Nappal is támadnak az új, invazív szúnyogok Magyarországon: egzotikus betegségeket terjeszthetnek

Sokan úgy gondolják, hogy ha egy nyár csapadékos, akkor automatikusan több lesz a szúnyog is. A valóság azonban ennél jóval összetettebb: a szúnyogszezon alakulását már hónapokkal korábban eldönti az időjárás. Dr. Kurucz Kornélia szúnyogkutató szerint elsősorban az számít, milyen volt a tél, mennyi csapadék hullott, illetve milyen korán érkezik meg a tavaszi felmelegedés. Ezek a tényezők határozzák meg, hogy a szúnyogok mikor tudják megkezdeni fejlődésüket és szaporodásukat.

Az idei év ebből a szempontból korai indulást hozott, már áprilisban is lehetett szúnyogokkal találkozni az ország több pontján. Ez azonban nem jelenti azt, hogy idén sok szúnyog lenne. A kutató szerint a júniusra jellemző hosszan tartó szárazság és a rendkívül magas nappali hőmérséklet miatt jelenleg nincs túl sok szúnyog: "A nagyon nagy forróságot és szárazságot a hazai fajok kevésbé kedvelik, nehezebben tudják elviselni, ezért ilyenkor nem annyira aktívak.”

Miért érezzük mégis úgy, hogy mindenhol szúnyogok vannak?

Ha valaki úgy érzi, hogy évről évre egyre rosszabb a szúnyoghelyzet, nem feltétlenül téved – csak nem arról van szó, hogy több lenne a szúnyog, inkább az előforduló fajok összetétele változott - magyarázta a kutató. Egyre nagyobb arányban jelennek meg olyan inváziós fajok, amelyek teljesen más életmódot folytatnak, mint a hazai szúnyogok.

Míg a legtöbb őshonos faj elsősorban alkonyatkor és éjszaka aktív, addig az újonnan megjelent fajok fényes nappal is csípnek, ráadásul sokkal jobban tűrik a hőséget. „Új fajok jelennek meg, amelyek jól viselik a 40 fokos hőséget, ráadásul nappal is aktívak. Emiatt az lehet az érzetünk, hogy sokkal több a szúnyog.”

Ez a változás nem csak a napszakokat érinti, hanem a teljes szezont is. Korábban a szúnyogszezon nagyjából a nyárra korlátozódott, ma azonban már egészen más a helyzet. „Az új jövevényfajok akár egész korán aktívvá válnak, és egészen késő őszig jelen lehetnek. Már nemcsak este vagy napnyugta környékén találkozhatunk velük, hanem fényes nappal is képesek csípni.”

A klímaváltozás nemcsak a nyarakat alakítja át, hanem a teleket is. Ez a szúnyogok számára különösen fontos, hiszen sok faj ma már képes áttelelni Magyarországon. A kutató szerint a szúnyogok egy része pincékben, garázsokban vagy más fagymentes helyeken vészeli át a hidegebb hónapokat. Ha ezekben a helyiségekben emberek vagy állatok is megfordulnak, táplálékhoz is könnyebben jutnak. Ezért ma már nemcsak nyáron, hanem gyakorlatilag egész évben érdemes odafigyelni a szúnyogok és más vérszívók elleni védekezésre.

Nem a klímaváltozás hozta hazánkba a tigrisszúnyogot

Az elmúlt években az ázsiai tigrisszúnyog neve szinte összeforrt a klímaváltozással, valójában azonban a történet ennél jóval összetettebb. A faj ugyanis nem magától jutott el Európába: az emberek hurcolták be magukkal, méghozzá akaratlanul.

Kurucz Kornélia szerint a globalizáció, a nemzetközi kereskedelem és az egyre gyakoribb utazások teremtették meg annak lehetőségét, hogy az inváziós szúnyogfajok eljussanak Európába. „Gyakorlatilag mindenhova elutazhatuk autóval, hajókkal, repülőkkel, és szinte minden áru nemzetközi szállítással érkezik. Nem a kifejlett szúnyogokat hozzuk be, hanem azok tojásait, amelyek rendkívül jól bírják a kiszáradást, a hideget és a meleget is.”

Ez nem új jelenség: a kutatók már az 1970-es években dokumentálták az első ázsiai tigrisszúnyogok megjelenését Európában. Akkor azonban ezekből még nem alakultak ki tartós állományok, mert az európai klíma még nem volt alkalmas arra, hogy a faj átteleljen és hosszú távon fennmaradjon. "Az elmúlt évtizedek felmelegedése változtatta meg ezt a helyzetet. Nem maga a klímaváltozás okozta a faj megjelenését, hanem lehetővé tette, hogy az egyszer már bekerült állományok meg is telepedjenek, ideális élőhellyé váljon Európa számukra."

