Elképesztő felfedezést tettek a kutatók: veszélyes gyorskaján él Magyarország egyik legkedvesebb madara

A bécsi Állatorvostudományi Egyetem kutatója, Anusztup Bandjopádhjáj és csapata lengyelországi gólyákat vizsgált. Mivel ezek a madarak nagyrészt még mindig természetes táplálékot fogyasztanak, a kutatók jól össze tudták hasonlítani őket a nyugat-európai, hulladéklerakókra egyre gyakrabban rájáró társaikkal. Az eredmények szerint a hulladékon élő madarak testtömege nagyobb, energiatartalékaik pedig magasabbak, mivel kevesebb időt és energiát kell a mezőkön és a vizes élőhelyeken táplálékkereséssel tölteniük. Az így megtakarított energiát másra, például szaporodásra fordíthatják, a lengyel adatok szerint ugyanis a madarak leginkább a fiókák etetésének csúcsidőszakában támaszkodnak a hulladéklerakókra.

Ezeknek az előnyöknek azonban rejtett ára van. A húsmaradékok és rovarok mellett a madarak műanyagot, drótokat, üveget és nehézfémeket is lenyelhetnek. A kutatók megdöbbentően korán, már az alig egyhetes fiókáknál is kimutatták a hulladéklerakókhoz köthető étrend miatti DNS-károsodást.

A könnyen elérhető táplálékforrás ráadásul a madarak vonulási szokásait is átalakítja. Míg a gólyák korábban az Európa és Afrika közötti hosszú távú vonulásukról voltak ismertek, az Ibériai-félszigeten fészkelő populációk a kedvező időjárás és a folyamatosan elérhető hulladék miatt ma már csak rövidebb távolságokat tesznek meg, vagy teljesen letelepedtek.

Aldina Franco, a Kelet-angliai Egyetem ökológusa szerint a hulladéklerakókon található élelem lényegében a madarak gyorsétele, amely bár romlott és rossz minőségű, de rendkívül energiadús. A szakember árnyalta a képet, kiemelve, hogy miközben egyéni szinten a szennyeződések és a betegségek valóban károsak vagy akár halálosak is lehetnek egy-egy madárra nézve, populációs szinten a többség egyértelműen profitál a bőséges táplálékból.

A helyzetet az teszi egyre sürgetőbbé, hogy az Európai Unió szigorodó hulladékgazdálkodási politikája miatt folyamatosan csökken a nyitott hulladéklerakók száma. Franco arra figyelmeztet, hogy ha a gólyákat teljesen elzárják ettől a szerves hulladéktól, az kedvezőtlenül érintheti a szaporodásukat és a vonulásukat, ami ismét az állomány csökkenéséhez vezethet. A fehér gólyák egyedszáma az 1980-as évekig folyamatosan esett, több európai országból teljesen el is tűntek, és csak a közelmúltban telepítették vissza őket például Svédországba és az Egyesült Királyságba. A szakértő szerint alaposan át kell gondolni a hulladéklerakók lezárásának ökológiai kockázatait, hiszen a feleslegessé vált lakossági hulladék jelenleg aktívan hozzájárul a faj fennmaradásához.