Kihasználatlan energia fojtja meg a magyar gazdaságot: megszólalt a neves szakértő, miért nem tudnak kitörni a hazai vállalatok

Békés Gábor, a CEU és a KRTK közgazdász kutatója a regionális terjeszkedést látja a hazai vállalatok leglogikusabb kitörési pontjának, míg a mesterséges intelligencia terjedésétől inkább a különbségek növekedését várja - minderről a Portfolionak adott interjújában beszélt.

Békés szerint rengeteg kiaknázatlan energia rejlik a magyar gazdaságban, amelyet jelenleg a különadók, az éjszaka megjelenő jogszabályok és a piactorzító támogatások miatti állandó alkalmazkodási kényszer köt le. Ha a vállalkozásoknak nem kellene folyamatosan a legrosszabb forgatókönyvekre készülniük vagy a külföldi partnereiknek magyarázkodniuk, az sokkal hatékonyabb, hosszabb távú tervezést tenne lehetővé. A bizonytalanság csökkentése így önmagában is gazdasági növekedést eredményezhetne.

A hazai vállalati szektor állapotát a közgazdász aggasztónak tartja. Magyarországon mindössze harminc olyan magyar tulajdonú, tőzsdén nem jegyzett vállalat működik, amelynek éves árbevétele meghaladja a százmilliárd forintot, és ezek közül is csupán ötöt alapítottak az elmúlt tíz évben. Eközben a régió más országai sikeres nemzetközi cégeket neveltek ki. A cseh Alza és Packeta, a lengyel Allegro, vagy a tízmilliárd dollárra értékelt, szintén lengyel alapítású ElevenLabs egyaránt meghatározó szereplővé vált európai szinten. A magyar gazdaság azonban nem volt képes ehhez hasonló mennyiségű és minőségű vállalatot kitermelni.

A hazai cégek növekedésének legkézenfekvőbb iránya a kutató szerint a regionális terjeszkedés, nem pedig az ázsiai piacokra való belépés, utóbbihoz ugyanis a magyar vállalatok túl kicsik, és nem rendelkeznek megfelelő piacismerettel. Emiatt a keleti nyitásra épülő iparpolitika sikeres megvalósításának esélye igen korlátozott.

A közgazdász arra figyelmeztet, hogy ha a hazai vállalatok nem erősödnek meg annyira, hogy a környező országokban is pozíciókat szerezzenek, akkor a cseh, lengyel és román versenytársaik előbb-utóbb a magyar piacon fogják legyőzni őket.

A gazdaságpolitikát illetően Békés Gábor az uniós források egyszerűbb, normatívabb elosztását szorgalmazza, amely nem torzítja a piaci versenyt. Emellett kiemelten fontosnak tartja a tőzsdei jelenlét ösztönzését, mivel a nyilvános működés átláthatóságot és magasabb szintű vállalatirányítási kultúrát követel meg. A foglalkoztatás bővítését célzó beruházásösztönzést a jelenlegi munkaerőhiányos környezetben kifejezetten céltalannak tartja, különösen azt a modellt, amelyben állami támogatással, külföldi tőkéből felépülő gyárakban nagyrészt ázsiai és kelet-európai vendégmunkások dolgoznak.

A mesterséges intelligencia kapcsán a szakértő az internet korai időszakával von párhuzamot. Bár annak idején is sokan hitték, hogy az új technológia demokratizálja a versenyt, végül az Egyesült Államok és néhány nyitott, kiváló oktatási rendszerrel rendelkező ország, például Svédország és Észtország vált a folyamat legnagyobb nyertesévé. A mesterséges intelligencia ráadásul még felforgatóbb technológiának ígérkezik, így Békés Gábor szerint tovább mélyíti majd a meglévő egyenlőtlenségeket. Elsősorban azok az országok és szervezetek profitálhatnak belőle, ahol magas színvonalú az oktatás, nyitott a társadalmi gondolkodás, és megvan a kellő kísérletező kedv. Ezzel párhuzamosan a kritikus gondolkodás is felértékelődik, hiszen a nagy nyelvi modellek által generált válaszok folyamatos ellenőrzést igényelnek.

A vállalati alkalmazást illetően a kutató a kisebb, öt-tizenöt fős szervezeti egységekben indított kísérletezést látja célravezetőnek, mivel sem a teljes egyéni autonómia, sem a merev, központosított bevezetés nem működik hatékonyan. A technológia 2025 végére ért el arra a szintre, hogy egyetlen átlagos számítógépen is képes átlátni és feldolgozni hatalmas mennyiségű vállalati dokumentációt, ami rendkívüli termelékenységi tartalékokat nyit meg. A mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatása végső soron azon múlik majd, hogy a feladatok kiváltása és az új munkakörök megjelenése milyen egyensúlyt teremt, az azonban bizonyos, hogy az emberközpontú tevékenységek értéke jelentősen felértékelődik.