Az urbánus területek szúnyogparadicsommá váltak

A tigrisszúnyog eredetileg Ázsia trópusi és szubtrópusi területein fordul elő, természetes élőhelyén apró faodvakban, az esővízzel megtelő üregekben fejlődnek ki az egyedei. Európában azonban meglepően gyorsan alkalmazkodott egy egészen más környezethez. A kutató szerint a városokban található mesterséges vízgyülemek gyakorlatilag ugyanazt a szerepet töltik be, mint Ázsiában a fák odvai. Egy virágalátét, egy eldugult ereszcsatorna, egy vödör vagy egy nyitott esővízgyűjtő hordó tökéletes keltető lehet egy új szúnyoggeneráció számára.

Mivel ezek a fajok elsősorban emberi vérrel táplálkoznak, a sűrűn lakott települések minden szükséges feltételt biztosítanak a fennmaradásukhoz. A város gyakorlatilag paradicsom számukra. Megtalálták a megfelelő szaporodóhelyet, rendelkezésükre áll a táplálék, és most már a klímánk is alkalmas arra, hogy könnyedén túléljenek, szaporodjanak és tovább terjedjenek.

Nem a tigrisszúnyog az egyetlen invazív faj Magyarországon

Bár a közbeszédben szinte kizárólag az ázsiai tigrisszúnyogról esik szó, korántsem ez az egyetlen idegenhonos faj, amely megjelent Európában. Kurucz Kornélia szerint a koreai szúnyog és a japán bozótszúnyog is egyre több helyen jelenik meg, Európában pedig egyre nagyobb figyelmet kap a sárgalázszúnyog is.

Az inváziós szúnyogokról szóló hírek szinte mindig ugyanazzal a figyelmeztetéssel jelennek meg: ezek a fajok olyan betegségeket is terjeszthetnek, amelyek korábban nem voltak jelen Európában. Emiatt sokan úgy gondolják, hogy már önmagában a tigrisszúnyog megjelenése is közvetlen egészségügyi veszélyt jelent.

Kurucz Kornélia azonban hangsúlyozta, hogy bár a faj valóban alkalmas több egzotikus vírus terjesztésére, önmagában attól még nem lesz fertőző, hogy megjelenik egy országban. Ahhoz, hogy valódi fertőzés alakuljon ki, egyszerre több feltételnek is teljesülnie kell.

Az inváziós fajok veszélye inkább abban rejlik, hogy biológiailag nagyon sok, akár 25 féle vírus terjesztésére is alkalmasak. Azonban ehhez szükség van arra is, hogy maga a kórokozó megjelenjen, valamint hogy a környezet kedvezzen mind a vírusnak, mind a szúnyognak.

Ma a Magyarországon diagnosztizált dengue- vagy chikungunya-fertőzések szinte kivétel nélkül úgynevezett behurcolt esetek, vagyis a fertőzöttek külföldön kapták el a betegséget, és már betegen érkeztek haza. Korábban ez kisebb közegészségügyi kockázatot jelentett, mert a hazai szúnyogfajok nem tudták továbbadni ezeket a vírusokat. Ez azonban az inváziós fajok megjelenésével fokozatosan megváltozhat.

Ha ugyanis egy fertőzött utazót Magyarországon csíp meg egy tigrisszúnyog, elméletileg kialakulhat egy helyi fertőzési lánc. Ez nem pusztán elméleti lehetőség: Franciaországban és Olaszországban már több alkalommal is előfordultak helyben kialakult dengue- és chikungunya-járványok.

A kutatók éppen ezért folyamatosan figyelik a tigrisszúnyog hazai terjedését, miközben a Nemzeti Népegészségügyi Központ az emberi megbetegedéseket monitorozza. A jelenlegi ismeretek szerint Magyarországon továbbra is a nyugat-nílusi vírus számít az egyetlen rendszeresen jelen lévő, szúnyogok által terjesztett vírusnak, ez azonban nem inváziós fajokhoz kötődik, régóta jelen van a hazai ökoszisztémában és a saját, őshonos fajaink terjesztik.

„A dengue- vagy chikungunya-vírus jelenlétét a hazai szúnyogállományban egyelőre nem ismerjük, bár behurcolt esetek minden évben előfordulnak. A nyugat-nílusi vírussal kapcsolatban azonban szerencsés, hogy elsősorban madarak között terjed, az ember úgynevezett végső gazdának számít, vagyis emberről emberre már nem terjed tovább. Ezzel szemben a dengue-vírusnál egy fertőzött ember is elindíthat egy helyi fertőzési láncot, ha egy olyan szúnyogfaj csípi meg, amely tovább terjesztheti." - hangsúlyozta a szakértő.

