Kőkemény üzenet a szomszédból: ha elbukik a MOL ajánlata, az állam veszi meg az olajvagyont

Amennyiben a Molnak nem sikerül megegyeznie a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) orosz tulajdonrészének átvételéről, a szerb állam is ajánlatot tehet a részesedésért - ezt nyilatkozta egy volt szerb kormánytag.

Zorana Mihajlovics egykori energiaügyi miniszter azt hangsúlyozta: a pancsovai finomító teljes kapacitású működéséből nem engedhetnek, hiszen ez a hazai gazdasági stabilitás alapfeltétele. Kiemelte, hogy Szerbia már a kezdetektől fogva nyitott volt az orosz tulajdonban lévő részvénycsomag megvásárlására. A politikus szerint a kormánynak a tárgyalások során arra kell törekednie, hogy növelje állami tulajdonrészét a vállalatban. Ez ugyanis megfelelő befolyást biztosítana a cég stratégiai döntéshozatalában.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kútba eshet a Mol szerbiai üzlete: megszólalt a miniszterelnök, visszadobták a magyar ajánlatot

A miniszter hangsúlyozta, hogy Szerbia nem hajlandó átlépni azokat a korábban meghatározott stratégiai kereteket, amelyek az ország energiaellátásának stabilitását szolgálják.

A kialakult helyzetet a geopolitikai feszültségek idézték elő, miután az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a NIS ellen a vállalat orosz többségi tulajdona miatt. Az amerikai pénzügyminisztérium illetékes hivatala ugyanakkor várhatóan meghosszabbítja a május 22-én lejáró, a tranzakciós tárgyalások lefolytatására vonatkozó szankciós mentességet.

A jelenlegi energiaügyi miniszter, Dubravka Djedovics Handanovics szintén az ellátásbiztonságot és a finomító jövőjét tekinti a legfontosabb kérdésnek. A tervek szerint a szerb energetikai tárca a múlt hét végéig elküldte volna végleges javaslatát a Molnak, hogy a magyar vállalat igazgatósága hétfőn dönthessen róla. Ez a lépés azonban egyelőre elmaradt. A Mol-csoport még januárban jelezte, hogy megállapodott a Gazpromnyefttel az 56,15 százalékos orosz részesedés megvásárlásának főbb feltételeiről.

A NIS jelenlegi tulajdonosi szerkezetében az orosz Gazprom és leányvállalata összesen 56,2 százalékos, míg a szerb kormány közel 30 százalékos részesedéssel rendelkezik. A fennmaradó részvénypaketten pedig a kisrészvényesek osztoznak.

címlapkép: Balogh Zoltán, MTI/MTVA