulására számított, a második félévre ugyanis 3,1 százalékos éves növekedést prognosztizál az első félévben becsült 1,6 százalékkal szemben, elsősorban az olcsóbb olajnak a háztartások rendelkezésre álló jövedelmére gyakorolt kedvező hatása miatt. Az elmúlt napokban az amerikai hadsereg csapást mért Iránra, miután Teherán három hajót is megtámadott a Hormuzi-szorosban. Erre válaszul Irán Bahrein és Kuvait ellen indított ellencsapást.

A mai napon pedig Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hivatalosan is vége a tűzszünetnek, ismét háborúban állnak Iránnal. Bár a teheráni tárgyalópartnerek nyitottak lennének a párbeszéd folytatására, Trump ezt puszta időpocsékolásnak tartja. A konfliktus megújulása kevés optimizmusra ad okot, az elemzők szerint a következmények messze túlmutatnak majd az olajpiacon is.

A Morgan Stanley az év végére nagyjából 90 dolláros hordónkénti árfolyamot vár, míg a Világbank még ennél is óvatosabb, hiszen az idei évre átlagosan 94 dolláros Brent-árral számol, miközben arra figyelmeztet, hogy a globális GDP-növekedés üteme 2,5 százalékra lassulhat. Az Oxford Economics még a tűzszünet vége előtt azt remélte, a globális árak 70 dollár fölött stabilizálódhatnának. Most azonban, hogy a Hormuzi-szoros várhatóan ismét lezárásra kerül, a korábban várt, nagyjából 75 százalékos felépülés sem történik majd meg. Trump bejelentése után 6 százalékot ugrottak az olajárak, a Brent jelenleg 78,5 dolláron áll.

A vámháború is tovább nehezíti a gazdasági kilátásokat

Az elemzők szerint a kereskedelmi feszültségek szintén jelentősen átírhatják a gazdasági kilátásokat. Az amerikai kereskedelmi törvény 122. cikkelye alapján kivetett vámok július 24-én lejárnak, ám Washington már előkészíti a 301. cikkely szerinti pótvámokat, hogy ezzel fenntartsa a havi 25-30 milliárd dolláros vámbevételt. Európa szintén határozottabb fellépést mutat, az Európai Bizottság ugyanis jelenleg több mint 50 kereskedelemvédelmi vizsgálatot folytat Kínával szemben – szemben az egy évvel korábbi 17-tel –, és a tervek szerint szeptemberben mutatja be az új, átfogó gazdaságbiztonsági stratégiáját.

Az AI térnyerése és a politikai naptár is kockázatot hordoz

A geopolitikai feszültségek a piacokat idén mozgásban tartó, mesterséges intelligenciához kapcsolódó konjunktúrát is elérhetik, mivel az amerikai technológiai szektor rendkívül erősen függ az ázsiai félvezetőktől. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) arra figyelmeztetett, hogy az iparági fellendülés egyre inkább az átláthatatlan, úgynevezett körkörös finanszírozásra, valamint a lazán szabályozott magánhitelezési piacra épül, ahol az ágazatnak nyújtott hitelállomány öt év alatt a négyszeresére duzzadt. Sweet szimulációja szerint a technológiai részvények 25 százalékos árfolyamesése teljesen visszavetné az amerikai gazdaság növekedését, a globális bővülést pedig 1,1 százalékponttal szorítaná a bázisforgatókönyv alá.

A politikai naptár szintén komoly kockázatokat hordoz magában, hiszen a novemberi amerikai félidős választások, az októberre tervezett izraeli voksolás, valamint a szeptemberi német tartományi választások egyaránt átírhatják a jövőbeli kilátásokat. Sweet szerint a jegybankok a piaci várakozásoknál lazább monetáris politikát folytathatnak, ám gyorsan irányt válthatnak, ha a Hormuzi-szoros áruforgalma akadozni kezd. Az Oxford Economics ugyanakkor pozitív irányú kockázatokkal is számol, mint amilyen a mesterséges intelligencia által ösztönzött termelékenységnövekedés, vagy az európai gazdaság második negyedéves, várakozásokat felülmúló teljesítménye.