Érkeznek Kapitány, Kármán és Vitézy bejelentései: ezt tárgyalták ki Brüsszelben, rengeteg lakásépítést vizsgálhatnak felül

Közös sajtótájékoztatót tartott Kapitány István gazdasági és energetikai, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási, valamint Kármán András pénzügyminiszter arról, várhatóan mire fordítják azt a 16 milliárd forintot, ami meg fog érkezni Magyarországra az uniós kohéziós alapból. A pénz befagyasztásának feloldásáról néhány napja tettek bejelentést, erről a Pénzcentrum is beszámolt akkor. A lehívható keret egy 10 milliárd eurós helyreállítási alapból, 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrásból, valamint az akadémiai szabadság kérdése miatt eddig blokkolt 2,2 milliárd euróból tevődik össze.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter tájékoztatása szerint az új kormány dolgát megkönnyítette, hogy az előző kabinet az uniós szupermérföldkövek teljesítéséhez már számos törvényjavaslatot kidolgozott, ám ezeket végül sosem terjesztették a parlament elé. Brüsszel nem támasztott új feltételeket, így továbbra is a korábban meghatározott 27 mérföldkő teljesítését várják el.

Az uniós elvárásoknak megfelelően gyökeresen átalakítják a vagyonnyilatkozati rendszert, amely a jövőben a hozzátartozókra is kiterjed majd, a nyilatkozatok tartalmát pedig az Integritás Hatóság ellenőrzi. A nem vallott, eltitkolt vagyonok birtoklása akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz. Az Integritás Hatóság emellett szélesebb jogköröket kap a vizsgálatok és a közbeszerzések felügyelete terén.

Jelentős változás várható a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál is, hiszen az egyetemet nem fenntartó alapítványok nyár végéig visszaadják a rájuk bízott közvagyont, miközben a felsőoktatási intézményeknél – a zökkenőmentes tanévkezdés érdekében – egy hosszabb, 2027-ig tartó átmeneti időszak után vezetik be az új működési modellt.

Kármán András pénzügyminiszter elmondta, hogy a korábban tervezett, ám irreális határidejű nyugdíj- és különadó-reformok helyett a kormány inkább a vállalati adózásra és a költségvetés átláthatóságára fókuszál. Felszámolják az adóelkerülési kiskapukat, felülvizsgálják a társasági adókedvezményeket és a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét. A jövőben a költségvetési tervezés is racionálisabbá és kiszámíthatóbbá válik, megszüntetve a különböző alapok és egyéb jogcímek mögé rejtett, átláthatatlan kiadásokat.

A felszabaduló forrásokból jelentős infrastrukturális beruházások indulnak. Vitézy Dávid kiemelte a vasúti járműpark 1,8 milliárd eurós megújítását, amelynek keretében teljes járműcserét hajtanak végre több HÉV-vonalon, emellett 35 új InterCity motorvonatot szereznek be. Szintén eurómilliárdos nagyságrendű összegeket tudnak majd elszámolni a korábban a hazai költségvetésből előfinanszírozott közlekedési beruházásokra.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter hozzátette, hogy 1,5 milliárd eurót fordítanak a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére, ami érdemben segíti a nap- és szélenergia integrációját, további 1,5 milliárd euróból pedig a hazai kis- és középvállalkozások tőkehelyzetét erősítik meg a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül.

A kabinet szakít az előző kormány várospolitikai gyakorlatával is, így felülvizsgálják a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló rendeleteket, amelyek korábban lehetővé tették a közösségi közlekedéssel nem kiszolgált, városszéli területek átgondolatlan beépítését. A vizsgálat azokat a projekteket érinti kiemelten, amelyek már megszerezték az engedélyeket, de a kivitelezésük még nem kezdődött el. Emellett szigorítják a magántőkealapokra vonatkozó szabályokat is – többek között nyilvánossá teszik a tényleges tulajdonosok kilétét –, a Paks II. beruházás átvilágítására pedig vizsgálóbizottságot hoztak létre.

A kormánynak rendkívül szoros határidők mellett kell dolgoznia, hiszen a helyreállítási terv pontos szövegezését heteken belül le kell zárniuk ahhoz, hogy júliusban az uniós testületek is jóváhagyják azt, és augusztus végére a konkrét vállalások is teljesüljenek.