Nem pánikolni kell, hanem felkészülni

Kurucz Kornélia szerint éppen ezért nem érdemes sem alábecsülni, sem eltúlozni a kockázatokat. A tigrisszúnyog jelenléte önmagában még nem jelent járványveszélyt, ugyanakkor Európában olyan gyors ütemben változott a helyzet az elmúlt évtizedben, hogy Magyarország sem tekintheti magát kivételnek. A kutató szerint a legfontosabb feladat a korai felismerés lesz.

Egy egyszerű szúnyogcsípés önmagában nem ad okot aggodalomra, a szakember szerint a helyi bőrpír és duzzanat teljesen természetes reakció lehet. Ha azonban a csípést követően hirtelen magas láz, erős izom- vagy ízületi fájdalom jelentkezik, már érdemes orvoshoz fordulni, és jelezni, hogy felmerülhet szúnyog vagy kullancs által terjesztett fertőzés lehetősége.

A kutatók nem tudnak mindenhová eljutni, minden lakossági bejelentés számít

A tigrisszúnyog terjedésének nyomon követése nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában komoly kihívást jelent. A kutatók ugyanis képtelenek lennének minden települést és kertet rendszeresen bejárni, miközben ezek az inváziós fajok elsősorban éppen lakott területeken jelennek meg. Ezért épül a világszintű Mosquito Alert projekt is az úgynevezett citizen science-re, vagyis a lakosság bevonására.

A program részeként bárki segítheti a kutatók munkáját: ha gyanús szúnyogot talál, elegendő lefotóznia, majd a Mosquito Alert mobilalkalmazáson keresztül elküldenie a képet. A beküldött felvételeket egy nemzetközi szakértői hálózat ellenőrzi, így pontos képet lehet kapni arról, hol és milyen gyorsan terjednek az inváziós fajok.

A kutató szerint különösen fontos, hogy a fényképen jól látszódjanak azok a jellegzetes mintázatok, például a tor vagy a lábak csíkozottsága, amelyek alapján biztosan azonosítani lehet a fajt.

A rendszer ugyanakkor a személyes adatok védelmére is figyel: a kutatók nem látják sem a beküldő adatait, sem a pontos címet, csak egy hozzávetőleges helymeghatározást, amely tudományos célokra elegendő. Az összegyűjtött adatokból folyamatosan frissülő térkép készül, amely nemcsak a kutatókat segíti, hanem a lakosság számára is elérhető.

Minden kerttulajdonosnak védekeznie kellene

A kutató hangsúlyozta, hogy a monitorozás mellett az inváziós szúnyogok elleni védekezés egyik legfontosabb eleme nem az országos, vagy területi szúnyoggyérítő permetezés. Kurucz Kornélia szerint ez a módszer a hagyományos hazai fajok esetében még részben működhetett, az inváziós fajok viselkedése azonban teljesen más, rájuk kevésbé hatnak a megszokott szerek, ráadásul nappal is aktívabbak.

A tigrisszúnyog ugyanis nem nagy tavakban vagy mocsarakban rakja le tojásait, hanem egészen apró vízgyülemeket keres. Egy virágalátét, egy gyerekjátékban összegyűlt esővíz, egy eldugult ereszcsatorna is elegendő lehet ahhoz, hogy több száz lárva fejlődjön ki. „Sajnos a saját kertünkben, a saját udvarunkban mi magunk biztosítjuk a szaporodóhelyet ezeknek a szúnyogoknak, és ezt csak mi tudjuk megszüntetni.”

A szakember szerint a víztakarékosság, az esővíz gyűjtése, főleg az egyre melegebb időszakokban továbbra is fontos, csupán arra kell figyelni, hogy a tárolt vízhez a szúnyogok ne férjenek hozzá. „Az esővízgyűjtő hordókat érdemes lefedni, így továbbra is hasznosítható marad a víz, miközben nem válik szaporodóhellyé.”

A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy a védekezés csak akkor lehet igazán sikeres, ha közösségi szinten is működik. A tigrisszúnyogok ugyanis ugyan nem repülnek nagy távolságokat, de néhány száz métert vagy akár egy-két kilométert is képesek megtenni. Emiatt hiába figyel oda valaki a saját udvarára, ha a szomszédban vagy egy közeli telken továbbra is megfelelő szaporodóhelyek maradnak.

A szakember összegzése szerint az inváziós fajokkal kapcsolatban nem a pánik, hanem a felkészültség a legfontosabb: a tigrisszúnyog már megjelent Magyarországon, a kockázatok is változnak, de megfelelő megfigyeléssel, tudatos védekezéssel, közösségi összefogással és gyors egészségügyi reagálással ezek kezelhetők.