Társadalomkutatók vallottak a botrányos KSH-ügyről: "továbbra sem megbízhatóak az adatok, amiket közölnek"

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) "kirívóan" problémás adatközlése jelentős károkat okozott a kutatóknak és a szakpolitika-alkotóknak öt neves társadalomtudományi szervezet szerint, ezért a hibák keletkezésének mielőbbi kivizsgálását sürgetik - erről a Portfolio cikke írt egy héttel ezelőtt.

A problémára tavaly áprilisban hívta fel a figyelmet Tátrai Annamária és Gábos András, a TÁRKI vezető kutatója. Tanulmányukban rámutattak, hogy a hivatal adatai alapján a szegénységi mutatók feltűnően és megmagyarázhatatlanul javultak, amivel indokolatlanul sok embert soroltak a szegénységi küszöb fölé. A kutatók gyanúja szerint ez vagy szakmai hibák sorozatának, vagy szándékos manipulációnak a következménye.

Több tudományos szervezet is figyelmeztetett arra, hogy a hibás adatközlés súlyos károkat okoz a társadalomtudományi kutatásoknak és a tényalapú szakpolitika kidolgozásának, miközben a közvéleményt is félretájékoztatja az ország valós helyzetéről.

A szakmai kifogások hatására a KSH revíziót hajtott végre, az eredeti hibák helyét azonban újak vették át. Tátrai Annamária elmondása szerint az adatok korrekciója során a hivatal visszamenőlegesen, önkényesen változtatott meg jövedelmi adatokat.

A 2021-es álláskeresési járadékokat például utólag, minden érintett esetében, érdemi magyarázat nélkül 30 százalékkal megemelték. A 2023-as nyugdíjak esetében pedig a magasabb összegeket egy indokolatlan szorzóval 40 százalékkal csökkentették, miközben a legalacsonyabb nyugdíjakat csaknem a két és félszeresére növelték.

Hasonlóan érthetetlen a családtámogatásban részesülők arányának alakulása is. Ez a mutató évek óta stabilan 40 százalék körül mozog, a KSH adatai szerint azonban 2022-re rendkívüli mértékben, mindössze 12 százalékra esett vissza, majd a rákövetkező évben ismét 40 százalékra ugrott, miközben a jogszabályi háttér egyáltalán nem változott.

– fejtette ki Tátrai a Népszava érdeklődésére.

Az ELTE statisztikusa arra is rámutatott, hogy a KSH által mellékelt módszertani dokumentáció ellentmond a tényleges számításoknak. Bár a hivatal a kommunikációjában a nyílt szakmai párbeszéd és a bizalom erősítése mellett érvel, a tavaly őszi egyeztetéseken a kutatók még nem láthatták az új adatokat, azokat csak hónapokkal később bocsátották a rendelkezésükre.

Amikor végül ellenőrizni tudták a számokat, egyértelművé vált, hogy a KSH állításai több szempontból sem fedik a valóságot. Tátrai Annamária szerint a statisztikai hivatal jelenleg csupán a mundér becsületét igyekszik védeni kevéssé meggyőző eszközökkel, a szegénységi mutatók pedig változatlanul használhatatlanok.

FRISSÍTÉS!

Cikkünk megjelenése után a KSH egy levélben felhívta szerkesztőségünk figyelmét egy, az adatrevíziós módszertanukat ismertető dokumentumra. Kérésüknek eleget téve a dokumentum szövegét változtatás nélkül közöljük:

"A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nagyra értékeli a nyilatkozatot jegyző tudományos szervezetek szakmai munkáját, valamint fontosnak tartja a tudományos közösség és a hivatalos statisztika közötti folyamatos szakmai párbeszédet. A KSH az Európai Statisztikai Rendszer tagjaként a hivatalos statisztikák előállítása során a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexének, a vonatkozó európai uniós előírásoknak, valamint a magyar statisztikai törvény rendelkezéseinek megfelelően jár el. Az EU-SILC adatállományok módszertanát, minőségét és az átadott adatfájlokat az Eurostat minden alkalommal ellenőrizte és validálta.

A KSH a múltban, a jelenben és a jövőben is nyitott a szakmai, tudományos egyeztetésre, valamint a kritikai észrevételekre.

A KSH 2026. június 23-i levelében részletesen ismertette az MTA Szociológiai Tudományos Bizottság, az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottság, az MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság, a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület és a Magyar Szociológiai Társaság vezetőségével a KSH hivatalos szakmai állásfoglalását az EU–SILC adatfelvételről, az adatrevízió módszertani áttekintéséről, a kommunikációs kronológiáról, valamint a szakmai érvekről. A levélben a KSH felajánlotta a szakmai egyeztetés lehetőségét.

A testületektől sem az ismertetett szakmai magyarázatokra, sem a felajánlott szakmai egyeztetési lehetőségre mindezidáig nem érkezett visszajelzés. Az öt testület vezetője ezekre a pontokra a 2026. június 30-án kiadott nyilatkozatban sem tér ki.

A KSH az elmúlt időszakban több alkalommal folytatott konzultációt a témával foglalkozó kutatókkal, a tudományos élet szereplőivel, és a jövőben is elkötelezett a nyílt szakmai párbeszéd mellett. Ennek érdekében kezdeményezzük továbbra is, hogy személyes szakmai egyeztetésre kerüljön sor a közleményt jegyző szervezetek vezetőinek részvételével. Meggyőződésünk, hogy a felmerült kérdések részletes áttekintése, az eltérő szakmai álláspontok közvetlen megvitatása és a módszertani tapasztalatok megosztása egyaránt hozzájárulhat a közös célhoz: a hivatalos statisztika minőségének és a felhasználói bizalomnak a további erősítéséhez."